Putyinon roppanhat meg a német nagykoalíció

Közel egy éve vette kezdetét a Majdanon az EU melletti tüntetéssorozat, az ukrajnai helyzet rendezése azóta távolibbnak tűnik, mint valaha. Az uniós tagországok és az Egyesült Államok szankcióháborúba kezdett Oroszországgal, Moszkva pedig igazi háborút vív Ukrajna keleti területein. Angela Merkel igyekszik egyben tartani a 28 uniós tagállamot, már ami a szankciós politika melletti egységes kiállást jelenti, munkáját azonban nehezíti, hogy odahaza koalíciós partnere jóval enyhébb hangnemet üt meg Putyinnal szemben, mint ami az elvárt lenne. Lehetséges lenne, hogy Putyin trükközése nemcsak a közép-európai országokat, de akár Németországot is meg tudná osztani?

Tavaly november végén Viktor Janukovics a vilniusi csúcson úgy döntött, Ukrajna nem az Európai Unió felé veszi az irányt, ezért nem írta alá az együttműködési megállapodást. Janukovics három hónappal később a sorozatos tüntetések hatására elmenekült az országból, Putyin annektálta a Krím-félszigetet, oroszbarát szakadárok lelőtték az MH17-es utasszállítót, Ukrajna keleti területein pedig lényegében háborút vív a Moszkva által támogatott szeparatistákkal. Oroszország és a Nyugat eközben szankcióháborúba kezdett, a helyzet folyamatosan élesedik, és egyre távolabb vagyunk bárminemű megoldástól. Olybá tűnik, a jelenlegi feszített politikai helyzet kínálta lehetőségek egyre szűkösebbek, ha pedig kimerül a politikai eszköztár, az végzetesnek bizonyulhat.

Azon már meg sem lepődünk, ha a nemzetközi sajtóban olyan cikkek jelennek meg nap mint nap, amelyek Magyarország, vagy épp Szlovákia különutas politikájáról szólnak, már ami az Oroszországgal kapcsolatos uniós állásponttól való eltávolodást jelenti. Az viszont mindenképp új a nap alatt, hogy a német nagykoalíció falán megjelentek az első repedések, amit Angela Merkel a Kremllel szembeni megváltozott (keményedő) hangneme okozhatott. Vlagyimir Putyin mindenképpen röhög a markába, még ha az egész nem is más, mint egy jól tálalt spekuláció.

„Az ukrán válság semmiképpen sem egy egyedi regionális eset… Ez nem csak Ukrajnáról szól. Ez Moldáviáról és Grúziáról is szól egyaránt, és ha mindez tovább folytatódik, akkor már Szerbiáról és a nyugat-balkáni országokról is szólni fog”- fogalmazott egyedülálló nyíltsággal a német kancellár a brisbane-i G20-as csúcson. Merkeltől semmiképp sem hétköznapiak ezek a szavak, a kancellárasszony ugyanis híres legendás higgadtságáról és megfontoltan megválogatott szavairól. A brisbane-i üzenet ugyanakkor Putyin számára is új fejezetet jelenthet, hiszen Berlin ez idáig igyekezett kompromisszumra törekedni az oroszokkal való kurzusában (lásd az ukrajnai válság eddigi német kezelését), a helyzet élesítésére törekedő szándékok eddig nem szerepeltek a németek repertoárjában. Putyin aggódhat, hogy végleg elveszíti azt az európai országot, amely nem csak hogy az EU legnagyobb és legbefolyásosabb tagja, de amelynek vezetőjével anyanyelvén tudja megértetni magát.

Merkel tehát feljebb kapcsolt egy sebességgel, a koalíciós társak viszont vonakodnak követni a kancellárasszonyt. Frank-Walter Steinmeier szociáldemokrata külügyminiszter múlt heti moszkvai látogatása során az oroszok mindent megpróbáltak, hogy elkápráztassák az SPD-s nagyágyút: meleg szavak orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól, Putyin pedig – a diplomáciai protokoll szabályait felrúgva – napirenden kívül fogadta Steinmeiert, ez egy igen ritka megtiszteltetés. Tudni kell, hogy a német külügyminiszter profi a szakmájában, mindenesetre olyan témákat, mint az Ukrajnában harcoló szeparatistáknak szállított fegyverek kérdését, nem vetette fel. Sőt mi több, Steinmeier kiemelte, hogy a Nyugatnak ügyelnie kellene, milyen nyelvezetet használ Oroszországgal szemben, mert még a végén „eljátsszuk annak az esélyét, hogy enyhítsük és tompítsuk a jelenlegi konfliktust.”

Akárhogy is, ha figyelembe vesszük, hogy Angela Merkel szerint Putyin „lábbal tiporja a nemzetközi jogot”, akkor Frank-Walter Steinmeier szavai akár egy kevésbé diszkrét üzenetként is fel felfoghatóak. Egyfelől a német külügyminiszter álláspontját is érdemes megfontolni, aki szerint nem szabad teljesen elveszíteni Oroszországot, hiszen szükség lehet rá olyan területeken, mint az iráni atomtárgyalások, vagy az IS-el szembeni nemzetközi fellépés. Másfelől elképzelhető, hogy a Merkel-Steinmeier disszonáns egy jól megkomponált játszma eredménye, egy afféle jó zsaru-rossz zsaru felállás. Érthető módon ebben a felállásban Merkel mégse játszatja el a jó zsaru szerepét, hiszen akkor veszélyeztetné az egész uniós szankciós politika sikerességét.

A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Merkelék kistestvére, a bajor CSU számára legalábbis nem az. Horst Seehofer, a CSU elnöke ugyanis nyíltan azzal vádolja az SPD-t, hogy a hivatalos német vonalat megkerülve, Merkel háta mögött alkudozik az oroszokkal. „Bizonyosságot akarok Sigmar Gabrieltől. Támogatja az SPD a kancellárasszony erőfeszítéseit, vagy sem?”- fogalmazott a bajor miniszterelnök. Seehofer mindenképp szeretné elérni, hogy a Nyugat zárjon össze, már csak azért is, mert pártján belül sem mennek ritkaságszámba az oroszbarát szólamok, amiknek mindenképp elejét akarja venni.

A Putyinnal szembeni hozzáállás úgy tűnik, valamelyest megdolgozza a német nagykoalíciót, kérdéses, hogy milyen mértékben. A CSU rendszeresen emlékezteti a szocdemeket arra, hogy anno az ő főnökük volt az, aki Putyin társaságában ünnepelte születésnapját, és aki nem ágált pár héttel kancellári távozása után a Gazpromhoz igazolni. Nem segíti az SPD-t az sem, hogy Matthias Platzeck egykori SPD-s pártelnök a napokban egy interjúban kijelentette, olyan nemzetközi jogi szabályozást kéne alkotni, amely legitimálná a Krím orosz annektálását. Ha pedig Steinmeier moszkvai beszédét is hozzávesszük, az már túl sok. Lehetséges, hogy Angela Merkelre komoly feladatok várnak: nemcsak a renitens uniós tagállamokat kell megzaboláznia, de egyúttal odahaza is rendet kell teremtenie a nagykoalíció háza táján.

Molnár Tamás Levente

Felkapott hírek

Friss hírek

Rendeződni látszik a kasmíri konfliktus

Az indiai kormányzat pénteken bejelentette a Kasmír indiai részére vonatkozó korlátozások fokozatos csökkentését és a távközlési szolgáltatások helyreállítását. A térségben nem sokkal azt megelőzően vezettek be kijárási tilalmat, hogy az indiai kormány úgy döntött: megvonja Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státuszát.

Read More »

A hongkongi vezetés még próbálkozik, de így is elkerülhetetlen a recesszió

A vállalatokat és a lakosságot segítő intézkedéseket jelentett be Paul Chan hongkongi pénzügyminiszter, melyekkel a városban uralkodó politikai és társadalmi zűrzavar, valamint az amerikai-kínai kereskedelmi háború negatív hatásait kívánják enyhíteni. A kormányzat reményei szerint a 19,1 milliárd hongkongi dollár összértékű intézkedések 0,3 százalékkal növelhetik a város gazdasági teljesítményét, ám szakértők szerint a recesszió így is elkerülhetetlen.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás