Népszavazás lesz az autópályák koncesszióba adásáról Horvátországban

Népszavazást írnak ki a horvát autópályák koncesszióba adásáról, ugyanis a szakszervezetek összegyűjtötték ehhez a megfelelő számú aláírást – jelentette honlapján csütörtökön a HRT horvát állami tévé.

A “Nem adjuk az autópályáinkat!” elnevezésű kezdeményezés számára a szervezők, vagyis a szakszervezetek több aláírást gyűjtöttek össze a népszavazás kiírásához szükséges 450 ezernél. A kezdeményezés képviselői sajtókonferencián készülnek további akciókat bejelenteni a horvát autópályák koncesszióba adása ellen.

A horvát utak és autópályák dolgozóinak szakszervezete (NCS) október 1-jétől gyűjti az aláírásokat, hogy népszavazás dönthessen a  koncesszióba adásról. A szakszervezet szerint a lakosság 60-70 százaléka ellenzi a nemzeti vagyon koncesszióba adását, már csak azért is, mert az üzemeltetők első intézkedése szerintük biztosan az lesz, hogy emelik az autópályadíjat.

Közben Marko Loncarevic, a közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkára, aki az autópályák koncesszióba adásával volt megbízva, beadta lemondását – írta a Vecernji List.

Lapértesülések szerint Zoran Milanovic miniszterelnök tiszteletben tartja az állampolgárok akaratát, hogy népszavazást írjanak ki az ügyben, még akkor is, ha az eredmény a kormány szerint ésszerűtlen helyzetet teremt. 

A horvát kormány még 2013 júliusában fogadta el a horvát autópályák vállalat (HAC) és a rijeka autópálya vállalat (ARZ) koncesszióba bocsátásáról szóló modelljét. Ezt azzal magyarázták, hogy a vállalatok adóssága több mint 4 milliárd euró, a befolyó összegből pedig az adósság egy részét kívánják törleszteni. Csak ebben az évben a HAC és az ARZ kötelezettségei körülbelül egy milliárd euróra rúgnak.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Nem úszta meg a csődöt a Vapiano

A likviditás helyreállításához 36,7 millió euróra lett volna szükség, de a meghatározó részvényesekkel és a társasággal együttműködő bankokkal nem sikerült megállapodásra jutni. Ennek hiányában a német állami programok forrásaira sem lehet pályázni, így nem maradt más választás, mint a csődeljárás.

Read More »

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás