Elfogadták a Donyec-medence egyes területeinek különleges státusáról szóló törvényt

Az ukrán parlament keddi zárt ülésén elfogadta a Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges státusáról szóló, Petro Porosenko államfő által benyújtott törvényjavaslatot.

Az elnöki előterjesztést az ülésről közösségi portálokon keresztül kiszivárogtatott információk szerint a 450 fős törvényhozás 277 képviselője támogatta. Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság párt elnöke közölte, hogy frakciója egyhangúlag elutasította az előterjesztést.

A törvényjavaslat három évre biztosít különleges státust, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzást és ehhez kapcsolódóan különleges jogokat Donyeck és Luhanszk megye azon régiójának, amelyre jelenleg kiterjed a Kijev által az oroszbarát szakadárok ellen indított “terrorellenes hadművelet”. A javaslat a különleges státus megteremtése érdekében rendkívüli helyhatósági választások megtartásáról rendelkezik a régióban. A dokumentum szavatolja “az orosz és minden más nyelv” szabad használatát a magán és a hivatalos életben, továbbá amnesztiában részesíti a két megyében történt “események résztvevőit”.

A donyecki szakadárok elutasították Porosenko javaslatát

Elutasította a szakadár Donyecki Népköztársaság egyik vezetője az ukrán államfő javaslatát a Donyec-medence jövőbeni ideiglenes jogállásáról.

Andrij Purgin, a magát önhatalmúlag kikiáltott államalakulat “miniszterelnök-helyettese” a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a Petro Porosenko által hétfőn előterjesztett törvényjavaslat Ukrajnára vonatkozik, a Donyecki Népköztársaság törvényeit pedig saját parlamentje alkotja. Úgy fogalmazott, hogy Porosenko javaslata a jövőbeni tárgyalások “érintkezési pontja” lehet, de ennél nem több.

Ihor Plotnickij, a másik kelet-ukrajnai szakadár terület, az ugyancsak önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság miniszterelnöke viszont azt mondta az orosz hírügynökségnek, hogy a Donyec-medence státusáról szóló törvényjavaslat általában véve megfelel a luhanszki és a donyecki szakadárok tárgyalási pozíciójának, amelyet még a szeptember 5-i minszki tűzszüneti megállapodás előtt határoztak meg.

“Ezért – ha van is sok nem tisztázott kérdés – elmondható, hogy megjelent az első esély a békés rendezés előtt” – fogalmazott Plotnickij.

Közben továbbra is érkeznek Kijevből hírek arról, hogy a szakadárok nem mindenhol tartják be a minszki tűzszüneti megállapodást. Dmitro Timcsuk, a harcokat figyelemmel kísérő katonai szakértő, a kijevi katonapolitikai kutatóintézet vezetője arról tájékoztatott kedd reggel szervezete Facebook-oldalán, hogy továbbra is pattanásig feszült a helyzet Donyeckben, a tűzszünet ellenére a Moszkva-barát szakadár fegyveresek folyamatosan lövik az ukrán fegyveres erők állásait a városi repülőtérnél. Timcsuk szerint az elmúlt 24 óra alatt több mint tízszer fordult elő, hogy a szakadárok több helyszínről aknavetőkkel, tüzérségi fegyverekkel és Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel huzamosabb ideig lőtték a légi kikötőt ellenőrzésük alatt tartó ukrán katonákat. Az orosz hadsereg katonákat és haditechnikát “dob át” a kelet-ukrajnai Liszicsanszk és Debalceve környékére – írta Timcsuk.

Az ENSZ legfrissebb összesítése szerint a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktus áldozatainak száma már elérte a 3171-et, közülük legalább 27-en gyerekek. A világszervezet szerint 8061 ember, köztük 56 gyerek megsebesült. Az országon belül maradt menekültek száma elérte a 262 ezret, a szomszédos országokba pedig közel 366 ezren menekültek. Az ENSZ korábbi közlése szerint a menekültek valós száma meghaladhatja az egymilliót is, mivel sokan jobbnak látják, ha nem jelentkeznek a hatóságoknál.

Orosz lapok: az ukrán választásokig nem lesz valódi párbeszéd

Az ukrán parlamenti választásokig nem lesz valódi párbeszéd arról a javaslatról, amelyet Petro Porosenko ukrán államfő tette a szakadár délkelet-ukrajnai régiók különleges státusára – fejtette ki egy vezető orosz külpolitikai szakértő az RBK Daily című orosz napilapnak. A Kommerszant keddi számának nyilatkozó ukrán politológus hibásnak tartja a szakadár régiókkal kapcsolatos kijevi politikát.

Az RBK Daily című újság keddi számában Fjodor Lukjanov, az Oroszország a globális politikában című folyóirat főszerkesztője kifejtette, hogy bár Porosenko javaslatai formailag illeszkednek a minszki megállapodás 12 pontjához, őket a konfliktusban érintettek mindegyike saját érdekeinek megfelelően értelmezheti. Lukjanov kizárja a valódi párbeszédet róluk az ukrán parlamenti választások előtt.

Az orosz üzleti-politikai napilap emlékeztetett Andrij Purginnak, az önhatalmúlag kikiáltott “donyecki népköztársaság” miniszterelnök-helyettesének a kijelentésére, miszerint Petro Porosenko által benyújtott törvényjavaslat “Ukrajnáé”, ők azonban maguk alkotják meg a “népköztársaságban” a törvényeiket. Hennagyij Cipkalov, az ugyancsak egyoldalúan kikiáltott “luhanszki népköztársaság” vezetője pedig azt mondta az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy készek tanulmányozni a törvényt, de a Luhanszk megyei lakosság már állást foglalt a függetlenség mellett.

Vadim Karaszev, a kijevi Globális Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője az RBK Dailyek azt mondta, hogy Porosenko számára fontos a béke iránti elkötelezettség és Ukrajna építő hozzáállásának demonstrálása a külföld felé. Amennyiben Moszkva és a szakadár ukrán megyék képviselői nem foglalnak egyértelműen állást, akkor az ukrán elnök tiszta lelkiismerettel azt mondhatja, hogy mindent elkövetett és ezt követően nem lehet kizárni a fegyveres harcok folytatását – mondta Karaszev még a törvény elfogadása előtt.

Anton Finyko kijevi politológus a Kommerszant című tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilapnak nyilatkozva az a gondolatot fejtette ki, hogy Petro Porosenko törvényjavaslata az egyetlen lehetséges kompromisszumos megoldás annak érdekében, hogy végrehajtsák a Kijev és a szakadárok által Minszkben szeptember 5-én aláírt megállapodásokat.

Egy másik ukrán politológus, Ihor Levcsenko bírálta Kijevet, amely szerinte hibás politikát folytat a szakadár ukrajnai térséggel kapcsolatosan, “flörtöl” az önhatalmúlag kikiáltott köztársaságok (donyecki és luhanszki) vezetőivel. Szerinte ez nem vezet semmi jóra, mert ezáltal a Grúziától elszakadni akaró Abháziához, Dél-Oszétiához vagy a márciusban egyoldalúan Oroszországhoz csatolt Krímhez hasonló területek alakulnak ki, amelyeket az ukránok megszállt területeknek tartanak.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás