Volt tanácsadója szerint Putyin új világrendet akar

„Ahogy Hitler a második világháborúban, Vlagyimir Putyin is alapjaiban szeretné megváltoztatni a fennálló világrendet”– jelentette ki egy brüsszeli konferencián Andrej Illarionov, aki 2000 és 2005 között volt az orosz elnök gazdasági főtanácsadója.

Az orosz elnök egykori gazdasági tanácsadója úgy látja, az orosz elnök pszichológiai hadviselést folytat a saját népe ellen, akiket a propaganda agymosottá, „effektíve zombikká” tett.

Az EP liberális frakciója által múlt héten rendezett meghallgatás másik meghívott előadója, Andrej Pjontkovszkij, orosz matematikus és politikai elemző is hasonlóan vélekedik: szerinte Putyin rezsimje nem csak az erőszakon alapszik, hanem az általa kreált mitológián is: az államfő a „szétszóródott orosz nép” egyesítését tűzte zászlajára, és ezzel a retorikával tudja elérni a sikereit az orosz belpolitikában.

Andrej Illarionov szerint Ukrajnában nem válság van, hanem háború. De nem Oroszország és Ukrajna vív harcot egymás ellen, hanem ez Putyin és Ukrajna háborúja, amit „nem mi választottunk, hanem ránk kényszerítették”.

A volt elnöki tanácsadó, aki jelenleg a washingtoni Cato Intézetnél dolgozik, rámutatott, hogy Moszkva már legalább 11 év óta készül az Ukrajna elleni háborúra. Azt állította, hogy már 2003-ban az ő személyes jelenlétében is szó volt a háború kirobbantásáról, amikor ő még Putyin közvetlen környezetéhez tartozott. 2008 áprilisában pedig egy orosz újságban a részletes haditervet is kiszivárogtatták. Ennek része volt az is szerinte, hogy atomfegyvert vetnek be az ukrán csapatok ellen.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Donyecki „szakadár” Köztársaság zászlaját már 2009-ben felmutatták egy rendezvényen, amelyen a jelenlegi orosz elnök is részt vett.

Illarionov Putyin 2013. július 27-i kijevi beszédére teszi a szakmai berkekben „hibridnek” nevezett háborúskodás megkezdését Ukrajnával. Emlékeztetett rá, hogy az orosz deszantosokat már négy nappal Viktor Janukovics idén februári lemondása előtt kivezényelték és ezzel gyakorlatilag elindították a fegyveres akciót.

Úgy látja, Putyinnak az a célja, hogy egy elhúzódó, befagyott konfliktust hozzon létre. „Ez a háború nem fog mostanában véget érni. Nagyon messze még a háború vége” – mondta.

Azt is kiemelte, hogy az orosz vezető tavaly az örményeket fenyegetéssel rábírta, hogy ne írják alá a társulási szerződést, 2008-ban pedig háborúzott Grúziával. Tudomása szerint akkoriban csak Bush-kormánynak az a döntése állította meg a Tbiliszi felé masírozó orosz tankokat, amellyel katonai kötelékeket vezényeltek a Fekete-tengerre. Ezt követően Dmitrij Medvegyev akkori elnök megjelent a képernyőn és bejelentette, hogy az orosz seregek elérték katonai céljaikat. Ezzel összefüggésben megjegyezte, lehet, hogy máshol tartanánk most a válságban, ha az Obama-kormányzat hasonló módon reagált volna, mint egykor George W. Bush.

A volt elnöki tanácsadó úgy tudja, hogy az orosz kormány Dagesztánból Azerbajdzsán felé egy autóutat épít jelenleg, tudomása szerint azért, hogy a harci járművek egy folyosón keresztül elérjék az Azerbajdzsánba ékelődött Hegyi-Karabahot. Ha ez megvalósul, Azerbajdzsánt minden összeköttetéstől elvághatják – tette hozzá.

De, Putyin véleménye szerint jelenlegi szövetségesei számára sem életbiztosítás. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy az Eurázsiai Unióról Minszkben rendezett csúcson, amelyen ott volt Viktor Porosenko ukrán elnök is, Putyin felháborodott azon, hogy a kazah és a fehérorosz elnök nem állt ki nyíltan mellette. Válaszul egy nyilatkozatában nyíltan utalt rá, hogy Kazahsztánnak történelmileg soha nem volt önálló állama. Ezzel szerinte üzent a kazah elnöknek és másoknak, hogy a halála után akár az egész ország függetlensége megkérdőjelezhető lesz.

Andrej Illarionov attól tart, hogy Putyin nem riad majd vissza a felforgató akcióktól Észtország és Lettország oroszok lakta területein. Az orosz beavatkozás hasonló módon történhet, mint Kelet-Ukrajnában: az ottani oroszok Moszkva bátorítására egyoldalúan kikiálthatják Narvában vagy Daugavapils-ben „a népi köztársaságot”. „Ez nagyon komoly kihívást intézne a NATO-hoz és az EU-hoz. Eddig nem láttunk választ ezekre a kihívásokra” – szögezte le.

Illarionov hallgatóságának meghökkenésére Putyin október végén Szocsiban mondott beszédét Hitler 1939. augusztusi Berchtesgaden-i beszédéhez hasonlította (amiben ajánlatot tett Chamberlain brit miniszterelnöknek a fennálló világrend megváltoztatására). A neves szakértő szerint a Szocsiban mondott beszéd 25 pontban majdnem szóról-szóra megegyezik Hitler beszédével. Úgy vélte, hogy az orosz elnök immár nem éri be azzal, hogy a hidegháború utáni évekért revansot vegyen, hanem a jelenlegi világrend revízióját. „Már nem csupán egy regionális válsággal van dolgunk, hanem egy revizionista politikával. Ez már a negyedik világháború (a harmadik a hidegháború volt)” – közölte.

Illarionov úgy látja, hogy hiába van a transzatlanti közösségnek nagyobb katonai és gazdasági potenciálja, ha Moszkva sokkal elszántabb. Ennek kapcsán egy aszimmetrikus hadviselésről beszélt. „Ha az egyik fél gazdaságilag fejlettebb, de hiányzik belőle az elszántság, az ellenfél viszont sokkal agresszívebb, akkor ez akár a gazdasági fölényt is ellensúlyozhatja” – hangoztatta.

Emellett még két tényezőre hívta fel a figyelmet. A rendkívül virulens orosz dezinformációs kampányra és a nukleáris zsarolásra.

Moszkvában élő kollégája szerint a jelenlegi helyzet sokkal veszélyesebb a hidegháborúnál, mert a kubai rakétaválságot követően egyik fél sem fenyegetett már az atomfegyver bevetésével. Ehhez képest maga az elnök és tábornokai is rendszeresen kijátsszák az atomfegyver kártyát, ami mögött inkább zsarolás és nem valós szándék húzódhat meg.

Abdrej Pjontkovszkij szerint a probléma az, hogy Putyin jobban akarja Ukrajnát, mint amennyit a nyugati világ hajlandó annak megmentésére áldozni. Külön is kiemelte, hogy ne húzzunk egyenlőségjelet Oroszország és Putyin rezsimje közé, és ne a népet hibáztassuk a vezetője bűneiért.

Illarionov önveszélyesnek tartaná, ha a Nyugat meghajolna Putyin zsarolása előtt és kapitulálna, amivel egyenértékűnek nevezte a kompromisszumot is. Ehelyett az aktív ellenállást javasolja a nyugati közösségnek a gazdaság, a jog, a propaganda és a védelmi politika terén.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás