Bosznia-Hercegovina választási rendszere diszkriminatív

Sérti a diszkrimináció tilalmának elvét, hogy a bosznia-hercegovinai jog értelmében nem indulhatott sem a képviselőházi, sem az elnökválasztáson olyan nő, aki nem volt hajlandó kinyilvánítani, hogy az államalkotó kisebbségek közül melyikhez tartozónak vallja magát – derül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott keddi, elsőfokú ítéletből.

Az ítéletről készült közlemény ismerteti, hogy az ország alkotmánya különbséget tesz az emberek között aszerint, hogy valamelyik  “államalkotó néphez”, a szerb, a bosnyák vagy a horvát etnikumhoz, vagy más kisebbséghez tartoznak, emellett pedig az “állampolgár” kategóriába sorolja azokat, akik nem hajlandóak kinyilvánítani, hogy melyik kisebbséghez tartozónak tartják magukat. A parlamenti és elnökségi választásokon pedig csak azok indulhatnak, akik valamelyik “államalkotó néphez” tartozónak vallják magukat.

Azra Zornic megtagadta, hogy nyilatkozzon, mely etnikumhoz tartozik, pusztán bosznia-hercegovinai állampolgárnak tartja magát, így nem indulhatott a választásokon. Ez a bírák szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének diszkriminációt tiltó passzusait.

A bíróság közleménye felidézi, hogy egy korábbi ügyben is hasonló következtetésre jutott. Akkor az volt a kifogás, hogy sem romák, sem zsidók nem indulhattak a választáson. A bírák a kommüniké tanúsága szerint tisztában vannak azzal, hogy az alkotmányba a béke megőrzése érdekében kerültek ezek a kikötések a kilencvenes évek “brutális” háborúját követően, ám úgy vélik, hogy az azóta eltelt időben kialakultak a hatalommegosztás egyéb mechanizmusai, így ezen rendelkezések diszkriminatívnak tekintendők, továbbá sem ésszerű, sem objektív oknak nem tekinthetőek, amiért valaki kizárható lenne a választási folyamatból.

“A tragikus konfliktus után több mint 18 évvel semmi sem indokolhatja ezen vitatott alkotmányos rendelkezések fenntartását” – áll a bíróság közleményében.

“Eljött egy olyan politikai rendszer ideje, amely Bosznia-Hercegovina minden polgára számára biztosítja a jogot a képviselőházi és elnökségi választáson való indulásra, etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetés és az államalkotó népeknek juttatott előjogok nélkül. Ehhez az alkotmány módosítása lenne szükséges” – szögezi le az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Azra Zornic kártérítést nem kért, így nem is kapott. Az ítélet nem jogerős, az ellen mind a panaszos, mind Bosznia-Hercegovina fellebbezhet az úgynevezett Nagykamarához. Az ítélet akkor válik jogerőssé, ha egyik fél sem él a fellebbezés jogával, a bíróság elutasítja a fellebbviteli kérelmet, vagy a Nagykamara is dönt az ügyben.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Engedett a horvát kormány, visszaállítják a megemelt nyugdíjkorhatárt

A horvát kormány teljes egészében elfogadja a népszavazás kiírását kezdeményező szakszervezetek követelését, és visszaállítja a 67 évre megemelt nyugdíjkorhatárt 65 évre, továbbá törvénymódosítási javaslatot nyújt be, hogy azok, akik ezt szeretnék, 65 év felett is dolgozhassanak - jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a csütörtöki kormányülésen.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás