Gáz, van?

Az a tény, hogy Ukrajna energiaellátása nagyrészt az orosz gázra van utalva, már régóta meghatározza a két ország viszonyát. Negatív hatása azonban nemcsak Ukrajnára van, hanem az Európai Unióra is. Európának ez az energiafüggősége az egyik akadálya annak, hogy komolyabb szankciókat hozzanak Oroszországgal szemben. Az elmúlt időszakban történtek ugyan lépések Európa energiafüggetlensége felé, de a tagállamok nem vették elég komolyan a problémát. Jelenleg a kontinensnek nem túl jók a kilátásai arra az esetre, ha leállna az orosz gázexport.

Ukrajnával való kapcsolatában a gázellátás mindig is komoly eszköz volt Oroszország számára saját érdekeinek érvényesítésére. Ennek egyik legemlékezetesebb példája az 2009-es orosz-ukrán gázháború. Ezt az eszközt most sem veti meg a Kreml. Elég csak arra gondolni, hogy novemberben, amikor Viktor Janukovics nem írta alá a társulási szerződést, Vlagyimir Putyin az ukrán elnököt a 15 milliárd dolláros hitel mellett az olcsóbb gáz ígéretével győzte meg. A hitelből végül nem lett semmi a kijevi események miatt. Majd később, április elsején Alexej Miller, a Gazprom vezérigazgatója közölte, hogy Ukrajna ezután 44 százalékkal drágábban kapja a gázt. Ezt az ukrán kormány természetesen nem fogadta el. Május 12-én az orosz cég már azt jelentette be, hogy Ukrajnának júniustól előre kell fizetnie a gázért. Az minden bizonnyal kétséges, hogy Ukrajna képes lenne erre, hiszen 3,5 milliárdos tartozást halmozott fel. Május 15-én Putyin levelet írt az európai vezetőknek, amelyben sürgette az európai államokat, hogy vegyenek részt a helyzet rendezésében, vagy ha Ukrajna nem fizet június 3-án 10 óráig, akkor elzárják a gázcsapokat.

A gázexport leállítása azonban nemcsak Ukrajnára nézve lenne súlyos csapás, hanem komoly hatással lenne Európára is, legfőképp Közép-Európára. Az európai gázimport 24 százaléka Oroszországból jön, ennek fele Ukrajnán keresztül. A térségben az orosz gázfüggőség átlagosan ötven és nyolcvan százalék között van, de például a Baltikum teljes egészében az orosz gáztól függ. Egyetlen ország kivétel az EU keleti részein, Románia, ahol 24 százalék ez a szám. Árnyaltabb azonban a helyzet. Az igaz, hogy Európa nagyon kiszolgáltatott, de ez inkább kölcsönös függőséget jelent. A teljes orosz gázexportot nem lehetne leállítani, mivel az orosz gazdaság is megérezné, ugyanis az európai piac kiesését nem nagyon lehetséges máshonnan pótolni. Ez pedig komoly következményekkel járna, hiszen Oroszország nagyrészt a fosszilis energiahordozók áremelkedésének köszönheti gazdasági prosperitását. Tehát az EU számára saját energiafüggőségének csökkentése nemcsak biztonságpolitikai érdek, hanem egy komoly eszköz Oroszország ellen is.

Nem csoda, hogy az ukrán konfliktus rendezésében az egyik legaktívabban résztvevő ország, Lengyelország miniszterelnöke szólalt fel az ügy érdekében. Donald Tusk lengyel kormányfő a Financial Timesban jelentetett meg egy cikket, amelyben a régi Szén- és Acél Közösséghez hasonló európai energia közösség létrehozását sürgette. A politikus szerint ennek hat alapelven kell alapulnia. Először is, ez a szerv egy egységes Európát tudna képviselni a monopóliummal rendelkező Oroszországgal szemben, így lehetőség nyílna a gázszerződések újratárgyalására. Továbbá, az államok között szolidaritásnak kell lenni, hogy a gázellátás akkor is zavartalan legyen, ha esetleg Oroszország megint elzárná a gázcsapokat. A harmadik pontban a lengyel miniszterelnök az európai energiainfrastruktúra fejlesztését említi, amelyet Brüsszelnek pénzügyileg is támogatnia kellene. Ez gáztározók és alternatív vezetékek építését jelentené. Továbbá, az EU-nak engedélyeznie kell minden fosszilis energiahordozó felhasználását, köztük a szén, és a palagáz használatát. Tusk szerint az EU keleti határain, köztük Lengyelországban, ez jelentheti az energiabiztonságot. A politikus véleménye szerint fontos „a harc egy tisztább földért”, de az energiához való biztonságos hozzáférés szintúgy. Emellett Európán kívüli partnereket kell keresni, akik csökkenthetik az orosz függést. Ma már a technika is lehetővé teszi, hogy az USA-ból, vagy Ausztráliából importáljon gázt az EU. Legutolsónak pedig az Európai Uniónak meg kell erősítenie a nyolc 8 keleti szomszéddal megalapított energia közösségét, ugyanis energiabiztonságra nemcsak a közösségen belül, hanem egész Európában szükség van.

A Donald Tusk által fölvázolt Energia Uniónak a megvalósulása még messze van. Egyelőre a közös uniós energiapiac megvalósulása a cél. Szakértők szerint az Energia Unió ügye és a megvalósítási kísérletek, sokban hasonlítanak az euró-válság kezelésére. A kezdeti lelkesedés és a veszély közelsége miatt a projekt elindult, de később a tagállamok széthúzása miatt a célig már nehezebb eljutni.  Elvileg 2014-ben az európai energia piacoknak már közösnek kell lenniük, és 2015-re egyetlen állam se maradhat elszigetelve az európai energia hálózatban. A végső cél elég messze van, de jelenleg az EU rövid távon jobban tudna alkalmazkodni a helyzethez, mint 2009-ben, azonban hosszú távon még mindig komoly károkat okozna egy ilyen válság.

A The Economist közölt egy hosszú összeállítást, amely szerint nem túl fényes lehetőségei lennének Európának vészhelyzet esetén. Több oka is van annak, hogy Európa csak nehezen tudná pótolni az orosz gázt. Igaz, hogy a gyenge tél miatt tele vannak a gáztározók, de nem minden ország rendelkezik ilyennel (Moldova, Macedónia). Európa 36 milliárd köbméter gázt spájzolt be, de képes lenne ennek akár a kétszeresére is. A második probléma, hogy az EU által kitűzött körbekapcsolás nem valósult még meg teljesen. Egy krízis esetén, csak nagy nehezen lehetne eljutatni a gáz oda, ahol szükség van rá, illetve ezeknek a csöveknek nem elég nagy a kapacitásuk. Hazánk és Szlovákia között nemrég adtak át egy interkonnektort, Csehország és Lengyelország már 2011 óta össze van kötve, Németország pedig mind Keletre, mind pedig Délre tud szállítani. A Baltikum van problémás helyzetben, amely kizárólag Oroszországból tud gázhoz jutni, és a lengyel-litván összeköttetés építését is csak 2018-tól tudják elkezdeni építeni. Bulgáriába pedig Ukrajnán jut majdnem az összes gáz, és az ország csak két hónapra elegendő gázt tud tárolni.

Az orosz importot nehéz lenne mással pótolni, Észak-Afrika ugyanis már nem megbízható forrás a terroristák és a felkelések miatt, Hollandiában pedig ellenzi a közvélemény a további gázkitermelést a földrengésveszély miatt. Norvégia pedig hiába megbízható, nem tudna érdemi mennyiségben exportálni. Egyetlen megoldás lehetne, a cseppfolyós gáz importja (LNG), azonban azon túl, hogy ez a szállítási mód sokkal drágább a hagyományos formáknál, Európában nincs elég átalakító állomás. Európában nem lehetséges a kieső gázimportot palagáz kitermelésével pótolni, ugyanis ez komoly jogi, technikai, környezetvédelmi akadályokba ütközik. A probléma lehetséges megoldását nyújthatnák az alternatív gázvezetékek, mint az Északi vagy a Déli Áramlat. Az Északi Áramlat, amely Oroszországból közvetlenül Németországba szállít gázt, jó megoldás lehet, hiszen nincs kihasználva teljesen, és az interkonnektorok miatt innen más országokba is el lehetne juttatni a gázt. Valószínűleg, az oroszok szívesen pótolnák az Ukrajna miatt kiesett bevételüket ezen a vonalon. Az Északi Áramlat párja a Déli Áramlat, amely 2018-ra készülne el, és délről megkerülve Ukrajnát a Fekete-tenger alatt szállítana gázt, azonban versenyjogi problémák miatt ezt az EU kezdettől fogva ellenzi.

Az EU-nak, azonban nem csak belső energiabiztonságát kell biztosítania. Az elmúlt fél év eseményei után nem hagyhatja cserben Ukrajnát sem. Az európai energiabiztonság nem áll meg az EU határainál. Mint láttuk, az orosz export nagy része Ukrajnán keresztül érkezik, így különösen fontos az ország stabilitása. Április 28-tól Szlovákia és Ukrajna között üzemel egy olyan gázvezeték, amelyben visszafelé is tudják szállítani a gázt. Ez a harmadik ilyen vezeték, Lengyelország, és hazánk is tudja ilyen módon biztosítani Ukrajna gázellátását. Azt senki nem tudja megbecsülni, hogy Oroszország mennyire gondolja komolyan fenyegetéseit, de Ukrajnát pénzügyileg is stabilizálni kell, hogy törleszteni tudja számláját. Május 8-án az ország központi bankja bejelentette, hogy 3,19 milliárd dollárt kaptak az IMF-től, ami egy 17 milliárd dolláros nemzetközi segélycsomag első része. Ezen felül az EU 1,6 milliárdos kisegítést ajánlott fel. A feltételek a korrupció visszaszorítása, és a transzparencia növelése. Az energiafüggetlenség eléréséhez Ukrajnának fejlesztenie kellene elöregedett és pazarló energia infrastruktúráját. Az ország belső termeléssel tudná növelni az energiafüggetlenségét, de a szeparatizmus miatt ez a lehetőség jelentősen veszélybe került. Már a Krím-félsziget elvesztése is érvágás volt, hiszen hatalmas gázmezők vannak a Fekete-tenger alján, pont a félsziget közelében. Ezen felül már a félsziget elvesztése előtt hatalmas napelem park volt a Krímen. Az alternatív energiák fontos szerepet játszottak volna az ország energia-diverzifikációjában. Továbbá, az ország Európa harmadik legnagyobb palagáz készletével rendelkezik, és szénnel is jól el van látva. Előbbit azonban csak 2020-tól lehetne kitermelni, utóbbi pedig hiába adja 95%-át a hazai energiaforrásoknak, a szovjet időből örökölt bányászati ipar elöregedett és nem elég hatékony. A legnagyobb probléma viszont, hogy a készletek jelentős része éppen a bizonytalan helyzetű Donyeck régióban találhatóak.

Pál Benedek

Felkapott hírek

Friss hírek

Történelmi átalakuláson megy keresztül a Volkswagen

Az 1937-ben alapított Volkswagen története legnagyobb szabású átalakulásán megy keresztül. A belső égésű motorral szerelt utolsó VW-modell a 2030-as évek elején kerülhet piacra, és nagyjából 2040-ig értékesítik majd. Így tízéves átlagos élettartamot feltételezve 2050 körül tűnhetnek el végleg a hagyományos Volkswagenek az utakról.

Read More »

Kövessen minket Facebookon

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás