Moldova megosztott a közelgő választások miatt

November 30-án parlamenti választásokat tartanak Moldovában. A moldovai pártokat megosztja az elsődleges külpolitikai partnerek kérdése, az Európai Unióhoz vagy az Oroszország vezette Eurázsiai Vámunióhoz való közeledés.

Oroszország ukrán válságban játszott szerepe megváltoztatta a geopolitikai erőviszonyokat a térségben. A szomszédos Ukrajnában zajló háború idején nem meglepő, hogy a moldovai pártok kampányában is megjelenik az Európai Unió felé orientálódás vagy az Eurázsiai Vámunióba integrálódás kérdése. A nyugati és moszkvai érdekek ütközése hatással van az ország jövőjére nézve. A közelgő országgyűlési választások miatt sokan attól tartanak, hogy hasonló események mehetnek végbe, mint Ukrajnában.

Kétségtelen, hogy a politikai törésvonalnak erős geopolitikai vonzata is van, amit tovább súlyosbít az országban meglévő vallási, nyelvi és etnikai megosztottság is. Itt fontos kiemelnünk, hogy a négymilliós lakosságú Moldova az egy főre eső GDP alapján – melynek jelentős részét a külföldön dolgozók hazautalásai teszik ki – Európa legszegényebb országa. A súlyos gazdasági helyzet mellett az ország égető problémái közé tartozik a népesség tömeges elvándorlása elsősorban az EU tagállamaiba, de Oroszországban is jelentős számú moldáv él. A helyzetet tovább fokozza az a tény, hogy Moldova jövője a romániai elnökválasztás egyik fő témája volt az elmúlt hetekben. A leköszönő román államfő, Traian Basescu 2013-ban a román külpolitika egyik fő céljaként nevezte meg a Moldovával való egyesülést.

Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság

Moldova 1991-ben vált függetlenné a Szovjetuniótól. Az önállósodás útjára lépett országtól azonban – erős orosz segítséggel– a Dnyeszter folyótól keletre fekvő területek még 1990-ben egyoldalúan kikiáltották saját államukat Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság (másként Transznisztria) néven. A terület hivatalosan Moldova részét képezi, azonban a moldáv hatóságoknak nincs semmilyen beleszólásuk a terület politikájába. Ennek egyik oka, hogy napjainkig is orosz békefenntartók állomásoznak a térségben. Egy külön államigazgatással, rendvédelmi szervekkel, fizetőeszközzel rendelkező egységről beszélhetünk. Területi önállóságát és függetlenségét nemzetközileg egyetlen ország sem ismeri el, kivéve két másik tisztázatlan státuszú terület a Kaukázusban, Dél-Oszétia és Abházia. A terület lakossága többes – kettős, de akár hármas – állampolgársággal rendelkezik, amelyek közül a moldáv, az orosz és az ukrán mellett a román is elterjedt, utóbbi uniós állampolgárságot is biztosít.

Moldova és az Európai Unió

Az Európai Unió Keleti Partnerség Programjának országai Grúzia, Moldova és Ukrajna. Moldovával június 27-én sikerült aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást is magába foglaló társulási szerződést, amit az Európai Parlament november 13-án Brüsszelben ratifikált. A megállapodás az EU és Moldova közötti politikai társulás és gazdasági integráció alapjául szolgál, a piacok kölcsönös megnyitásával a moldávok jelentős gazdasági fellendülést és több befektetést remélnek. A szerződés Moldova európai jövőjét jelenti, és tanúsítja, hogy az ország végső célja az uniós csatlakozás. A moldovai kormány elkötelezettsége az európai integráció iránt ugyanakkor kevésnek bizonyul a kapcsolatok elmélyítéséhez. Az EU csatlakozáshoz szigorú feltételrendszernek kell megfelelni, amit akadályoz a Dnyeszter-mellékének kérdése, a gyenge gazdaság, a kiugróan magas munkanélküliség és a korrupció.

Az orosz faktor

A szovjet utódállam többségét tömörítő Független Államok Közössége (FÁK) csúcstalálkozóját október 10-én tartották Minszkben, ahol Nicolae Timofti moldáv elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti feszült viszony már érzékeltette a két ország közötti kapcsolatok jelenlegi állapotát.

A június 27-én aláírt EU-társulási szerződést követően Moszkva importtilalmat vezetett be a moldovai borokra, zöldségekre és gyümölcsre, valamint bizonyos húsipari termékekre. Oroszország moldáv termékeket sújtó kereskedelmi szankciói destabilizálják a régiót, tekintettel arra, hogy a moldovai GDP 40%-át a mezőgazdasági termelés adja, a mezőgazdasági termékek exportja pedig 80%-ban az orosz piacokra irányul.

A két ország közötti feszültséget tovább fokozza, hogy a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság lakóinak döntő többsége egy 2006-os népszavazáson arra voksolt, hogy a régió Oroszország részévé váljon. A márciusi krím-félszigeti népszavazás eredményén felbuzdulva április 16-án pedig függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót. Miután a kelet-ukrajnai helyzet az Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok egyik fő gócpontjává vált, elképzelhető, hogy Moszkva felhasználhatja Moldova ellen a Dnyeszteren túli területet saját befolyási övezetének kialakítására.

Szécsi Annamária

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás