Juncker-terv: az üzleti szféra gúzsba kötve érzi magát

Jean-Claude Juncker több mint 300 milliárd eurós befektetési terve kezdésnek ugyan jó, de önmagában nem elég annak a hátránynak a ledolgozására, amit a válság éveiben halmozott fel a beruházások terén az Európai Unió – figyelmeztetett kedden Markus J. Beyrer, a munkaadók és az ipar legnagyobb európai ernyőszervezetének főigazgatója, aki szerint a sikerhez az EU-nak le kell bontania a magánszektort a beruházásoktól visszatartó bürokratikus és egyéb akadályokat.

Jó kiindulópontnak tekinti a BusinessEurope főigazgatója a három év alatt 315 milliárd euró összeget mobilizálni kívánó befektetési tervet, amit szerda reggel mutat be az Európai Parlamentben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Markus J. Beyrer ugyanakkor kedden újságírókkal találkozva világossá tette, hogy ha támogatja is a rövid távú gazdaságélénkítési programot, azt nem tartja elégnek az üdvösséghez. A Juncker-terv ugyanis éves szinten mindössze 2 százalékos bővülést eredményezne a beruházásokban, ami az előrejelzések szerint egyébként is bekövetkezne, ahogy a gazdaság mérsékelt ütemű növekedése folytatódik.

Ahhoz azonban, hogy az EU-ban a beruházások volumene visszatérjen a 2000 előtti fenntartható szinthez, a munkaadók és az ipar legnagyobb európai érdekképviseletének vezetője szerint a befektetések nagyobb mértékű növelése szükséges, amit kizárólag úgy lehet elérni, ha az EU vonzóbbá teszi magát a hosszú távú tőkebefektetések számára.

„Mi kezdettől fogva mondtuk, hogy közpénzekből nem lehet növelni évente 15 százalékkal a beruházásokat” – hangsúlyozta Beyrer, aki szerint egyáltalán nem irreális a Bizottságnak az az elképzelése, hogy 21 milliárd euró közpénz (ebből 16 milliárd az EU-büdzséből, 5 milliárd pedig az Európai Beruházási Bankból származna) garanciaként való felhasználásával 315 milliárd eurónyi forrást mozgósítson. A Bizottság BruxInfo által látott grafikája szerint az uniós költségvetésből rendelkezésre bocsátandó 16 milliárd euró körülbelül 240 milliárd euró értékű hosszú távú infrastrukturális (energia, közlekedés, távközlés, K+F stb.) beruházásnak lenne a fedezete, míg az Európai Beruházási Bank (EIB) 5 milliárdja 75 milliárdot „fialna”, amivel a kis- és középvállalkozások beruházásait ösztönöznék.

A Juncker-terv 15-szörös tőkeáttétellel számolna, azaz minden egyes közpénzből rendelkezésre bocsátott euró 15 euró magánforrást generálna a befektetésekhez. A BusinessEurope főigazgatója szerint a módszer sikere szempontjából kulcsfontosságú, hogy az EU-büdzsé és az EIB vállalná át a kockázatok egy részét. Magyarán: a reménybeli magánbefektetők szemében növelheti a tervből finanszírozott beruházások vonzerejét, hogy amennyiben a projekt nem lesz nyereséges, az intézményi befektetők (illetve a Stratégiai Beruházások Európai Alapja – EFSI) nyelnék le először a veszteségeket.

James Watson, a BusinessEurope gazdaságpolitikai ügyekért felelős igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereskedelmi bankokkal szemben, amelyek csak kölcsönt folyósítanak, az EIB és az Európai Beruházási Alap (EIF) két körben is képes megfejelni, megsokszorozni a rá bízott pénzt. Először akkor, amikor kötvénykibocsátás révén kedvezményes hiteleket szerez a piacokon. Másodszor pedig akkor, amikor kedvezményes és más potenciális befektetők számára is vonzó formában kölcsönt nyújt különböző projektekhez.

Beyrer és Watson szerint ugyanakkor ahhoz, hogy az EIB betölthesse a neki szánt szerepet, a jelenleginél rugalmasabb szabályok mellett kell, hogy hitelezhessen és főleg nagyobb kockázatot kell tudni vállalnia az egyes beruházások finanszírozásában. Sokszor ugyanis éppen ez a magasabb kockázatvállalás kell annak a küszöbnek az átlépéséhez, ami a magánbefektetők szemében már vonzóvá teheti a beruházást egy-egy hosszú távú projektbe.

A BusinessEurope azonban még ennél is fontosabbnak tartja a magánbefektetéseket visszatartó bürokratikus, adózási és versenyképességi akadályok mielőbbi felszámolását. A szervezet az alkalomra készült jelentésében összesen 12 ilyen akadályt nevezett meg, a szabályozói és üzleti környezet bizonytalanságától kezdve a magas energiaárakon, a versenyképtelen adórendszereken, a merev munkaerőpiaci szabályozáson, a pénzügyi forrásokhoz való nehéz hozzáférésen és a belső piacon meglévő korlátozásokon át egy ambiciózus uniós kereskedelmi és külföldi működőtőke-befektetési politika hiányáig.

Az ernyőszervezet egyetért a gazdaságélénkítési csomagot kidolgozó bizottsági alelnök, a finn Jirky Katainen szavaival, miszerint „annyi közpénzből finanszírozott beruházás kell, amennyi szükséges, és annyi magánbefektetést kell mobilizálni, amennyi csak lehetséges”.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A járvány a vártnál jobban megviseli az EU gazdaságát

Az Európai Unió gazdasága a gyors és átfogó uniós és tagállami reagálás ellenére idén mély recesszióba süllyed a koronavírus okozta járvány miatt, és mivel a rendkívüli intézkedések feloldása a vártnál visszafogottabb, a válság a vártnál erőteljesebb hatást fog gyakorolni a gazdasági tevékenységre - közölte az Európai Bizottság a kedden közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzésében.

Read More »

A járvány futótűzként terjed az USA-ban

Az Egyesült Államok egyik déli tagállamban, Arizonában hétfőn meghaladta a százezret a diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek száma, a floridai Miamiban pedig a járvány hétvégi fellángolását követően lezárták az éttermeket és a tornatermeket. Eközben Kaliforniában egyetlen nap alatt több mint nyolcezer új fertőzöttet diagnosztizáltak.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás