_

Megint az oroszok állnak a háttérben?

Lengyelországban egy hónapja tart a lehallgatási botrány és bár a kormány már egy bizalmi szavazást és egy bizalmatlansági indítványt is túlélt, a kedélyek csak lassan csillapodnak. Felelős pedig még mindig nincsen. Mindkét oldalon okosan kiszámított politikai játszmák zajlanak, a közvélemény pedig előszeretettel sejt orosz akciót a háttérben. Ki hallgathatta le egy éven keresztül a vezető lengyel politikusokat és tisztviselőket a Belbiztonsági Hivatal (ABW) teljes tehetetlensége mellett?

Péntek délelőtt a lengyel kormány, valamint Bartłomiej Sienkiewicz belügyminiszter is magabiztosan élt túl egy bizalmatlansági indítványt a baloldali pártok tartózkodása és a koalíció egyöntetű bizalma mellett. Nem csupán Donald Tusk széke van ismét biztonságban, de minden jel szerint vezéráldozat nélkül kerül ki a játszmából. Most, hogy a hullámok valamelyest elülni látszanak, még inkább előtérbe került a kérdés: ki és miért hallgatta le a vezető kormánypárti politikusokat és tisztviselőket.

„Hazafi”, az üzletember

A bombát a Wprost politikai hetilap robbantotta júliusban egy lehallgatott magánbeszélgetés leiratának közlésével. A felvételen Marek Belka a Nemzeti Bank elnöke és Bartłomiej Sienkiewicz belügyminiszter beszélgetnek meglehetősen kötetlenül egy felsőkategóriás étteremben, ahol Belka a pénzügyminiszter eltávolítását kéri a kormánynak kedvező gazdaságélénkítő monetáris politikáért cserébe. A felvételnek külön pikantériát ad, hogy Jacek Rostowski pénzügyminiszter néhány hónappal később lemondott (bár a központi bank lényegében nem változtatott korábbi monetáris politikáján).

A későbbiek folyamán hetente további szaftos beszélgetések kerültek nyomtatásba: többek között az állami olajtársaság vezére kommentálta a paksi bővítést kelletlen szavakkal (“Orbán lesz**ta Putyint”), de Sikorski külügyminiszter is tűz alá került, amiért értéktelennek nevezte a lengyel-amerikai szövetséget, egyébként még hónapokkal a két ország kapcsolatát szorosabbra fűző ukrajnai események előtt. Míg az első felvétel nyilvánosságra kerülése komoly aggályokat vetett fel a nemzeti bank függetlenségével szemben, a többi beszélgetés inkább csak nyelvezetével került a figyelem középpontjába (Sikorski például egy meglehetősen rasszista töltetű nyelvi leleményt alkalmaz a lengyel nép kishitűségének leírására). A héten megjelent „folytatás” már inkább az üzleti élet szereplőiről szól, az egyik leggazdagabb lengyel üzletember zsarolási kísérleteit leleplezve.

Azt, hogy a lengyel kormány (is) mennyire szerette volna megtudni, kicsoda a Wprost által üzletemberként megnevezett, a hanganyagot „Hazafi” néven beküldő forrás; jól mutatja, hogy a hatóságok még júniusban az erőszak alkalmazásától sem visszariadva, meglehetősen inkompetensnek tűnve próbáltak megszerezni a publikálatlan anyagokat a szerkesztőségből, számos más médium újságíróinak jelenlétében.

A Belka-Sienkiewicz beszélgetést kivételével a többi lehallgatott anyag ugyan remek témát szolgáltatott a lengyel médiának, valós botrányt kevésbé jelentett. Mindenki tudja, hogy a (főleg egy párthoz tartozó) politikusok magánbeszélgetései során nem diplomáciai virágnyelvet használnak, viszont ritka alkalom az ilyen párbeszédekbe belehallgatni. A valós problémának sokkal inkább a Belbiztonsági Hivatal inkompetenciája látszott, akik a külügyminisztert, de még saját hivataluk vezetőjét, a belügyminisztert sem voltak képesek megvédeni a lehallgatástól. Az ideológus helyett sokkal inkább a technokrata, gazdaságra figyelő miniszterelnök szerepét felölteni szerető Tusknak pedig talán ez jelentette az igazi arcvesztést.

Az oroszok már a spájzban vannak

Tusk már a június 25-i bizalmi szavazáson „energialobbit” és „keleti szénüzletet” sejtetett a háttérben. A felvetés nem alaptalan, Lengyelország ugyanis a villamosenergia 90 százalékát szénből nyeri, a miniszterelnök által felvázolt európai energiaunió egyik pillére is a szénenergia rehabilitálása volna az orosz gáztól való függés csökkentése érdekében. Csakhogy újabban a lehetőséget felismerve számos orosz cég igyekezett megvetni a lábát a lengyel szénpiacon, alacsony áraikkal nehéz helyzetbe hozva a helyi bányákat, alkalmanként egyenesen hazai szénként eladva az import energiahordozót. Tusk pedig még májusban harcot hirdetett a jelenség visszaszorítására.

Különös élt adott a helyzetnek Lengyelországnak az ukrán helyzet kezelésében és a közvetítésben betöltött prominens szerepe, aminek köszönhetően az ország szinte páratlan külpolitikai szerepre és diplomáciai elismerésre tett szert, erélyes fellépést és komoly szankciókat sürgetve Oroszország ellen. Oroszországnak tehát ezen logika mentén érdekében állhatott a lengyel belpolitikai állóvíz felkavarása.

Ne felejtsük azonban, hogy Tusknak a nagy blama következtében határozottságot kellett sugároznia, hiszen az elsőszámú ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság, már így is hónapok óta kisebb-nagyobb mértékben, de megelőzte a kormánypártot a közvélemény-kutatások adatai alapján. A hónapokkal ezelőtti népszerűségi mélypontról éppen az orosz agresszió elleni erélyes fellépés mozdította el a jobbközép kormányt, így jelen esetben is adta magát az orosz kártya belpolitikai kijátszása. Tusk igyekezett a közharagot a kormányról Oroszországra terelni, az illegális felvételek készítése kapcsán előzetesbe helyezett üzletember, Marek Falenta éppen az egyik legnagyobb szénkereskedelmet folytató cég, a Składy Węgla legnagyobb részvényese.

A kormányzati kommunikáció kezdetektől az „orosz szénmaffia”-magyarázatára épített, gyakorlatilag jó és rossz párharcaként prezentálva a felvétel készítői utáni nyomozást. Ezt a magyarázatot igyekezett Tusk azzal is erősíteni, hogy bűnbakok kijelölése helyett (ami nem áll messze a kormányfő problémamegoldásától, mint azt például Rostowski esete is mutatja) védelmébe vette mind a belügyminisztert, mind pedig a központi bank elnökét. Ebben az interpretációban egyetlen bűnös van: a „szervezett bűnözői csoport”, amely a felvételeket készítette, ezzel törvényt sértve.

A fentiek miatt nem árt fenntartással kezelni az orosz szálat sejtő magyarázatot. Ráadásul, ha esetleg előrehozott választásokra került volna a sor, jó eséllyel az a Jog és Igazságosság került volna hatalomra, amelyik a Tusk-féle vonalnál sokkal harcosabban Oroszország-ellenes, bár tény, hogy Európában jóval elszigeteltebbnek számít.

A botrány a kormány maradása mellett sem volt következmények nélküli. Az Oroszországgal szemben talán legkeményebb irányvonalat képviselő Sikorski külügyminisztert régóta nagy esélyesként tartják számon az EU külügyi főképviselői posztjára, a pletykák szerint a napvilágra került vitriolos mondatok (többek között David Cameron kapcsán is), jelentősen rontották a lengyel diplomata esélyeit. Mindemellett a folyamatosan növekvő ázsiójú Lengyelország jelentős európai biztosi pozícióra is számított – a hírek szerint például a versenypolitikai vezetői szék is szóba került – ami egyes brüsszeli folyosói pletykák szerint szintén veszélybe került. A botrány tehát belpolitikai helyett sokkal inkább nemzetközi téren rontotta Tusk helyzetét, bár a pozícióosztásig semmi nem vehető biztosra. Ez akár még egy esetleges orosz terv része is lehetett volna, de korántsem ez az egyetlen magyarázat a lehallgatásokra.

Az orbáni belső verseny

A Polgári Platform immár hét éve kormányoz Lengyelországon, így természetszerűleg a párton belül is jelentős versenyhelyzet alakult ki, a hatalmat mindig saját kezében összpontosítani szerető Tusk pedig Orbánhoz hasonlóan szereti versenyeztetni a különböző érdekcsoportokat a párton belül, ezzel is egyértelműsítve, kié a valós hatalom. Ennek következtében egyrészt a belső ellentétek és helyezkedések miatt valakinek mindig érdekében áll a versenytársak (akár Sienkiewicz) lejáratás, másrészt pedig a Tusk által oldalvonal mellé állított politikusok is akadnak szép számmal, akiket hajthat a bosszúvágy. Ennek a verziónak némileg ellentmond az ügybe keveredett politikusok széles köre: jelenleg is mintegy 10-15 emberről gondolják úgy a pártban, hogy lehallgathatták beszélgetéseiket.

Adná magát az a magyarázat is, hogy az ellenzék keze van a dologban. A PiS ugyanakkor éppen azon fáradozik, hogy egy átfogóbb együttműködést alakítson ki a kormány ellen, hogy a jövőre esedékes választásokon valós esélye legyen a kormányváltásra. A tárgyalások eddig meglehetősen meddőnek bizonyultak, miközben Jarosław Kaczynskinek folyamatosan a párton belüli széthúzás ellen is küzdenie kell. Az igazság az, hogy a PiS valószínűleg nagyobb eséllyel indulhat a választásokon jövőre, mint tenné azt idén egy előrehozott voksoláson. Bár a kínálkozó lehetőséget és a konstruktív bizalmatlansági indítvány beterjesztését nem hagyta ki a párt, korántsem tűnik úgy, mintha erre a lehetőségre készültek volna egy éven keresztül, arról nem is beszélve, hogy egy a nemzeti konzervatív oldalhoz meglehetősen közelálló üzletember is érintett a botrányban.

Erősen kérdéses, hogy valaha kiderül-e biztosan, ki szervezte meg a lehallgatásokat, az viszont biztos, hogy az orosz-lengyel viszony tovább romlik, a népesség körében pedig Szmolenszk után ismét tovább erősödhet az oroszellenesség. A lengyel kormány nemzetközi megítélésének nem tett jót a botrány, ám jó eséllyel az energetikai unió létrehozásáért és a szén rehabilitálásáért folytatott harcban gyakran fogjuk hallani érvként az orosz szervezkedés mumusát.

Csicsai Máté

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A francia szakszervezetek nem elégedettek a nyugdíjreformmal

A legnagyobb francia szakszervezet, a CFDT bár reformpárti, és elviekben támogatja a nyugdíjrendszerek egységesítését, de a miniszterelnök beszéde után a főtitkár Laurent Berger úgy vélte, hogy a kormány "átlépte a határvonalat" azzal, hogy 64 évre emelte a teljes jogosultság idejét. A radikálisabb CGT a sztrájk megerősítésére szólította fel a franciákat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás