Ukrajna kettős megemlékezést tart

2014 novemberének végén kettős megemlékezést tart Ukrajna: mécsesek égtek november 22-én az egész országban a holodomori katasztrófa áldozataiért, valamint virágok borítják az ukrán válság egy éves évfordulója alkalmából az események legfontosabb helyszíneit.

Az ukrán nép sok szenvedésnek volt áldozata a történelem során, melyek közül az egyik legszörnyűbb a holodomori katasztrófa, melyről minden év novemberének negyedik szombatján tartanak megemlékezést Ukrajnában. Az 1932-1933 között tartó éhezés áldozatainak száma pontosan nem ismert, a becslések 7-10 millióra teszik, amely megközelítőleg ötöde a mai ukrán népességnek. Bár ebben az időszakban a Szovjetunió más részeit is sújtotta éhezés, a holodomor kifejezést, melynek jelentése éhhalál, kifejezetten az ukránok által lakott területeket érintő éhínségre használják.

Mára egyértelmű, hogy a Sztálin döntése volt az élelmiszer megvonása az érintett területekről, melyet egyesek az ukrán holokauszt, mások genocídium néven emlegetnek. A BBC egy tavalyi, a nyolcvan éves évforduló alkalmából készített összeállításában egy túlélővel készített interjút, melyből kiderült, hogy a kukoricadarából, szárított csalánlevélből és gyomokból összegyúrt „kenyér” volt a fő, nagyjából egyetlen étel, melyhez hozzá lehetett jutni az éhezés során.

Az EuroMajdan évforduló

2014 novemberének végén Ukrajna a közelmúlt eseményeire is emlékezik: 2013. november 21-én kezdődött az ukrán válság, más néven az EuroMajdan forradalom. Az eltelt 365 nap eseménydús volt, hiszen leváltásra került Viktor Janukovics; több esetben halálos áldozatokat követelő tüntetések zajlottak a Majdanon; megtörnét a Krím-félsziget elcsatolása; sokkolta a világot a maláj gép lezuhanása; kérdéses volt a gázellátás; a szeptember 5-i tűzszünet pedig csak rövid ideig hallgattatta el a fegyvereket, hiszen ennek ellenére folyton kiújulnak a harcok Donyeck és Luhanszk megyékben.

November 21-én Petro Porosenko is mécsest gyújtott az elhunyt áldozatok emlékére, valamint ígéretet tett arra, hogy rendeletben kimondja: „Ukrajna hőse” elismeréssel kell kitüntetni minden, az úgy nevezett “Mennyei Hadseregben” részt vevő áldozatot. Ők voltak azok, akik februárban harcoltak a rendőrség ellen, és életüket vesztették a Majdanon. November 21-én Petro Poroshenko beszédet tartott a Mennyei Hadsereg-közzé átnevezett helyszínen Kijevben, melynek során elmondta, hogy most még szorosabb összefogásra van szüksége az ukrán népnek. Az elnök egy korábbi rendeletében november 21-ét országos ünnepnappá, a méltóság és szabadság napjává nyilvánította.

Az egy éves megemlékezés alkalmából Dmitriy Shurov dalt írt „Zliva” (Felhőszakadás) címmel, mely az EuroMajdan dalává vált. A művet az ukrán, krími tatár származású énekesnő, Jamala és az ukrán „Bumbox” együttes frontembere zenésítette meg.

A rendhagyó évforduló alkalmából Joe Biden amerikai alelnök Ukrajnába utazott, hogy kifejezze részvétét a kelet-ukrán konfliktusban elhunyt, megközelítőleg 4300 halott iránt. Beszédében az alelnök Oroszországot a nemzetközi jog heves megszegésével vádolta, ezzel is elismerve az orosz beavatkozások jogtalanságát.

Szomorú hír, hogy sokan azok közül, akik egy éve még csak tüntetőként vonultak ki a Majdanra, mára katonákként harcolnak az oroszbarát szakadárok ellen, akik attól tartanak, hogy a harcmező könnyen tovább szélesedhet, érintve akár más országokat is. Az mindenesetre tény, hogy Oroszország konkrét céljairól egyelőre mindenki csak találgatni tud, nem tudni, mikor lesz vége a konfrontációnak.

A két kelet-ukrajnai régióban november 2-án a kijevi vezetés elutasítása ellenére megtartották a külön választásokat. A magukat „népköztársaságnak” nyilvánító területeken a hatalmon lévő vezetők nyerték meg a választást: Donyeck megyében Olekszandr Zaharcsenko, Luhanszkban pedig Igor Plotnyickij. Az állapotok azonban egyelőre kilátástalanok: a bankok bezártak, így a helyi lakosok nem kapják meg fizetésüket, nyugdíjukat, ráadásul mostanra a kórházak is pénzhiánnyal küszködnek. Sokan a harmadik világháborútól félnek, de vannak, akiknek nincs ideje ezzel foglalkozni, hiszen legfőbb gondjuk az, mi lesz velük a hideg tél folyamán; lesz-e mit enniük, és lesz-e mivel fűteniük.

Nácizmus ellenes törvény elfogadására tett javaslatot Oroszország

A napokban összeült ENSZ Közgyűlésen Oroszország egy nácizmus ellenes törvényjavaslatot nyújtott be, melyben elítélné a náci ideológia dicsőítésére tett kísérleteket és a német nácizmus által okozott háborús bűnök megtagadását. A dokumentum a rasszizmus által vezérelt bűnök növekedése, és a szélsőséges ideológiát követő pártok térnyerése ellen foglal állást, valamint sürgeti az 1969-es „Nemzetközi Egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről” elnevezésű dokumentum univerzális elfogadását. Az 1969-es dokumentumot sok ország, többek között az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína és India is aláírta, de még nem ratifikálta.

Az ENSZ-hez Oroszország évente nyújt be hasonló javaslatot, amely eddig mindig elutasításra került, most azonban formálisan elfogadta a Közgyűlés, az Egyesült Államok, Kanada és Ukrajna azonban ellene szavaznak. Moszkva nemértését fejezte ki a vétózással kapcsolatban, Kijev azonban azzal magyarázza a javaslat elutasítását, hogy az ukrán nép nem csupán a nácizmustól szenvedett, hiszen a sztálini diktatúra éppúgy megkeserítette a lakosság életét. A kijevi vezetés álláspontja ennek értelmében, hogy amíg a sztálinizmus és neo-sztálinizmus nem lesz hasonlóan elítélendő, mint a nácizmus, és a gyűlölet más formái, addig Ukrajna nem fogja támogatni a határozatot.

Bobák Fanni

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás