NATO-katonák várják majd az agresszorokat

Több ezer fős, egy-két napon belül bevethető, előretolt készültségi erő felállításáról döntenek szeptember 4-5-i walesi csúcstalálkozójukon a NATO tagállamai válaszul a keleti határokon megjelent orosz fenyegetésre – jelentette be hétfőn Brüsszelben Anders-Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára. Rasmussen a védelmi kiadások növelésére vonatkozó kötelezettségvállalást vár a szövetség tagjaitól.

Az orosz kihívásra adandó válaszként a kollektív védelem megerősítését célzó intézkedéseket készül elfogadni eheti walesi csúcstalálkozóján az Észak Atlanti Szerződés Szervezete, amelyek közül kiemelkedik egy néhány ezer fős, nagyon rövid időn – egy-két napon – belül bevethető készültségi erő felállítása – jelentette be hétfőn Brüsszelben a NATO főtitkára.

Az újonnan létrehozandó erő a papíron már létező NATO gyorsreagálású erő előretolt éke lenne, és az lenne a fő célja, hogy elrettentsen minden potenciális agresszort – tette hozzá Anders-Fogh Rasmussen. A főtitkára elmondta, hogy amennyiben idegen csapatok lépnének bármelyik szövetséges állam területére, az agresszorok az adott ország fegyveres erői mellett azonnal többnemzetiségű NATO-csapatokba ütköznének. Az atlanti szervezet már rendelkezik egy gyorsreagálású erővel, ami szárazföldi, légi, tengeri és speciális alakulatokat foglal magába és a tagok kollektív védelmére szolgál.

Az agresszív orosz magatartás és néhány keleti szövetséges fenyegetettség-érzése azonban most arra sarkallja a NATO-t, hogy a változó körülményekhez igazítsa a képességeit. „A NATO-csúcsra egy megváltozott világban kerül sor. Kulcsfontosságú találkozóra számítok” – szögezte le a szövetség idén leköszönő dán főtitkára, aki szerint a NATO a jövőben is kész, képes és elszánt lesz tagjainak megvédésére. A walesi csúcson elfogadandó „készültségi akcióterv (angol rövidítése RAP) Rasmussen szerint egyértelműen az agresszív orosz magatartásra adandó válasz, de más biztonsági kihívások megválaszolására is alkalmas lehet.

A főtitkár egyelőre nem tudta megmondani, hogy hány főből áll majd az új egység, hány tagállam vesz majd részt benne, de úgy vélte, hogy szükség esetén egy-két napon belül mozgósítható lesz. A konkrét részletek kidolgozása a csúcsot követően a katonai tervezőkre vár. „A készültségi erő könnyen mozgatható lesz, és nagy ütőerővel rendelkezik majd” – tette hozzá.

Azt is egyértelművé tette, hogy mindez azt is jelenti, hogy a jelenleginél nagyobb létszámú katonai erő lehet majd Keleten. Rasmussen ugyanakkor egy kérdésre válaszolva határozottan állította, a szövetség annak ellenére is tartani fogja magát az 1997-ben Oroszországgal aláírt alapszerződéshez, hogy Moszkva azt a NATO megítélése szerint súlyosan megsértette, amikor területszerző akcióba fogott Ukrajnában.

A főtitkár ezzel arra utalt, hogy formailag nem lesz állandó NATO katonai jelenlét a szövetség keleti határain (amit az oroszokkal aláírt megállapodás tilt). Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesznek támaszpontok, illetve olyan katonai és egyéb létesítmények, amelyek a több ezresre tervezett gyorskészültségi erőt fogadhatják. „Láthatóbb NATO-jelenlétet fognak érzékelni Kelet-Európában” – mondta az atlanti szervezet első embere.

Rasmussen Walesben kötelezettségvállalást vár a tagállamoktól arra nézve, hogy a gazdaság válságból való kilábalásával párhuzamosan növelni fogják védelmi kiadásaikat. A Walesben elfogadandó nyilatkozat ezentúl felszólít majd a szövetség korai előrejelző képességeinek a javítására és a katonai hadgyakorlatok számának és gyakoriságának a növelésére is.

A főtitkár emlékeztetett rá, hogy a NATO és Oroszország a 2010-es őszi csúcson megállapodott egy tényleges stratégiai partnerség létrehozásában. „Ma azonban Moszkva nem tekint minket partnernek. Különböző belső dokumentumokban és politikusok és katonai vezetők nyilatkozataiban ellenségként tekintenek ránk. Ezt mélységesen sajnálom, de nem dughatjuk a fejünket a homokba, alkalmazkodni fogunk ehhez a helyzethez” – válaszolta a politikus egy kérdésre, ami azt firtatta, hogy vajon a NATO is ellenségként tekint-e Oroszországra.

Ukrajna esetleges NATO tagsága kapcsán a főtitkár emlékeztetett rá, hogy a szövetség 2008-ban Bukarestben deklarálta, hogy Kijev beléphet a politikai-katonai szövetségbe, ha ez a kívánsága és megfelel valamennyi felvételi kritériumnak. Ezt követően a kijevi vezetés a szövetségeken való kívülmaradás politikája mellett döntött, amit Rasmussen szerint a NATO tiszteletben tart. Néhány napja azonban az új vezetés abbéli szándékát jelezte, hogy az októberi parlamenti választást követően egy új törvényt terjeszt az új parlament elé, ami módosítaná a kívülmaradás politikáját. Rasmussen úgy vélte, hogy amennyiben a törvényt megszavazza az ukrán törvényhozás, úgy a NATO ezt az óhajt is tiszteletben tartaná. Várakozásai szerint ebben az esetben ukrán kérésre összeülne a NATO-ukrán tanács és megállapodnának egy, az ország további közeledéséről szóló terv kidolgozásában. A főtitkár szerint ugyanakkor lehetetlen megjósolni, hogy Ukrajna mikor érne el a NATO-tagsághoz.

Érdekesség, hogy a walesi csúcson a szövetség több olyan intézkedést is hoz, ami tovább közelíti majd Grúziát a NATO-hoz, a nélkül azonban, hogy egy tagsági akciótervet ajánlanának fel a kaukázusi ország számára.

Anders-Fogh Rasmussen számos különbözőséget lát az iraki és az afgán helyzet között, de fontosnak nevezte a megfelelő következtetések levonását, különös tekintettel arra, hogy az amerikai erők távozása után Irak nem volt képes ellenállást tanúsítani az Iszlám Állam fegyveresei ellen. A NATO főtitkára szerint Afganisztán annyiban más helyzet, hogy itt példátlan nemzetközi együttműködéssel sikerült felállítani egy ütőképes 350 ezer fős haderőt.

A NATO-csapatok 2015. január 1-jén vonulnak ki Afganisztántól, és az együttműködés ezt követően kiképzésre és technikai segítségnyújtásra korlátozódik majd. „Bízunk benne, hogy az afgán erők képesek lesznek átvenni a felelősséget” – jelentette ki a NATO főtitkára.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Elakadt a bíróságon Trump falépítési projektje

Haywood Gilliam kaliforniai bíró szerint Donald Trump jogtalanul irányít át a védelmi költségvetésből pénzt a kerítésépítésre, mert a washingtoni kongresszus nem hagyta ezt jóvá. A bírói döntés miatt Új-Mexikó államban egy 74 kilométeres szakasz, az arizonai Yumában pedig egy 8 kilométeres szakasz megépítése kapott piros lámpát.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás