A szövevényes német-orosz reláció

Korábban Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott, hogy a kiújulni látszó kelet-ukrajnai harcok ellenére sem kíván újabb gazdasági szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben. A hétvégi brisbane-i G20-találkozó alkalmával viszont a német kancellár is kemény kritikával illette az orosz külpolitikai törekvéseket. Továbbá a múlt héten egy diplomáciai kitiltás kapcsán sokan már a német-orosz viszony mélypontját emlegették. A Kitekintő összeállításában bemutatja a két ország kapcsolatainak közelmúltbeli alakulását, miközben arra a kérdésre keresi a választ: mitől ennyire kulcsfontosságú a német-orosz kötelék?

A brisbane-i G20-csúcson történtek

Ahogy azt a Spiegel is megírta, a világ gazdasági vezetőinek brisbane-i csúcstalálkozóján a főszerepet Vladimir Putyin játszotta. A G20-csúcsról szóló beszámolók középpontjában Putyin váratlan, korai távozása és az ukrajnai helyzettel kapcsolatban kialakuló véleménykülönbségek álltak. Ezek közül különösen nagy port kavart Angela Merkel, német kancellár hétfői nyilatkozata, aki – az eddigi, a megértés jeleit mutató politikájával szakítva – nyíltan bírálta az orosz külpolitikai törekvéseket.

A német kancellár Sydney-ben tartott beszédében élesen kritizálta Oroszországot az ukrajnai krízis kapcsán. A Krím-félsziget bekebelezését a nemzetközi joggal össze nem egyeztethetőnek nevezte, ami a második világháborúhoz, és az azt követő hidegháborúhoz hasonlóan egész Európa békéjét megkérdőjelezi. Merkel hallgatóságát ennél jobban már csak az a kijelentés hökkentette meg, amikor a kancellár aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ukrajnai válság eszkalálódása esetleg Moldova, Grúzia, Szerbia és az egész nyugat-balkáni térség jövőjét tekintve is súlyos következményekkel járhat. A Der Spiegel értesülései szerint Oroszország az elmúlt időszakban a katonai együttműködések és a gázszállítás nyújtotta ütőkártyák révén próbálja szorosabbra fűzni kapcsolatait Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával. 

Ugyanakkor az elmúlt hétvégén Angela Merkel a közvélemény teljes kizárásával, egy négy órán át tartó, személyes találkozóra is sort kerített Vlagyimir Putyinnal. A kiszivárgott információk alapján a megbeszélés tárgya nem konkrét előrelépések elérése volt, csupán egy általános jellegű egyeztetés a két vezető között, elsősorban az Oroszország és a nyugati országok között fennálló viszonyról. A négyszemközt zajló tárgyalás azonban egy idő után kibővült, hiszen Jean-Claude Juncker, az Európai Unió Bizottságának elnöke is csatlakozott a megbeszéléshez. Az egyeztetés során a két nyugat-európai politikus feltehetően arról próbálta meggyőzni orosz kollégáját, hogy az Európai Unió nem jelent semmiféle fenyegetést Oroszország számára, sőt ellenkezőképp: a két gazdasági-politikai entitás között prosperáló együttműködés is kialakulhatna a jövőben.

A németek különösen sokat veszthetnek

Angela Merkel és Németország szerepe az ukrajnai válság kezelésében kiemelkedő jelentőségű, azonban mégsem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nem pusztán önzetlen jószolgálati közvetítésről van szó. Hiszen – ahogy az a Kitekintő korábbi cikkeibenis olvasható – a német gazdaság versenyképességét negatívan érintik a válság következtében bevezetett Oroszország-ellenes gazdasági szankciók. A németeknek tehát fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy a krízis minél előbb megoldódjon. 

Ahogy a konfrontáció a nyugati világ és Oroszország között erősödik, egyre jobban tartanak a német gazdasági vezetők attól, hogy az oroszországi érdekeltségű cégeik tetemes veszteségekkel kell, hogy szembenézzenek a közeljövőben. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent cikk arról számol be, hogy a német vállalkozók kremli látogatásukról visszatérve komoly nyugtalanságról számoltak be, ami az orosz piac jelenlegi helyzetét illeti. Tapasztalataik alapján Oroszországban nyilvánvalóan nyugat-ellenes hangulat uralkodik: mondvacsinált indokkal zárnak be McDonald’s éttermeket és a szintén amerikai Apple céget is fokozódó támadások érik mostanában. 

A német gazdaság egésze már eddig is sokat vesztett, hangsúlyozza a keleti kapcsolatokért felelős gazdasági bizottság: 2014-ben a német ipar az Oroszországba irányuló exportjának feltehetően 20 százalékát veszti el a gazdasági szankciók következtében. Ezen a helyzeten az is sokat ront, hogy a rubel árfolyama több mint egyharmadával gyengült, ami következésképpen a német kereskedelmi mérlegben is kisebb nyereséget jelent. 

Németország a diplomáciai közvetítő szerepében

Ezen ismeretek tükrében tehát még inkább érthető, hogy a német vezetők igyekeznek minél gyorsabban és hatékonyabban megoldást találni az egyre jobban élesedő Oroszországgal szembeni konfliktusra. Angela Merkel európai vezetőként és a Putyinhoz fűződő, viszonylag szoros kapcsolatain keresztül eddig is sokat tett azért, hogy előmozdítsa a nemzetközi konfrontáció megoldását. Ahogy arról a Süddeutsche Zeitung beszámolt: az elmúlt hónapok során 36 alkalommal bonyolított le telefonos megbeszélést egymással a német és az orosz vezető. Októberben, az Ázsia-Európa Találkozó kapcsán pedig egy újabb személyes találkozóra is sor került kettejük között. A brisbane-i csúcs után azonban úgy tűnik, Angela Merkel türelme végéhez ért.

Németország mégsem adja föl teljes mértékben békítő küldetéstudatát, hiszen kedden Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter először Kijevben Petro Porosenkó elnökkel és Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel tart megbeszélést; majd a délután folyamán Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel fog tárgyalásokat folytatni. Habár áttörő eredményre egyik fél sem igazán számít, a német küldöttség nem titkolt célja az, hogy valamelyest enyhítse az elmúlt hetekben ismét súlyosbodni látszó ukrajnai krízist. A Steinmeier által képviselt hivatalos német kormánypolitika szerint az Európai Unió, és a főként orosz irányítás alatt álló Eurázsiai Unió között létrejöhetne egy kölcsönös előnyökkel járó gazdasági együttműködés. Ez a potenciális megoldás a német remények szerint hosszú távon tehát egyszerre szolgálhatná a nemzetközi krízis békés módon való megoldását és a német gazdasági érdekek érvényesülését. 

Küttel Orsolya

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás