Úszkáló jéghegyek és szankciók Putyin ellenségei

Az Egyesült Államok szeptemberben ágazati jellegű szankciókat hirdetett meg orosz energiaipari vállalatokkal szemben, ellehetetlenítve ez által addig meglévő, jól működő együttműködéseket. Az Északi-sark térségében (is) tevékenykedő orosz oljaipari óriásnak, a Rosznyeftynek nemcsak a szankciókkal, de a globális felmelegedés következményeivel is meg kell küzdenie.

A globális klímaváltozás következtében olvadó jéghegyek egyre több akadályt gördítenek az Északi-sarki navigáció, valamint az olajipari fejlődés elé – mondta az Orosz Tudományos Akadémia Földrajzi Intézetének vezetője, Vlagyimir Kotjakov az ITAR Tass hírügynökség értesülései szerint.

1980-óta a sarki jégtakaró körülbelül a negyedére ment össze, és napjainkra általánossá váltak a térségben a vízen úszó, hatalmas jégtömbök, melyek jelentősen megnehezítik a navigációt, valamint a közlekedést.  A jéghegyek sodródásának következtében elzáródhat a keleti, Kara-tengerre vezető szoros. Több ezer jéghegyet figyeltek meg az elmúlt hét év alatt, megfigyelve azok útjait a Barents-tengeren, a Spitzbergákon, a Ferenc József-földi szigetek között, valamint a Kara-tengeren. Az utóbbira való kijutás stratégiai fontossággal bír Oroszország számára, ahol a Rosznyefty cég az első északi-sarki olajkutat hozta létre.

A Rosznyefty mérnökeinek manapság nemcsak az úszkáló jégtömbökkel gyűlik meg a baja, mivel Oroszország elsőszámú olajkitermelője új partnert keres a sarkvidéki programjához. Ezt az Orosz Természeti Erőforrások Minisztériumának vezetője, Szergej Donszkoj jelentette be november 18-án. Hozzátette, hogy a leendő partner kilétét várhatóan ez év végéig jelenti be az energiaipari cég.

Az ITAR-TASS értesülései alapján a lehetséges partnerek között előkelő helyen szerepel Kína, aki a közel múltban hangot adott az Északi-sarkkal kapcsolatos érdeklődésének. Ez a kínai orosz relációban egy új együttműködési területként jelenne meg.

Az új partner keresése az Egyesült Államok által szeptemberben bejelentett ágazati szankciók miatt vált kívánatossá, melyet Washington az öt fő orosz energiaipari vállalat ellen foganatosított. 

A Rosznyefty korábbi sarkvidéki partnere az amerikai ExxonMobil energiaipari órás volt. A két cég tíz közös projekten dolgozott együtt, melyek helyileg magukba foglaltak munkálatokat a Fekete-tenger térségében, Nyugat-Szibériában, illetve a Sarkvidéken. A szankciók értelmében azonban az Exxonnak ki kellett lépnie kilenc programból szeptember végéig. Ekkor még a Rosznyefty vezérigazgatója, Igor Szecsin optimistán úgy nyilatkozott, miszerint a cég nem keres új partnert maga mellé, és egyedül folytatja a megkezdett feladatokat.

A szankciók nemcsak ezen a területen nehezítik meg Oroszország életét. Az ITAR TASS hírügynökség információi alapján az orosz pénzügyminiszter, Anton Sziluanov szerint az ország súlyos gazdasági hátrányt szenvedhet el.

“Az orosz gazdaságot legalább negyven milliárd dolláros veszteség érheti a geopolitikai szankciók következtében, valamint további kilencven és száz milliárd dolláros veszteség könyvelhető el az olajár-csökkenés miatt.”

Az olaj ára körülbelül harminc százalékkal csökkent a közelmúltban. Putyin elnök egy, az ITAR TASS-nak adott interjújában elmondta, hogy véleménye szerint ez annak „köszönhető”, hogy Szaúd-Arábia, Líbia és Irak növelte a kitermelést, valamint az Iszlám Állam illegálisan ad el olcsó olajat. Ezek következtében a piac ellátottsága növekedett, így az olaj ára csökkent.

Látható, hogy a szankciók különféle módokon kellemetlenséget, kárt okoznak Oroszország számára, azonban nem biztos, hogy a Nyugat a kívánt hatást éri el vele. Az elmúlt hónapok eseményei azt mutatják, hogy nem sikerült Oroszországot elszigetelni a nemzetközi közösségben, az elé gördített akadályokat – ha nem is könnyen, de – legyőzi és a régi partnerek helyett új szövetségeket köt, és fűz szorosabbra.

Fügedi Zita

Felkapott hírek

Friss hírek

Egy pillanat alatt felpezsdült a politikai élet Olaszországban

Azonnali és élénk belpolitikai mozgást indítottak el Olaszországban a "döntetlennel" végződött tartományi választások, amelyek után a baloldali kormányerő, a Demokrata Párt (PD) a migrációs törvények eltörlését szorgalmazta, a régiók többségét vezető jobboldali koalíció pedig - Matteo Salvinivel az élen - a gazdasági döntésekbe való bevonást sürgette a kormánytól.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás