A szövevényes német-orosz reláció

Korábban Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott, hogy a kiújulni látszó kelet-ukrajnai harcok ellenére sem kíván újabb gazdasági szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben. A hétvégi brisbane-i G20-találkozó alkalmával viszont a német kancellár is kemény kritikával illette az orosz külpolitikai törekvéseket. Továbbá a múlt héten egy diplomáciai kitiltás kapcsán sokan már a német-orosz viszony mélypontját emlegették. A Kitekintő összeállításában bemutatja a két ország kapcsolatainak közelmúltbeli alakulását, miközben arra a kérdésre keresi a választ: mitől ennyire kulcsfontosságú a német-orosz kötelék?

A brisbane-i G20-csúcson történtek

Ahogy azt a Spiegel is megírta, a világ gazdasági vezetőinek brisbane-i csúcstalálkozóján a főszerepet Vladimir Putyin játszotta. A G20-csúcsról szóló beszámolók középpontjában Putyin váratlan, korai távozása és az ukrajnai helyzettel kapcsolatban kialakuló véleménykülönbségek álltak. Ezek közül különösen nagy port kavart Angela Merkel, német kancellár hétfői nyilatkozata, aki – az eddigi, a megértés jeleit mutató politikájával szakítva – nyíltan bírálta az orosz külpolitikai törekvéseket.

A német kancellár Sydney-ben tartott beszédében élesen kritizálta Oroszországot az ukrajnai krízis kapcsán. A Krím-félsziget bekebelezését a nemzetközi joggal össze nem egyeztethetőnek nevezte, ami a második világháborúhoz, és az azt követő hidegháborúhoz hasonlóan egész Európa békéjét megkérdőjelezi. Merkel hallgatóságát ennél jobban már csak az a kijelentés hökkentette meg, amikor a kancellár aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ukrajnai válság eszkalálódása esetleg Moldova, Grúzia, Szerbia és az egész nyugat-balkáni térség jövőjét tekintve is súlyos következményekkel járhat. A Der Spiegel értesülései szerint Oroszország az elmúlt időszakban a katonai együttműködések és a gázszállítás nyújtotta ütőkártyák révén próbálja szorosabbra fűzni kapcsolatait Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával. 

Ugyanakkor az elmúlt hétvégén Angela Merkel a közvélemény teljes kizárásával, egy négy órán át tartó, személyes találkozóra is sort kerített Vlagyimir Putyinnal. A kiszivárgott információk alapján a megbeszélés tárgya nem konkrét előrelépések elérése volt, csupán egy általános jellegű egyeztetés a két vezető között, elsősorban az Oroszország és a nyugati országok között fennálló viszonyról. A négyszemközt zajló tárgyalás azonban egy idő után kibővült, hiszen Jean-Claude Juncker, az Európai Unió Bizottságának elnöke is csatlakozott a megbeszéléshez. Az egyeztetés során a két nyugat-európai politikus feltehetően arról próbálta meggyőzni orosz kollégáját, hogy az Európai Unió nem jelent semmiféle fenyegetést Oroszország számára, sőt ellenkezőképp: a két gazdasági-politikai entitás között prosperáló együttműködés is kialakulhatna a jövőben.

A németek különösen sokat veszthetnek

Angela Merkel és Németország szerepe az ukrajnai válság kezelésében kiemelkedő jelentőségű, azonban mégsem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nem pusztán önzetlen jószolgálati közvetítésről van szó. Hiszen – ahogy az a Kitekintő korábbi cikkeibenis olvasható – a német gazdaság versenyképességét negatívan érintik a válság következtében bevezetett Oroszország-ellenes gazdasági szankciók. A németeknek tehát fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy a krízis minél előbb megoldódjon. 

Ahogy a konfrontáció a nyugati világ és Oroszország között erősödik, egyre jobban tartanak a német gazdasági vezetők attól, hogy az oroszországi érdekeltségű cégeik tetemes veszteségekkel kell, hogy szembenézzenek a közeljövőben. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent cikk arról számol be, hogy a német vállalkozók kremli látogatásukról visszatérve komoly nyugtalanságról számoltak be, ami az orosz piac jelenlegi helyzetét illeti. Tapasztalataik alapján Oroszországban nyilvánvalóan nyugat-ellenes hangulat uralkodik: mondvacsinált indokkal zárnak be McDonald’s éttermeket és a szintén amerikai Apple céget is fokozódó támadások érik mostanában. 

A német gazdaság egésze már eddig is sokat vesztett, hangsúlyozza a keleti kapcsolatokért felelős gazdasági bizottság: 2014-ben a német ipar az Oroszországba irányuló exportjának feltehetően 20 százalékát veszti el a gazdasági szankciók következtében. Ezen a helyzeten az is sokat ront, hogy a rubel árfolyama több mint egyharmadával gyengült, ami következésképpen a német kereskedelmi mérlegben is kisebb nyereséget jelent. 

Németország a diplomáciai közvetítő szerepében

Ezen ismeretek tükrében tehát még inkább érthető, hogy a német vezetők igyekeznek minél gyorsabban és hatékonyabban megoldást találni az egyre jobban élesedő Oroszországgal szembeni konfliktusra. Angela Merkel európai vezetőként és a Putyinhoz fűződő, viszonylag szoros kapcsolatain keresztül eddig is sokat tett azért, hogy előmozdítsa a nemzetközi konfrontáció megoldását. Ahogy arról a Süddeutsche Zeitung beszámolt: az elmúlt hónapok során 36 alkalommal bonyolított le telefonos megbeszélést egymással a német és az orosz vezető. Októberben, az Ázsia-Európa Találkozó kapcsán pedig egy újabb személyes találkozóra is sor került kettejük között. A brisbane-i csúcs után azonban úgy tűnik, Angela Merkel türelme végéhez ért.

Németország mégsem adja föl teljes mértékben békítő küldetéstudatát, hiszen kedden Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter először Kijevben Petro Porosenkó elnökkel és Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel tart megbeszélést; majd a délután folyamán Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel fog tárgyalásokat folytatni. Habár áttörő eredményre egyik fél sem igazán számít, a német küldöttség nem titkolt célja az, hogy valamelyest enyhítse az elmúlt hetekben ismét súlyosbodni látszó ukrajnai krízist. A Steinmeier által képviselt hivatalos német kormánypolitika szerint az Európai Unió, és a főként orosz irányítás alatt álló Eurázsiai Unió között létrejöhetne egy kölcsönös előnyökkel járó gazdasági együttműködés. Ez a potenciális megoldás a német remények szerint hosszú távon tehát egyszerre szolgálhatná a nemzetközi krízis békés módon való megoldását és a német gazdasági érdekek érvényesülését. 

Küttel Orsolya

Felkapott hírek

Friss hírek

Ha szükséges, az EKB további ösztönzőket vethet be

Az Európai Központi Bank (EKB) nagyszabású monetáris ösztönző intézkedései hozzájárultak az európai gazdaság stabilizálásához a koronavírus-járvány közepette, de a bank készen áll arra, hogy szükség esetén további ösztönzőket alkalmazzon - jelentette ki Christine Lagarde elnök az Európai Parlament gazdasági és monetáris ügyek bizottságának hétfői ülésén.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás