Történelmi fordulópontnál a német baloldal

A szeptemberben tartott, türingiai tartományi választások eredményeképpen úgy tűnik, hogy az elkövetkezendő hetekben egy újfajta, baloldali együttműködés jöhet létre a Die Linke, az SPD és a Zöldek közreműködésével. A kialakuló koalíció élén Bodo Ramelow lehetne a szövetségi állam miniszterelnöke, ezáltal Németország újraegyesítése óta ő lenne az első balpárti politikus ilyen szerepkörben. Habár a Die Linke az elmúlt 25 évben már számos szövetségi állam kormányzásában vett részt partnerként, a jelenlegi helyzetet mégis nagy visszhang övezi a német politikában.

Türingiában történelmet írhat a Die Linke

Kedden a Zöldek és a Die Linke korábbi beleegyezését követően nem csak az SPD türingiai tartományi elnöksége, hanem a párttagsága is rábólintott a piros-piros-zöld koalícióra, ami pedig azt jelenti, hogy még idén karácsony előtt történelmi fordulóponthoz érkezhet az újraegyesítés utáni német politikai színtér. Október vége óta az egyetlen hiányzó láncszem a baloldali együttműködés létrejöttéhez az SPD tagjainak hozzájárulása volt, azonban a kedden nyilvánosságra hozott eredmények értelmében ez az utolsó akadály is elgördült a koalíciós tárgyalások megkezdése elől. A közel 4300 párttag is zöld utat adott a koalíciós elképzeléseknek: az érvényes szavazatok 69,93 százaléka támogatta a hárompárti együttműködést a Der Spiegel értesülései alapján. Így sikeres koalíciós egyeztetések esetén december 5-én Bodo Ramelow, a Die Linke politikusa lehet az erfurti tartományi gyűlés miniszterelnöke. Ez azért lenne kiemelkedő jelentőségű esemény, mert a berlini fal 25 évvel ezelőtti leomlása óta nem volt még rá példa, hogy valamelyik szövetségi állam miniszterelnöki posztját a Német Szocialista Egységpárt (SED) utódpártjaként számon tartott Die Linke politikusa töltse be.

Susanne Hennig-Wellsow, a Die Linke és Dieter Lauinger, a Zöldek türingiai elnöke már korábban is azt hangoztatta, hogy e három párt szövetsége azért is üdvös, mert ezáltal megnyílik az út egy újfajta, stabil kormányzás lehetősége előtt. Ugyanakkor az esetlegesen létrejövő koalíció működőképességét többen megkérdőjelezik, elsősorban annak köszönhetően, hogy a három párt összefogása még mindig csak egy egyszavazatos többséget biztosít majd a türingiai tartományi parlamentben. 

Ramelow miniszterelnöksége megosztja a német közvéleményt

A koalíció hosszú távú stabilitásának megkérdőjelezésén kívül azonban élesebb kritikák is érték a létrejönni látszó szövetséget. Az egyik legnagyobb port kavaró, Ramelow leendő miniszterelnökségét bíráló nyilatkozat pedig nem mástól, mint Joachim Gaucktól, Németország szövetségi elnökétől származik. Gauck ugyanis nemtetszését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egy tartomány kormányzásával az egykori Német Szocialista Egységpártból alakult Die Linke politikusát bízzák meg. A Bericht aus Berlin német politikai műsorban adott interjújában a szövetségi elnök egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy mindazon korabeli emberek számára, akik saját maguk élték meg a szocializmust, aggályosnak tűnhet a Die Linke kormányzati szerepvállalása. Habár a demokráciában a türingiai választási eredmények köteleznek, mégis fel kell magukban tenni az embereknek a kérdést: vajon a jelenlegi Die Linke kellő mértékben eltávolodott-e az egykori egységpárt által képviselt elvektől. 

Ernst Elitz, a német közszolgálati rádió, a Deutschlandfunk egykori intendánsa még ennél is tovább ment, és azt állította, hogy amennyiben létrejön ez a baloldali együttműködés, és Ramelow áll a tartomány élére, az visszafordítaná az idő kerekét. Véleménye szerint a baloldal nem érett még meg a feladatra, hogy megfelelő válaszokkal szolgáljon a felmerülő politikai kérdésekre, olvasható a Manager Magazin honlapján.

Természetesen ezek az állásfoglalások, különös tekintettel a szövetségi elnök vélekedésére, nagy felháborodást keltettek Németország-szerte. Katja Kipping, a Die Linke szövetségi elnöke éles szavakkal reagált Gauck nyilatkozatára: véleménye szerint egy szövetségi elnöknek alaposabban kéne mérlegelnie a szavait, és a párt demokratikus szellemiségét megkérdőjelező mindenféle kétséget felháborítónak tart és határozottan elutasít, adta hírül a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A Süddeutsche Zeitung tudósításában is az olvasható, hogy nem szövetségi elnökhöz méltó az ilyen határozott állásfoglalás és egy politikus személyének elutasítása az aktuálpolitikai kérdésekben. De sokak szerint a fő problémát az jelenti, hogy 25 évvel a berlini fal leomlása után sem sikerült még felülemelkedni a régi sérelmeken Németországban. Még ha valóban igaz is, hogy a Die Linke alapvetően az egykori SED utódpártjaként alakult, mára a párt hangadó személyiségei egy olyan fiatalabb generációból kerülnek ki, akik nem hozhatóak összefüggésbe az egységpárttal. Bodo Ramelow személye is erősíti ezt az elhatárolódást, hiszen ő maga Alsó-Szászországban nőtt fel és nyugati környezetben szocializálódott. 

A piros-piros-zöld szövetségi szinten is működhet?

Mindazonáltal nagyon úgy tűnik, hogy ellenkezések ide vagy oda, heteken belül létre fog jönni a piros-piros-zöld koalíció. Ennek pedig amellett, hogy a Die Linke történelmi lehetőséghez jut és bebizonyíthatja, megérett a felelősségteljes kormányzásra, egy további fontos aspektusa is van: a létrejövő koalíció működőképessége hatással lehet a későbbi németországi választások kimenetelére is. Bár a Der Spiegel információi alapján Olaf Scholz, Hamburg polgármestere (SPD) elképzelhetetlennek tart egy, a Balpárttal kötött szövetséget mind a 2015 februári hamburgi, mind a 2017-es szövetségi választások alkalmával, még sem teljesen kizárható ennek a lehetősége. Joschka Fischer, a Zöldek volt külügyminisztere úgy gondolja, hogy a jövőben nem lesz elegendő a kormányzás megszerzéséhez az SPD és a Zöldek koalíciója, így a Türingiában kialakuló együttműködés egyfajta próbája is lehet a három párt jövőbeli koalíciós lehetőségeinek.

Küttel Orsolya

Felkapott hírek

Friss hírek

Történelmi átalakuláson megy keresztül a Volkswagen

Az 1937-ben alapított Volkswagen története legnagyobb szabású átalakulásán megy keresztül. A belső égésű motorral szerelt utolsó VW-modell a 2030-as évek elején kerülhet piacra, és nagyjából 2040-ig értékesítik majd. Így tízéves átlagos élettartamot feltételezve 2050 körül tűnhetnek el végleg a hagyományos Volkswagenek az utakról.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás