Juncker új kollégiuma: a gép forog, az alkotó egyelőre nem pihenhet

A brüsszeli erők az EU negyed Charlemagne épületének kilencedik emeletén összpontosulnak, ahol Jean-Claude Juncker és csapata keményen dolgozik az új Európai Bizottság összeállításának érdekében. A tagországoknak július végéig kellett jelöltet/jelölteket állítaniuk. Most már csak megfelelő feladatot kell találni számukra.

További kérdés a női biztosok hiánya. Ezidáig csak Bulgária, Olaszország, Csehország és Svédország delegált női jelöltet, Szlovénia pedig több jelöltjével hagyott némi mozgásteret az elnök számára. A szóbeszéd úgy tartja, hogy legalább kilenc biztosi posztot a gyengébbik nem képviselőinek kéne betölteniük annak érdekében, hogy a Bizottság „átmenjen” az EP rostáján októberben. Le kell azonban szögezni, hogy az őszi szavazáson a Parlament nem személyekről, hanem a biztosi kollégium egészéről fog dönteni.

A végső feladatleosztás szeptember első heteiben állhat össze attól függően, hogy kit neveznek meg az uniós vezetők az új közös kül-, és biztonságpolitikai főképviselőnek augusztus 30-i ülésükön. A kül- és biztonságpolitikai főképviselő nemcsak az EU külügyminiszterek tanácsában elnököl, hanem – a külpolitikai érdekek transzparens érvényesítésének érdekében – a Bizottságnak is tagja. Eddig három ország jelezte, hogy jelöltet állítana e fontos posztra: Lengyelország Radek Sikorski, Olaszország Federica Mogherini és Bulgária Kristalina Georgieva személyében. Radek Sikorski lengyel külügyminiszter legutóbb egy lehallgatási botrány kapcsán került a címoldalakra, miszerint egy privát beszélgetés során Lengyelország Egyesült Államokkal való kapcsolatát értéktelennek minősítette. Federica Mogherini jelölése sem nyugszik biztos alapokon. A közép- és kelet-európai országokban kétségek merültek fel az olasz külügyminiszterrel szemben, mert nem állt ki határozottan az oroszországi szankciók mellett. Kristalina Georgieva, a jelenlegi nemzetközi együttműködésért, a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős biztos, mielőtt 2010-ben csatlakozott volna az Európai Bizottsághoz, a Világbank-csoport alelnöke volt. Világbanki karrierje 17 éves múltra nyúlik vissza.

Tekintettel arra, hogy számos korábbi miniszterelnököt jelöltek biztosi posztra az országok, Juncker úgy látja, hogy fontolóra kell venni a feladatok újraelosztását. Számos ország jelöltjének – például Finnország, Lettország, Észtország – van vezetői tapasztalata, ezért lehetséges, hogy portfólió nélkül is fontos (szűrő) szerephez juthatnának. Mivel minden biztos a maga kezdeményezését, javaslatait igyekszik keresztülvinni, jelenleg a Főtitkárság az egyetlen szűrő a tekintetben, hogy ezekből a javaslatokból mi valósuljon meg. De vajon ki az, aki megszabhatja egy biztosnak, hogy mi fér bele a munkaprogramba és mi nem? Ez a fajta új struktúra összhangban lenne Nagy-Britannia és Németország igényével is, miszerint a Bizottságnak kevesebb, nagyobb horderejű kezdeményezésre kellene fókuszálnia, továbbá alátámasztaná a jobban fizetett alelnöki posztot (jelenleg 28 biztosból 8 ilyen jellegű poszt van).

Juncker az EU belső ügyeire kíván fókuszálni. Első hivatalos útján Görögországba látogatott, ahol Antonis Samaras görög miniszterelnökkel tárgyalt. Juncker úgy véli, Görögország modellje példával szolgálhat a (2001 óta már másodszor) pénzügyi válságba jutott Argentína számára is a közkiadások mérséklése terén. Juncker nagyra értékelte Görögország elmúlt években tett erőfeszítéseit és örül, hogy Görögországot az eurozóna „megtartotta”. Juncker – aki az európai válság idején az Eurocsoport elnöke volt- ebben saját közreműködését látja, bár nem nevezte meg azon országokat, akik a görög válság idején úgy vélekedtek, hogy Görögországnak távoznia kellene az eurozónából.

Juncker uniós szerepvállalását nem minden európai politikus látja ennyire pozitívan, így David Cameron brit miniszterelnök sem. Bár nem sikerült blokkolnia Juncker megválasztását, teljes gőzzel lobbizik saját jelöltje – Jonathan Hill – érdekében, akit a valamely fontos gazdasági portfólió élére szán. A mérleg másik oldalán Nagy-Britannia uniós tagsága áll, amelyről 2017-ben referendumra van kilátás. Juncker a brit kérdés rendezését egyik fő prioritásként jelölte meg programjában. Cameron ellenállása elveken és prioritásokon nyugszik, egyéb személyes ellentét nincs közte és Juncker között – közölte Cameron szóvivője.Ugyanakkor sokakban felmerül az az ellenérzés, hogy Juncker ahhoz az „európai elithez” tartozik, akik a válsághoz vezették a közösséget a monetáris unió fiskális unió nélküli szemléletével, így nem igazán látják garantálva, hogy hogyan fog megújulni – felpörögni – Európa.

Orosz Judit

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás