Beköszöntött a belga diplomáciai missziók alkonya

Az új belga kormány nem tétovázik: a közeljövőben előreláthatólag 33 diplomáciai képviselet kerül átszervezésre vagy végleges bezárásra. A kormány a grandiózus reformot a költségvetési megszorítások szükségességével indokolja, ugyanakkor a kritikusok többsége aggódik Belgium nemzetközi kapcsolataiért.

A belga külpolitikai missziók átszervezését a Michel-kormány óvatosan próbálta lenyomni a választók torkán, hiszen eleinte mindössze a kabuli nagykövetség bezárásáról érkeztek hírek. Ezt a flamand többségű végrehajtó hatalom teljesen logikus lépésként tüntette fel, hiszen a belga katonai jelenlét végével látszólag racionális lépésnek tűnt a kabuli misszió lezárása.

Az afganisztáni zsákutca után sokkal nagyobb port kavart a torontói konzulátus bezárásának terve, hiszen nem csak Kanada legnagyobb városáról van szó, de a több mint ötmillió lakossal rendelkező központ a multikulturalizmus fellegváraként is ismert, ami Belgium nemzetközi kapcsolatai szempontjából sem elhanyagolható.

A diplomáciai missziók átszervezése ugyanakkor nem áll le: a belga kormány november végi tervei alapján körülbelül 33 képviselet kerül átszervezésre vagy végleges bezárásra, ami Belgium összes külképviseletének mintegy negyedét jelenti.

Az „átszervezés alá kerülő missziók” közül 17 Európában, öt Ázsiában és hat Afrikában található. Az európai képviseleteket érintő változtatások közül a legnagyobb érvágást a Baltikum tekintetében tapasztalhatjuk, hiszen amennyiben a kormánytervek teljesülnek, a Balti államok egyikében sem marad belga diplomáciai testület.

A belga külügyminisztérium mindezek ellenére elmondta, hogy a lista még nem végleges, hiszen a végső szót Didier Reynders külügyminiszter december végén fogja kimondani. A kritikusokat ez egyáltalán nem nyugtatja meg, hiszen a közelmúlt amúgy sem bővelkedett belga diplomáciai sikerekben, az átszervezések pedig alapjaiban rengethetik meg a belga külkapcsolatokat.

Tamara Judi

Felkapott hírek

Friss hírek

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás