Rasmussen: Moszkva egyetlen lépést sem tett a béke felé

Oroszország – miközben békéről beszél – egyetlen lépést sem tett a béke megteremtése felé Ukrajnában – mondta csütörtök este a NATO főtitkára.

Anders Fogh Rasmussen, aki Petro Porosenko ukrán elnökkel tartott kétoldalú megbeszélést a walesi Newport kisvárosban folyó NATO-csúcsértekezleten, a tárgyalások utáni közös sajtóértekezleten segítséget ígért ahhoz, hogy Ukrajna gondoskodni tudjon biztonságáról. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nemzetközi közösségen belül “senki nem akarja háborúval megoldani” az ukrajnai válságot.

Rasmussen szerint “Oroszország Ukrajna ellen harcol Ukrajnában”, orosz katonák és orosz harckocsik támadják az ukrán erőket. Mindaz, ami Ukrajnában történik, súlyos következményekkel jár az egész euroatlanti térség biztonságára és stabilitására – mondta.

Rasmussen szerint Oroszország “törvényellenesen és önhatalmúlag annektálta” a Krím-félszigetet, és ezt a lépést a nemzetközi közösség nem ismeri el és nem is fogja elismerni. A NATO-főtitkár felszólította Moszkvát, hogy vessen véget a Krím annexiójának, és vonja vissza fegyveres erőit Ukrajnából és az ukrán határtól.

A II. világháború óta most fordult elő első ízben, hogy egy európai ország erőt alkalmazott területszerzés végett egy másik ellen – tette hozzá.

Az észak-atlanti szövetség főtitkára szerint Ukrajna mindig a NATO mellett állt, és a jelenlegi nehéz időszakban a NATO is kiáll Ukrajna mellett.

Rasmussen szerint az Ukrajnának nyújtott NATO-támogatás “konkrét és kézzelfogható”. A szövetség “átfogó és testreszabott” intézkedéscsomagot állított össze annak érdekében, hogy Ukrajna hatékonyabban tudjon gondoskodni saját biztonságáról – fogalmazott.

A segítségnyújtás a kibervédelemre, a logisztikára, a vezénylési-ellenőrzési tevékenységre és a kommunikációra összepontosít. A NATO emellett a konfliktusban megsebesült ukrán katonák rehabilitációjához is segítséget nyújt, és tanácsadással segíti Ukrajnát a védelmi reformok végrehajtásában – tette hozzá Rasmussen.

Kijelentette: a szövetségesek a NATO-n keresztül 15 millió euró körüli közvetlen anyagi támogatást nyújtanak ehhez, emellett a csúcstalálkozó első munkanapján több bejelentés is elhangzott további, kétoldalú pénzügyi “és egyéb” segítségnyújtási megállapodásokról.

Petro Porosenko ukrán elnök a sajtótájékoztatón – arra a kérdésre, hogy van-e kidolgozott menetrend Ukrajna NATO-csatlakozási folyamatára – kitérően válaszolt, utalást téve arra, hogy erről a jövőben esetleg népszavazást tarthatnak Ukrajnában. Kijelentette: reméli, hogy az új parlamenti választások után erőteljes lendületet vesznek az ukrajnai reformok, és amikor az ország megfelelő állapotban lesz a tagsági követelmények teljesítéséhez, az ukrán nép fog dönteni arról, hogy a csatlakozás mikor és miképpen történjen.

A “katonai opciókat” vagy az esetleges fegyverszállításokat firtató kérdésre Rasmussen NATO-főtitkár azt mondta: “őszintén szólva senki nem akar háborút vagy fegyveres konfliktust” az ukrajnai válság megoldására; a rendezés legjobb módja a politikai megoldás lehetőségeinek felkutatása. Ha Oroszország további beavatkozást hajt végre Ukrajnában, arra a nemzetközi közösségnek “mélyebb, kiterjedtebb és keményebb”, immár gazdasági jellegű szankciókkal kell válaszolnia, olyanokkal, amelyek “igencsak fájdalmasan” érintik az orosz gazdaságot, és még inkább elszigetelik Oroszországot – mondta Rasmussen.

Porosenko elnök ugyanakkor kijelentette, hogy “óvatos derűlátással” tekint az Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló kontaktcsoport pénteken esedékes minszki ülése elé.

Pentagon: minden eddiginél ütőképesebb orosz erőket vontak össze a határon

Oroszország minden eddiginél ütőképesebb erőket vont össze Ukrajna határán – jelentette ki csütörtökön Washingtonban Steve Warren ezredes, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.

A Pentagon szerint a mostani orosz csapatösszevonás a korábbiakénál kisebb létszámú, de jobb felszereltségű erőket érint. Moszkva márciusban 50 ezer katonát állomásoztatott az ukrán határon és a Krímben a félsziget elcsatolása után. A mostani, 10 ezer fő körüli kontingensben azonban több a tüzérségi, légvédelmi és rakétás egység van, mint bármelyik korábbiban a válság kezdete óta. A harci csapatokat műszaki alakulatok és más támogató egységek egészítik ki.

“A határ mentén csatasorba állított erő rendkívül ütőképes és talán a legpusztítóbb erejű, mint bármely másik, amelyet korábban láttunk” – mondta a szóvivő.

Warren ezredes szerint a határon csoportosuló, “kombinált fegyvernemi műveletekre” képes csapatokon kívül egy-kétezer orosz katona vesz részt az ukrajnai harcokban. A szóvivő megismételte a Pentagon követelését, hogy Moszkva vonja vissza egységeit a szomszéd ország területéről és járuljon hozzá a válság csillapításához.

Az ezredes kijelentette, hogy az Egyesült Államok komolyan mérlegeli az ukrajnai fegyverszállításokat, ugyanakkor jelenleg a halált nem okozó eszközökből álló támogatásra összpontosít. Az utóbbi kategóriába tartozó felszerelésből a Pentagon eddig 70 millió dollárt értékben nyújtott segítséget Kijevnek.

Merkel elutasítja Ukrajna NATO-csatlakozását

A NATO és Ukrajna közötti fokozottabb együttműködés mellett állt ki csütörtökön a katonai szövetség Walesben zajló tanácskozásán a német kancellár, de újfent elutasította, hogy a kelet-európai ország csatlakozzon a NATO-hoz.

Nincs szó Ukrajna csatlakozásáról – hangsúlyozta Angela Merkel.

A német kormányfő a NATO szolidaritásáról biztosította Kijevet a kelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, és jelezte, hogy a maga részéről kész további büntetőintézkedésekre Oroszországgal szemben.

Megerősítette viszont azt is, hogy nyitott a tárgyalásokra Moszkvával. Mint fogalmazott, Oroszországgal szemben határozottan, de párbeszédre készen kell fellépni. “Véleményem szerint ez a kettős stratégia a siker záloga” – tette hozzá.

Angela Merkel szerint a NATO-ban széles körű konszenzus alakult ki arról, hogy az ukrán válságot nem lehet katonai úton rendezni. Az egyeztetések során nagy volt az egyetértés abban, hogy békés megoldást kell találni.

A kilátásba helyezett tűzszünetről és – az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet, Oroszország és Ukrajna képviselőiből álló – úgynevezett kontaktcsoport pénteki minszki üléséről szólva azt mondta: “Egy-két napon belül meglátjuk, hogy a szavakat tettek is követik-e majd”.

Mariupolnál tüzérségi ütegek robaja hallatszik

Tüzérségi ütegek robaja hallatszott az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városánál péntek reggel, néhány órával a minszki kontaktcsoport újabb tárgyalási fordulója előtt, amelyen – remények szerint – Kijev és a Moszkva-barát szakadárok képviselői tető alá hozzák a tűzszüneti megállapodást.

A stratégiai fontosságú Mariupolt védő, önkéntesekből szerveződött Azov zászlóaljnál azt mondják, hogy az ukrán hadsereg ágyúzza a szakadárok állásait, és a város nincs veszélyben. A Nemzeti Gárda közölte, hogy Mariupol közelében megsemmisítette a szakadárok egyik, páncélozott járművekből álló hadoszlopát.

Az elmúlt napokban az ukrán hadsereg, tartva a lázadók és az orosz csapatok támadásától, megerősítette Mariupol védelmét.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás