Barack Obama néhány hetet adna az oroszoknak

Két-három hetet adna Barack Obama amerikai elnök Moszkvának arra, hogy változtasson az ukrán válsághoz való hozzáállásán, ellenkező esetben kész fokozni az oroszellenes szankciókat. Obama a G7-es csúcs után közölte, nehezen tudja elképzelni, hogy az európai integráció Nagy-Britannia nélkül menjen tovább.

Az amerikai elnök a csütörtöki G7-es csúcsot követően jelezte, hogy Moszkvának heteken belül el kell ismernie az új ukrán elnököt és meg kell szüntetnie a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatását, ha el akarja kerülni az eddiginél kiterjedtebb és szigorúbb szankciókat. Barack Obama Brüsszelben közölte, hogy két-három hetet adnak Vlagyimir Putyinnak arra, hogy változtasson eddigi hozzáállásán és végleg hagyjon fel Ukrajna destabilizálásával.

Ha ez nem történik meg, „nem lesz más választásunk, mint hogy további (szektorokra kiterjedő) szankciókat vezessünk be” – jelentette ki az amerikai vezető csütörtökön David Cameron brit miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Obama úgy véli, hogy a nyílt katonai fegyveres fenyegetés megszűnése ellenére Moszkva továbbra is aktívan aláássa Ukrajna stabilitását a kelet-ukrajnai fegyveres csoportok támogatásával. Jóllehet, ez kevésbé nyílt formája a felforgatásnak, az amerikai elnök szerint attól még az. „Olyan pillanatban vagyunk, amikor Putyin elnök még választhat, hogy visszatér a nemzetközi jog talajára. Felszólítjuk, hogy ragadja meg ezt a lehetőséget, ismerje el Petro Porosenko elnököt, vonja meg támogatását a fegyveres szeparatistáktól, és kezdjen érdemi tárgyalásokat Kijevvel” – szögezte le az amerikai elnök, hozzátéve, hogy amennyiben orosz kollégája nem él ezzel a lehetőséggel, akkor „annak további következményei lesznek”.

Obama kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy őt is meglepte az az egység és szolidaritás, ami az európai partnereket és az Egyesült Államokat jellemzi az ukrán válság kezelésében. Az európaiak újabb szankciókkal kapcsolatos kételyeiről szólva közölte, hogy az EU is megérti, hogy a prosperitásnak köze van bizonyos általános értékek tiszteletben tartásához. Megértéssel szólt arról, hogy néhány európai ország számára komoly nehézségekbe ütközne a gazdasági szankciók alkalmazása Moszkvával szemben. Hozzátette, olyan szankciókon dolgoznak közösen az EU-val, amelyek maximális hatást fejtenének ki Oroszországra, de csak minimálisan sújtanák az EU tagállamait.

„Remélem, hogy nem kell alkalmaznunk ezeket (a gazdasági szektorokat sújtó) szankciókat” – hangsúlyozta, egyúttal emlékeztetve rá, hogy már az eddigi büntetőintézkedések is nagy csapást mértek az orosz gazdaságra, ami sokkal kevésbé diverzifikált, mint az európai gazdaság. Ha egész ágazatokat sújtanának szankciókkal, az még nagyobb csapás mérne Oroszországra – mutatott rá az elnök.

Obama ugyanakkor nyíltan kimondta, aggodalommal tölti el az, hogy Franciaország a nemzetközi jog Moszkva által történt ilyen súlyos megsértése ellenére sem áll el az 1,2 milliárd euró értékű hadihajó-üzlettől Oroszországgal, de legalábbis nem halasztja el azt. A BNP Paribas francia nagybankra az Irán és Kuba ellenes szankciók miatti áthágása miatt az amerikai igazságszolgáltatás által bejelentett hatalmas, akár a 10 milliárd dollárt is elérő pénzbírság kapcsán Obama világossá tette, hogy elnökként nem avatkozik, nem avatkozhat bele az igazságszolgáltatásba és eddig és ezután sem kívánja felkapni a telefont.

David Cameron – aki a többi európai vezetőhöz hasonlóan a június 6-i normandiai megemlékezés alkalmával négyszemközt tárgyal Putyinnal – úgy vélekedett, hogy egy dolog egy klubból való kizárás (amivel teljesen egyetért), és megint más dolog a párbeszéd.

Obamát arról is megkérdezték, hogy mit szólna ahhoz, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból. Az elnök válasza több volt, mint egyértelmű. „Nehéz elképzelni, hogy az európai projekt Nagy-Britannia nélkül menjen tovább, amely oly fontos szerepet játszott a második világháborúban az összefogásban”.

A brit kormányfő egy kérdésre válaszolva Jean-Claude Juncker, a néppárti jelölt nevének említése nélkül hangsúlyozta, hogy le kell vonni a megfelelő tanulságokat az európai választásokból, és az európai intézményeknek olyan vezetőkre van szüksége, akik megértik a változás és a reformok szükségességét.

A G7-ek margóján az európai vezetők között több egyeztetés is lezajlott a bizottsági elnök jelöléséről. Angela Merkel sajtótájékoztatóján elzárkózott attól, hogy az egyeztetések részeredményeiről tájékoztatást adjon, és türelmet kért mindenkitől. „Egyszerűen ki kell várnunk, hogyan alakul” – mondta. Megismételte ugyanakkor azt, hogy a német kormány Jean-Claude Juncker jelölését támogatja.

A német kancellár azt is kiemelte, hogy nem csak személyekről, de tartalomról is egyeztetnek, nevezetesen azokról a politikai prioritásokról, amelyekre az EU-nak a következő öt évben fókuszálnia kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hangsúlyok országról-országra változhatnak. Miközben Németországnak elsősorban az euróövezeten belüli gazdaságpolitikai koordináció a szívügye, addig a brit kormány az európai bürokrácia és szabályozás csökkentésére, míg Francois Hollande a növekedésre és az állásteremtésre helyezi a hangsúlyt.

Herman van Rompuy sajtótájékoztatóján közölte, hogy a mostani eszmecseréket követően jövő héten az európai parlamenti pártcsoportok vezetőivel egyeztet, mielőtt sorban végigtelefonálná az uniós tagállamok vezetőit, hogy megszondáztassa őket is a jelöltállításról és a tartalmi kérdésekről.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás