Így lehet súlypontáthelyezés az adózásban

A munkát terhelő adók csökkentésére vonatkozó közös alapelvekben állapodtak meg pénteki milánói informális ülésükön az euróövezet pénzügyminiszterei. A tagállamok képviselői ismételten megerősítették, hogy mindenkinek tartania kell magát a költségvetési szabályokhoz. De, hogy ez mit jelent Franciaország számára, az csak novemberben derül majd ki.

A gazdasági növekedést, a versenyképességet és a munkahelyteremtést előremozdító szerkezeti reformok felgyorsítása állt annak a vitának a homlokterében, amit pénteken folytatott a 18 tagú Eurócsoport a megfigyelői státuszban lévő Litvánia pénzügyminiszterével kiegészülve a kétnapos milánói informális ülés nyitónapján.

A pénzügyminiszterek folytatva a júliusban megkezdett vitát néhány közös alapelvet rögzítettek, amelyek iránytűként kell, hogy szolgáljanak az eurózóna országai számára a strukturális reformok közül prioritást élvező munkát terhelő adók csökkentése során.

Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke az informális ülést követő sajtótájékoztatón emlékeztetett rá, hogy nem kevesebb, mint 11 tagállam kapott ajánlást ezen a területen a gazdaságpolitikai koordináció keretének számító Európai Szemeszterben.

A tagországok megállapodtak, hogy a munkát terhelő adók csökkentésére irányuló reformoknak azokra minden országban azokra az összetevőkre és érdekcsoportokra kell összpontosítaniuk, amelyek a legnagyobb kihívás előtt állnak. Ami azt jelenti, hogy figyelembe kell venni az egyes országok sajátosságait.

Abban is egyetértettek, hogy gondoskodni kell az adóreform megfelelő finanszírozásáról, és ennek során figyelembe kell venni a tagállamok költségvetési-fiskális mozgásterét. Az Eurócsoport szerint két technika közül kell választani: a munkát terhelő adók csökkentését a nem produktív kiadások megvágásának, és/vagy az adók súlypontáthelyezésének kellene kísérnie a növekedést kevésbé veszélyeztető területek felé.

Végül abban is egyetértettek, hogy ideális esetben az adócsökkentést egy átfogóbb munkaerőpiaci reformba kellene beilleszteni, és – mivel a reformok hatással lehetnek a jövedelmek elosztására – a szükséges politikai és társadalmi támogatás meglétét biztosítandó kiterjedt konzultációkat kell folytatni az érintettekkel.

Dijsselbloem azt is megemlítette, hogy egyesek mérőrendszer létrehozását szorgalmazták, ami alapján figyelemmel lehetne kísérni az előrehaladást a szerkezeti reformokban. Az Eurócsoport tavasszal visszatér a témára.

A holland pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Európai Központi Bank által múlt héten a növekedés élénkítésére hozott monetáris politikai intézkedéseket a költségvetési politika, a szerkezeti reformok és a beruházás erős és hiteles ötvözetének kell kiegészítenie. „A jelenlegi alacsony növekedés és alacsony inflációs környezet aláhúzza a határozott és egészséges politikai lépések szükségességét minden érintett esetében” – mutatott rá az Eurócsoport elnöke.

Dijsselbloem szerint a teremben mindenki egyetértett azzal, hogy tartaniuk kell magukat a stabilitási és növekedési paktumban rögzített költségvetési szabályokhoz. „A növekedésbarát konszolidációs stratégiának folytatódnia kell, és a rugalmasság bármilyen formája természetesen kizárólag a meglévő szabályokon belül képzelhető el” – szögezte le az Eurócsoport holland elnöke.

Jirky Katainen, gazdasági és pénzügyi biztos úgy vélekedett, hogy az adók emelése helyett inkább a kiadások csökkentése, és a jövőorientált beruházások helyett inkább a folyó kiadások megnyirbálása biztosíthatja a növekedésbarát fiskális konszolidációt.

Katainen arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetési szabályok megengednek bizonyos rugalmasságot, „feltéve, hogy a célok kiigazítása gazdasági észérvekkel igazolható”. „Azért megengedhető a rugalmasság, mert gazdaságilag van értelme, más okból nem. És a rugalmasság alkalmazása egyáltalán nem áshatja alá a költségvetési keretünk hitelességét” – szögezte le az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.

Egyelőre nem tudni, mi az olvasata ezeknek a nyilatkozatoknak Franciaország számára, amely néhány napja jelentette be, hogy 2015 helyett valószínűleg csak 2017 végére lesz képes a paktum által előírt GDP-arányosan 3 százalékos szint alá leszorítani az államháztartási hiányt. Párizsnak más eurózóna tagokkal együtt október 15-ig kell benyújtania Brüsszelben jövő évi költségvetési terveit, amelyekre novemberben ad majd választ a Bizottság. Amikor is már a korábbi francia pénzügyminiszter, a szocialista Pierre Moscovici lesz a gazdasági és pénzügyi biztos.

A finn biztos szerint a köz- és a magánberuházásokat is támogatni kell. A nagy folyó fizetési mérlegtöbblettel rendelkező országoknak kötelezettséget kellene vállalniuk arra, hogy többet költenek beruházásokra. Valamennyi országra érvényes az, hogy a kiadásokban előnyben kellene részesíteniük a kutatást és fejlesztést és a kulcsfontosságú infrastruktúrákba való befektetéseket.

Katainen azt is elárulta, hogy a Jean-Claude Juncker által beharangozott 300 milliárd eurós befektetési tervnek az lesz a vezérlő elve, hogy az európai szinten mozgósítandó plusz állami forrásokból több magánberuházást tudjanak vonzani. Ezzel párhuzamosan az EU-nak fel kell tennie a kérdést, hogy vajon mi fogja vissza a magánbefektetéseket Európában. A megoldás részének tekinti a közpénzek hatékonyabb kihelyezését és a különböző iparágak belső piacának létrehozását.

Az Eurócsoport általában támogatta Írországnak azt a kérését, hogy tegyék lehetővé a számára folyósított IMF-kölcsön jelentős részének korai visszafizetését. Írország becslések szerint legalább 375 millió eurót spórolna meg a műveleten.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint tesztelgetett Észak-Korea

Dél-Korea vezérkari főnöksége szerint két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki közel negyedórás eltéréssel a Japán-tengerbe az ország keleti részén fekvő Szondok város környékéről. Mindkét rakéta 380 kilométert tett meg, maximális repülési magassága 97 kilométer volt, és sebessége mintegy 6,5-szer haladta meg a hangsebességet.

Read More »

Trump már nem elégszik meg a vámtarifák emelésével

Trump felszólította az amerikai cégeket, hogy kezdjék el felkutatni a kínai piac alternatíváját, hozzák haza a Kínába kiszervezett termelést, a szállítással foglalkozó vállalatok pedig állítsák le a Kínából érkező fentanyl Amerikába szállítását. Elemzők és egyes republikánus politikusok szerint sem világos, hogy az amerikai elnök milyen felhatalmazás alapján utasíthatná országa magánvállalatait piaci tevékenységük megváltoztatására.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás