Szíriában harcol Britannia biztonságáért Cameron

Egyre többen csatlakoznak az Egyesült Államok által kezdeményezett nemzetközi akcióhoz, amelynek célja az Iszlám Állam megtörése és a kalifátusnak kikiáltott területek feletti ellenőrzés visszavétele. Fő európai szövetségese, az Egyesült Királyság sem várt sokáig, hogy részt vegyen a muszlim szélsőségesek elleni harcban.

David Cameron brit kormányfő múlt heti nyilatkozatában a huszadik századi nácik és kommunisták elleni harchoz hasonlította a mostani helyzetet. Mint fogalmazott; a katonai intervenciókkal azt kell megakadályozni, hogy ne a britanniai utcák szolgáljanak a terroristák akcióinak helyszínéül. Szeptemberig még csak segély – és fegyverszállítmányokat juttatott a szigetország a kurdoknak. Noha a miniszterelnök továbbra is tartja magát ahhoz, hogy brit katonák nem fognak szárazföldi harcokba lépni az Iszlám Állam ellen, szeptember közepén az első brit túsz lefejezését követően célzott légicsapásokkal is válaszol az iszlám szélsőségesek jelentette fenyegetésre.

A britek arzenáljának legfontosabb elemei a ciprusi Akrotiri-légibázisról felszálló Tornado-vadászrepülők, amikből jelenleg hat darab állomásozik a szigeten. Október 3-án azonban, miután a második brit túszt is kivégezték, a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy további két géppel egészítik ki a kontingenst. A felderítésben is részt vesz a királyi légierő, valamint a Perzsa-öböl térségében állomásoztatják az egyik, Tomahawk IV-es típusú rakétákkal felszerelt Trafalgar-tengeralattjárójukat, amikkel képesek több száz kilométerrel a szárazföld belsejében lévő célpontokra is csapást mérni.

Az első segélyszállítmányt Szíria és Irak északi részére augusztus 9-én dobta le az Oxforshire-i bázisáról felszálló egyik Hercules, ami akár 20 tonna rakománnyal is képes felemelkedni. Arra az esetre, ha polgári lakosság evakuációjára kerülne a sor, négy Boeing által gyártott Chinook-helikopter szintén bevetésre készen áll a ciprusi brit támaszponton. A 70-75 ember szállítására alkalmas gépmadarak eredetileg részt vettek volna augusztus folyamán az észak-iraki jazidi-keresztény lakosság kimenekítésének akciójában, ahhoz azonban az Egyesült Államok nem kért nemzetközi támogatást.

Iskolai saría

A brit miniszterelnök a terroristák elleni harcot emlegetve nem csak a 2005-ös londoni támadásokra refekltálhatott, hanem arra, a közbeszédet még a nyáron sokkoló tényre, hogy egyes birminghami iskolákban a szülői munkaközösség a tanári kart és esetekben a diákságot is megfélemlítve próbálta bevezetni az iszlám törvénykezés szerinti működési rendet. Az érintett 21 iskola brit állami intézmény, azonban a tanulók vallási hovatartozása szerint egyes intézményekben kilencven százalék feletti a muszlimok aránya. A kedélyeket borzolta, hogy egy kiszivárgott jelentés szerint már évek óta történnek kísérletek arra, hogy az iszlám által bevett szokások szerint folyjon a nebulók oktatása és az iskola szabályzata is illeszkedjék ehhez.

A történet még 2013 decemberében kezdődött, amikor Birmingham város tanácsa átnyújtotta a West Midlands-i terrorista-elhárításnak azt a “trójai faló művelet” – fedőnévvel ellátott kérvényét, melyben aggodalmát fejezte ki, hogy egyes iskolákban szélsőséges muszlim elemek fenyegették meg a tantestületet az iszlám rendelkezések bevezetését kérve. 2014 áprilisában az oktatási miniszter az ügy teljes körű kivizsgálására azt a Peter Clarke-ot kérte fel, aki kilenc évvel korábban a londoni merényletsorozat felgöngyölítésében is részt vett. Az ő jelentéséből szivárgott ki júliusban az a megállapítás, mely szerint komoly közösségi fenyegetettséget jelentenek az iskolákban zajló események.

Noha egy külön írást lehetne szentelni az üggyel kapcsolatos reakcióknak, mindenképp kiemelendő, hogy a bevándorlás-ellenes politikai légkörben ismét felszínre került a kisebbségek integrációjának, illetve asszimilációjának kérdése. Míg a politikai pártok vezetői és a miniszterelnök igyekeztek hangsúlyozni, hogy elhatárolódnak mindenféle szélsőségtől, és az állami iskolák nevelési rendjében a brit értékek megőrzésének fontosságára hívták fel a figyelmet, addig a közvélemény kedélyeit tovább borzolta, mikor kiderült, hogy brit állampolgárok is csatlakoztak az Iszlám Állam harcosainak kötelékébe. A brit miniszterelnök szerint, amennyiben a konfliktust nem sikerül rendezni Irak és Szíria területén, illetve ha a helyzet tovább eszkalálódna a Közel-Keleten, akkor a szigetország és Európa utcáin is szélsőségesek támadásaira lehet számítani.

Megingó bizalom?

A nyugati országok alkotta koalíció katonai akcióinak kimeneteléről és annak következményeiről még csak feltételes módban lehet értekezni, a harcoló erőket segíthetik az Öböl menti szövetséges államok, köztük Szaúd-Arábia vagy Katar. Míg a szaúdiakat az USA által indított 2001-es nemzetközi terrorizmus elleni háború során többször is az a vád érte, hogy financiális segítséget nyújtott az al-Qaidának, addig a konzervatív brit napilap, a Daily Telegraph a mostani katonai intervenció során felvetette, hogy vajon mennyire megbízhatóak a térség legfontosabb szövetségeseinek számító többi arab monarchia.

A lap bizonyítékokra hivatkozva kijelentette, hogy finoman szólva is kétséges a katari emírség hozzájárulása az Iszlám Állam elleni harcokhoz, hiszen nyíltan pénzelte azt az al-Nuszra-frontot, mely a szír polgárháború idején az al-Qaida helyi ágának számított, s a szír állapotok eszkalációjához nagyban hozzájárult. Azonban az említett cikk emlékeztetett; a katari sejk kijelentette, hogy országa nem támogatja a terrorizmust, bár hozzátette, hogy a Nyugat és Katar között ellentmondást okozhat, hogy mit értenek pontosan terrorista szervezet alatt. A Telegraph szerzői szerint a nyugati országoknak sokkal nagyobb nyomást kellene kifejteni a Perzsa-öböl szövetséges államaira, és szankcionálni, ha valamelyik ország közvetett pénzügyi támogatást vagy bármilyen segítséget nyújt azoknak a csoportoknak, amik ellen küzdenek.

Az angolszász országokon kívül egyre több európai, köztünk hazánk is csatlakozott már az Iszlám Állam elleni hadműveletekhez. A helyzetre jellemző némi tanácstalanság, ugyanis a modernkori terrorizmus történetében az még nem fordult elő, hogy egy szervezet teljesen ellenőrzése alá vonva egy összefüggő területet, kvázi államot hozott létre. A szíriai és iraki harcok, valamint az utána következő rendezési folyamatok még sokáig elhúzódnak, akár segítenek az arab országok, akár nem.

Sikos Péter

Felkapott hírek

Friss hírek

Megvan a Brexit-megállapodás

Megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről - jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő csütörtökön a Twitteren, mindössze néhány órával a blokk vezetőinek Brüsszelben tartandó csúcstalálkozója előtt.

Read More »

Karnyújtásnyira a Brexit-megállapodás

Közel a megállapodás az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről, a felek képviselői a hozzáadottérték-adó kérdését leszámítva gyakorlatilag minden egyéb területen egyetértésre jutottak - közölték csütörtök reggel diplomáciai források.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás