Berlin szerint orosz katonai intervenció zajlik Ukrajnában

A német kormány katonai intervencióként értékeli Oroszország ukrajnai tevékenységét – közölte pénteken a német kormányszóvivő.

Steffen Seibert berlini sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az ukrajnai orosz jelenlét erősödésére és orosz fegyverek alkalmazására utaló jelek a német szövetségi kormány helyzetértékelése szerint “összességében katonai intervenciót jelentenek”.

Németország álláspontja szerint Oroszországnak magyarázatot kell adnia az ukrán határ ismételt megsértéséről szóló beszámolókra, és tartózkodnia kell a kelet-ukrajnai helyzet további súlyosbodásához vezető lépésektől – hangsúlyozta.

Angela Merkel kancellár csütörtöki nyilatkozatát megerősítve a szóvivő kiemelte, hogy az uniós tagállamok vezetőinek szombati tanácskozásán ismét napirendre kell venni az Oroszország elleni uniós büntetőintézkedések ügyét.

Ugyanakkor kizártnak nevezte, hogy Németország fegyverszállításokkal támogassa Ukrajnát.

Ukrán szakértő: két orosz harckocsizászlóalj hatolt be Ukrajnába

Jelenleg két orosz harckocsizászlóalj ukrajnai jelenlétét lehet megerősíteni, továbbá három taktikai és 8-10 diverziós felderítő csoportét – közölte Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő ukrán katonai szakértő, az Információs Ellenállás nevű szervezet koordinátora pénteken Facebook-oldalán.

A szakértő szerint ez a katonai jelenlét létszámában nem nevezhető jelentősnek, ugyanakkor rámutatott arra, hogy Oroszország küldhet újabb csapatokat. Ezért szerinte ez csak úgy akadályozható meg, ha az ukrán fegyveres erők mielőbb megsemmisítik az ukrán területen lévő orosz egységeket.

Timcsuk szerint az orosz erők két alapvető irányban mozognak: az Azovi-tenger partvidékén, Novoazovszk környékén, valamint attól északabbra, az orosz határtól nem messze fekvő Amvroszijivka és a Donyeck melletti Ilovajszk között.

A szakértő úgy látja, hogy Donyeck megye déli részén a csapatok szárazföldi összeköttetést akarnak kialakítani az orosz határ és a Moszkva által törvénytelenül elcsatolt Krím félsziget között. Ezzel egyidejűleg arra kényszerítik az ukrán hadsereget, hogy erőket csoportosítson át délre a terrorellenes övezetből. Feltételezi, hogy ez akár elterelő művelet is lehet. Megjegyezte, hogy a Krím felé vezető úton az orosz csapatoknak be kell venniük a csaknem félmillió lakosú Mariupol kikötővárost.

Donyeck megye déli része eddig teljesen az ukrán erők ellenőrzése alatt volt, az utóbbi két hónap alatt a szakadárok visszaszorultak Donyeck városa köré, illetve attól észak, északkeleti irányba Luhanszkig, illetve az orosz határ felé. A terrorellenes erők ráadásul elvágták egymástól a Donyeck környéki szeparatista egységeket a többitől. Az Amvroszijivkánál behatolt orosz csapatok célja Timcsuk szerint egyrészt az, hogy a donyecki szakadárok területét kiszélesítsék az orosz határig, másrészt egyesítsék a luhanszki és a donyecki szeparatisták által megszállt területeket.

A szakértő meggyőződése, hogy az ukrán tüzérség és a légierő képes hatékonyan fellépni az ország délkeleti részébe benyomult orosz csapatokkal szemben.

Közben a kelet-ukrajnai szeparatisták nem engedték el, hanem tűz alá vették az elvonulni készülő ukrán katonákat pénteken a Donyeck városa melletti Ilovajszknál.

Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes zászlóalj parancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy miközben a katonák a szakadárok által nyitott folyosón keresztül távozni akartak, a szeparatisták orvul rajtuk ütöttek. Az ukrán fegyveres erők tagjai védelmi állást vettek fel, és harcba bocsátkoztak a szeparatistákkal. A parancsnok szerint sürgős erősítésre van szükségük.

Ilovajszk városánál már egy hete súlyos harcok folynak. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este felszólította a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogy nyissanak humanitárius folyosót, és hagyják távozni a bekerített ukrán katonákat. Péntek reggel Olekszandr Zaharcsenko, a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott “donyecki népköztársaságának miniszterelnöke” a Rosszija 24 állami hírtévének nyilatkozva közölte, hogy készek Putyin kérésének eleget tenni.

Lavrov: nincs bizonyíték orosz csapatok ukrajnai jelenlétére

Az orosz külügyminiszter szerint nincs bizonyíték orosz csapatok ukrajnai behatolására és jelenlétére, és a vádakat a délkelet-ukrajnai felkelők sikeres előrenyomulása váltotta ki.

Szergej Lavrov a Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszterrel tartott moszkvai tárgyalásait követő pénteki tájékoztatóján feltett kérdésre válaszolt. Az orosz csapatok behatolásáról szóló kijevi vádat kommentálva azt mondta, hogy “senki sem beszélt tényekről, és nem mutattak be Moszkva elleni bizonyítékokat sem a behatolásról, sem másról”.

Lavrov nyugodt hangon kijelentette, hogy nem először hangzanak el ilyen vádak Moszkvával szemben. Az orosz külügyminiszter szerint  az orosz haditechnika és katonák jelenlétét állítólag bizonyító műholdas felvételekről kiderült, hogy számítógépes játékok voltak.

Az orosz külügyminiszter azzal vádolta az Egyesült Államokat és az európai országokat, hogy rájuk jellemző a tények elhallgatása. Azt is a Nyugat szemére vetette, hogy nem ismeri el a nemzeti párbeszéd fontosságát és “azt követeli a (kijevi)rezsimtől, hogy erővel nyomja el az ellenzéket”.

Szergej Lavrov az Interfax orosz hírügynökség kérdésére azt is közölte, hogy az orosz csapatok ukrajnai behatolásával kapcsolatos “koholmányok” és vádak a felkelők sikereivel függhetnek össze. Hozzátette:  “amennyiben Kijev és szponzorai nem akarják teljesíteni a feltétel nélküli békekötéssel kapcsolatban tett kötelezettségvállalásukat, akkor egyetlen mód maradt arra, hogy megmentsék a békés lakosokat és csökkentsék az áldozatok számát, az, hogy erővel kell eltávolítani a fegyvereseket onnan, ahonnan lőnek”.

Ukrajna felújítja NATO-csatlakozásának folyamatát

Az ukrán kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amelyben megszünteti Ukrajna semleges státusát, és felújítja NATO-csatlakozási felkészülését – jelentette be pénteken Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a kormány kijevi ülésén.

A kormányfő szavai szerint a törvényjavaslat egyben leszögezi, hogy “Ukrajna külpolitikájának alapvető célja az európai uniós tagság megszerzése”. Ezzel összefüggésben az előterjesztés megtiltja az ukrán államnak a csatlakozást bármilyen más kereskedelmi, illetve gazdasági szövetséghez, amely szemben áll Ukrajna EU-csatlakozási törekvésével.

“A törvény elfogadása után ez azt jelenti, hogy Ukrajna nem csatlakozhat az eurázsiai vámunióhoz és a jövőben semmilyen olyan szövetséghez, amely lényegében nem más, mint a Szovjetunió volt, csak most Oroszországi Föderációnak nevezik” – jelentette ki Jacenyuk.

Egy júliusban végzett felmérés alapján jelentősen megemelkedett az ország lakossága körében Ukrajna NATO-csatlakozásának támogatottsága az elmúlt két év alatt. A Demokratikus Kezdeményezések nevű alapítvány által végzett felmérés szerint míg 2012-ben a megkérdezetteknek csupán 12 százaléka támogatta volna Ukrajna belépését az atlanti szövetségbe, addig mostanra ez az arány megközelítette a 40 százalékot. A Rejting közvélemény-kutató csoport júliusi felmérése szerint Ukrajna belépését a NATO-ba az ukrán lakosság 44 százaléka támogatná.

A NATO nem zárkózik el

A szövetség nem fogja zárva tartani kapuit Ukrajna előtt, ha parlamentje úgy dönt, hogy felhagy a semlegesség politikájával – mondta Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára. Felidézte a NATO 2008-ban hozott határozatát, melyben előre jelezte, hogy Ukrajna a jövőben a szövetség tagjává válik.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás