A “junckeri útról” nincs visszafordulás

Nem tart attól, hogy az Európai Tanács kidobja a kukába azt a módszert, amely alapján Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság elnökének jelölték – közölte kedden a BruxInfo kérdésére Klaus Welle, az Európai Parlament főtitkára, akinek oroszlánrésze volt az EU-intézmények közötti erőviszonyokra nagy hatással lévő koncepció kidolgozásában.

Az Európai Parlament első számú főtisztviselője nem hiszi, hogy a tagországok állam- és kormányfői kiradíroznák azt a sokat vitatott módszert, ami alapján a luxemburgi Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság elnökének jelölték. Klaus Welle ezt a BruxInfo kérdésére válaszolta kedden egy brüsszeli rendezvényen, az Európai Tanácsnak arra a kimondott szándékára reagálva, hogy mihelyt a Bizottság következő elnöke elfoglalja a helyét, a tagállamok vezetői visszatérnek a jelölés módjának kérdésére.

Az EiT június végi ülésének zárónyilatkozatában szereplő mondatot sokan úgy értelmezik, hogy az állam- és kormányfők kísérletet tesznek majd a módszer megváltoztatására, amelynek megfelelően lényegében a legnagyobb pártcsaládok által az EP-választásokon indított hivatalos jelöltek versengtek a bizottsági elnöki posztért.

Az uniós csúcstalálkozón végül kettő ellenében 26 állam- és kormányfő elfogadta a néppárti hivatalos jelölt (az ún Spitzenkandidat) Juncker jelölését a Bizottság élére, még ha ezt többen is egyfajta merényletként fogták fel az EP részéről az Európai Tanács ellen.

Az Európai Parlament főtitkára azonban nem hiszi, hogy lenne visszaút, bár azt Klaus Welle sem tudja még megmondani, hogy a következő bizottsági elnök megválasztása pontosan hogyan, milyen eljárás szerint fog történni. Az Európai Néppárt főtitkári tisztségéből 2009-ben az EP főtitkári székébe átülő német tisztviselő szerint a Lisszaboni Szerződés három pontban is módosította a bizottsági elnökválasztás szabályait, amiket véleménye szerint a sajtót is beleértve sokan nem vettek észre vagy komolyan. Először is változást jelentett az, hogy a jelölésért felelős állam- és kormányfői testületnek a hivatalos jelölést megelőzően konzultálnia kell az Európai Parlamenttel. A második az a jól ismert és a legnagyobb figyelmet kapott változtatás, hogy a jelölés során az EiT-nek figyelembe kell venni az EP-választásokat (Welle szerint az EP-választások eredményének figyelembevételéről van szó). Végül pedig a szerződés vonatkozó cikke első ízben a bizottsági elnök parlament által történő megválasztásáról, nem pedig jóváhagyásáról szól. A főtitkár úgy véli, hogy „a bizottsági elnök választásának demokratikus aktusa ezzel az EP-hez került”.

Ebből a parlamenti főfunkcionárius szerint az is következik, hogy az Európai Bizottság első ízben közvetlenül az európai parlamenti többséghez van kötve. „Mostantól fogva valószínűleg változni fog a viszony. Sokkal szorosabb együttműködésre számítunk a Bizottság elnöke és az EP között” – jelentette ki a Wilfried Martens Központ nevű néppárti think tank rendezvényén a Parlament főtitkára, hozzátéve, hogy ez nem csak technikai, hanem politikai kérdésekben is újszerű viszonyt vetít előre.

Emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság elnöke már legutóbb is egy öt évre szóló jogalkotási programot terjesztett az EP elé. Ennél most szerinte egy lépéssel tovább fognak menni. Klaus Welle szerint az Európai Tanács a következő öt évre szóló stratégiai iránymutatások elfogadásával lényegében aktiválta az EU alapszerződésének azt a cikkét, ami kimondja, hogy az állam- és kormányfők testülete szabja meg a stratégiai irányt az EU számára.

Az EiT ezzel felkérte a többi uniós intézményt arra, hogy az iránymutatások alapján egy a következő évekre szóló részletes jogalkotási programot dolgozzanak ki. A főtitkár idézte a szerződés vonatkozó cikkelyét, miszerint „az Európai Bizottság kezdeményezi az Unió éves és többéves (jogalkotási) programját, egy intézményközi megállapodás elérése céljából”.

Welle úgy véli, hogy ennek a gyakorlatba történő átültetése „eléggé megerőltető” feladat lesz. Az egyik lehetséges megoldás szerinte az lehet, hogy az Európai Parlament többsége kifejezi az óhajait.

Ha így lesz, akkor az EP már rendelkezik egy kvázi kész integráció-orientált programmal, ami mindenekelőtt az egységes belső piac kiteljesítésében jelöli meg a következő ötéves ciklus jogalkotásának irányát. A főtitkár elmondása szerint az EP-ben az előző években egy szakértői csoportot bíztak meg a szükséges irányok feltérképezésével, amely többek között az elmúlt öt évben az EP tagjai által készített saját kezdeményezésű (tehát nem jogalkotási) jelentéseket egyfajta politikai programmá gyúrta össze. A program – amelynek kidolgozásába a franciaországi ENA mintegy ötven szakértőjét is bevonták – megpróbálta felbecsülni azt, hogy milyen anyagi haszonnal járna az egységes piac befejezése, illetve milyen költségei lennének annak, ha az EU piaci integrációja megrekedne a jelenlegi szinten.

Az alapos előkészítő munka eredményeként az EP közel 1000 milliárd euróra becsülte azokat a költségeket, amiket az EU az egységes piac további mélyítése és kiterjesztése révén megtakaríthatna. A legnagyobb önálló tétel a digitális egységes piac, ami plusz 340 milliárd eurót adhatna hozzá az uniós GDP-hez. A fogyasztók és az állampolgárok egységes belső piaca ehhez további 300 milliárd eurót tehetne hozzá. A pénzügyi szolgáltatások belső piacának kiteljesítésének hozadékát 60 milliárd euróra, a bankunióét 35 milliárdra, egy alapszintű euróövezeti munkanélküliségi biztosítási rendszerét 15 milliárdra, az EU-USA transzatlanti szabadkereskedelmét 60 milliárdra, a teljesen integrált energia piac megteremtését 50 milliárdra, a közös biztonsági- és védelmi politika tető alá hozásának hozadékát pedig 26 milliárd euróra becsülték.

Klaus Welle úgy véli, hogy mivel minden esetben hatástanulmányokkal alátámasztott hozzáadott-érték kimutatásáról van szó, ez megfelelne a szubszidiaritás kritériumának is, amelynek értelmében egy-egy politikát és politikai kezdeményezést olyan szinten hajtanak végre, ahol az a leghatékonyabb.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Brexit: az EU hajlik a kompromisszumra

Az Európai Unió hajlandó kompromisszumot kötni a bajba jutott Brexit-tárgyalások megmentése érdekében, enyhítve azt a követelését, miszerint Nagy-Britannia a jövőben vegye figyelembe az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat - közölték diplomáciai források a Reuters hírügynökséggel.

Read More »

A járvány a Ferrari eladásait is megfelezte

A járványügyi korlátozások és a termelés mintegy két hónapnyi leállítása miatt a felére csökkentek a Ferrari eladásai a második negyedévben, emellett közel megfeleződött az értékesítési árbevétele is, és töredékére esett a nyeresége. A gyártó - hétfőn közzétett mérlegbeszámolója szerint - emiatt kissé csökkentette éves eredmény-előrejelzését is.

Read More »

Piaci körkép: keskeny sávban ragadt a DAX

A DAX továbbra is a keskeny 12.300 és 12.500 pont közötti sávban mozog. Az index pénteken tett egy fals kitörést a kereskedési sáv alá, de gyorsan vissza is tért a sávon belülre. Jelenleg úgy tűnik, hogy addig ebben a szűk sávban marad, amíg nem érkezik egy nagyobb mozgást kiváltó hír.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás