Még a Parmeggianit is a bevándorlóknak köszönhetjük

Egy bevándorlásról szóló friss tanulmány kísérletet tesz a migrációról kialakult sztereotípiák szétzúzására. A firenzei egyetem által készített jelentés szerint rövid távú gondolkodásra vall az, hogy Európának kevesebb bevándorlóra van szüksége, miként azt is tévhitnek nevezi, hogy az EU nem szorul rá az alacsony képzettségű bevándorlók munkaerejére.

Nyolc, a bevándorláshoz kapcsolódó sztereotípiát kérdőjelez meg az a tanulmány, amit a firenzei egyetem kebelében működő Migrációs Politikai Központ készített az Európai Bizottság megrendelésére és mutatott be pénteken Brüsszelben.

Philippe Fargues, a migrációs központ igazgatója emlékeztetett rá, hogy ha néhány évvel ezelőtt még érdemi vita zajlott arról, hogy szüksége van-e bevándorlókra Európának, akkor mára „az az általános benyomás alakult ki, hogy a migrációnak kizárólag ellenzői vannak, és a politikusok többsége egyértelműen inkább problémát, mint lehetőséget lát benne.

Nemrég Orbán Viktor magyar miniszterelnök is azt javasolta – az EU következő öt évre szóló stratégiai iránymutatásairól folyó vita keretében -, hogy Európának fel kellene hagynia a külső bevándorlással, és inkább a személyek és a munkaerő belső szabad áramlásában kínálkozó lehetőségeket kellene kihasználnia.

Fragues professzor úgy véli, hogy a külső bevándorlás ellen felhozott érvek szűklátókörű gondolkodásra vallanak és inkább a politikusoknak azt a szándékát tükrözik, hogy túléljék az előttük álló választásokat.

A Cecilia Malmström biztos és Philippe Fargues által Brüsszelben a sajtónak bemutatott jelentés nyolc területen is szembeszáll a kialakult sztereotípiákkal. Mindenekelőtt azzal az állítással, hogy Európának nincs szüksége a jelenleginél több bevándorlóra. A tanulmány szerzői ezzel szemben az Eurostat adataira hivatkozva úgy vélik, hogy Európában nem csak fogyásnak indult a népesség száma, de az öregségi függőségi ráta is jelentősen növekedni fog a 2010-es 28 százalékról 44 százalékra 2030-ban. Ami azt jelenti, hogy a 66 éven felüli korosztály létszáma a következő 15 évben 32 millió fővel nő majd, miközben a 45 éven aluli munkaképes korúak száma bevándorlók nélkül 31 millióval fog csökkenni. Vagyis egyre kevesebb munkaképes korúnak kell majd eltartania egyre több időskorút.

„Mi lesz velünk, ha a demográfiai változások szétrombolják a generációk közötti szerződést?” – tette fel a kérdést a firenzei egyetem professzora.

Fargues ugyancsak az Eurostat statisztikái alapján azt is bizonyítva látja, hogy nincs egyenes összefüggés a bevándorlók számának és a munkanélküliek számának a növekedése között. Hamis tehát az a kinyilatkoztatás, miszerint a bevándorlók elveszik a munkahelyeket a helyi lakosság elől. A professzor szerint a tagállamok több mint a felében ennek éppen az ellenkezőjét figyelték meg, vagyis ahol nagyobb számban élnek bevándorlók, ott alacsonyabb a munkanélküliség. Az egyik magyarázat szerint azért, mert a migránsok nem ostobák, és eleve nem oda mennek, ahol magas a munkanélküliség, hanem oda, ahol könnyebben el tudnak helyezkedni.

A tanulmány egyértelműen a téves sztereotípiák közé sorolja azt a meggyőződést is, hogy Európának egyáltalán nincs szüksége alacsony képzettségű bevándorlókra, hiszen a válságból magas képzettségű munkaerővel lehet csak kikecmeregni. A tudományos szakemberek szerint ezzel szemben az a valóság, hogy az alacsony képzettségűek bizonyos munkatevékenységek kiváltásával segítenek a képzettebb munkaerőnek is abban, hogy a munkaerőpiacra jusson. Tipikusan ilyen tevékenységnek számítanak a ház körüli és szociális szolgáltatások, amiket Nyugat-Európában jellemzően kelet-ázsiai bevándorlók végeznek.

Egy sor gazdasági területen pedig egyenesen nélkülözhetetlenné váltak az alacsony képzettségű bevándorlók, miután olyan munkákat végeznek, amit a helyi lakosság nem akar. Példaként említették az olasz mezőgazdasági szektort: a világhíres Parmeggiani sajt előállításában (konkrétan a tehenek fejésében) 90 százalékban indiaiak segédkeznek.

A tanulmány szerint az sem igaz, hogy a bevándorlók túl nagy terhet jelentenének a fogadó országok szociális ellátórendszerére. Ezzel kapcsolatban a kutatók rámutatnak, hogy a migránsok éppen azokból a szolgáltatásokból (nyugdíj, egészségügyi rendszer) nem részesülhetnek, amelyek a legköltségesebb tételeknek számítanak az ellátórendszerekben. Az OECD egyik tanulmánya egyenesen azt állítja, hogy a bevándorlók nettó hozzájárulói a szociális ellátórendszereknek.

A kutatók arra az állításra sem találtak bizonyítékot, hogy a migránsok tömeges jelenléte fékezőleg hat az iskolai és munkahelyi teljesítményre és egy ország innovációs képességére. A statisztikák ezzel szemben azt látszanak megerősíteni, hogy azokban az országokban nyújtották be a legtöbb szabadalmi kérelmet, ahol a legnagyobb számban vannak a migránsok, és az etnikai sokszínűség a munkahelyeken is jobb innovációs tevékenységhez vezet.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás