Oktatási reform verte ki a biztosítékot Luxemburgban

Három napon belül kétszer is tüntettek a Nagyhercegségben, ami Európa leggazdagabb államában egészen egyedülálló. A tandíjreform elsősorban a diákok, a vallásoktatás szabályozásának módosítása pedig inkább a szülők körében verte ki a biztosítékot.

Április 25-én közel tizennégyezren vonultak utcára a diákhitelről szóló kormányrendelet módosítását követelve, majd két nappal később az iskolai vallásoktatás szabályozásának eltörlése céljából tüntettek a diákok. A Diákok Nemzeti Szövetsége szerint a diákhitelt érintő változtatások a rosszabb szociális helyzetben lévők számára ellehetetlenítik a felsőoktatásban való részvételt, azonban Xavier Bettel miniszterelnök épp a reformjavaslat szociális érzékenységét élteti.

A luxemburgi felsőoktatást különleges helyzet jellemzi, hiszen egészen 2003-ig a Nagyhercegség nem rendelkezett teljes jogú egyetemmel. A University of Luxembourg megalapításának következtében megannyi luxemburgi diáknak könnyebbé vált a továbbtanulás, hiszen már nem voltak rákényszerülve arra, hogy a környező államokban folytassanak felsőfokú tanulmányokat. Ez a gyakorlatban nem jelentett nagy problémát, hiszen a luxemburgi oktatási rendszer alapelve, hogy a diákok számára a lehető legkorábban kezdődjön meg az idegen nyelvek oktatása, így segítve a nyelvi problémák leküzdését.

Ma a University of Luxembourg megközelítőleg 6200 diákot számlál, közel 100 országból, tehát rendkívül sikeres kezdeményezésnek mondható. A jól felszerelt, képzett tanerővel rendelkező egyetem luxemburgi származású diákjai is részt vettek a Diákok Nemzeti Szövetsége (UNEL) által szervezett április 25-i demonstráción, amelynek célja a diákhitel reformjának megakadályozása volt. A szervezet szerint a luxemburgi hallgatók 90 százalékát érintenék a változtatások, melyek következtében sokan nem tudnának sem otthon, sem pedig külföldön továbbtanulni.

Xavier Bettel miniszterelnök röviddel kormányalakítása után már kilátásba helyezte a felsőoktatást érintő változtatásokat, a diákhitel folyósításáról szóló módosítások azonban csak a közelmúltban ütköztek igazi ellenállásba. A reformok értelmében 6500 euróra csökkentenék az egy összegben felvehető pénzmennyiséget, illetve egy diák tanulmányai során összesen 16 500 eurót igényelhetne. Az UNEL olvasatában ez rendkívül megnehezíti a hátrányos helyzetben levők számára a felsőoktatásban való részvételt, ugyanakkor a kormány nem fogadta el a kritikát a reformok kapcsán. Bettel szerint bőkezű rendszer kiépítése van folyamatban, amely szem előtt tartja a rossz szociális körülményekkel rendelkező, illetve a külföldi egyetemeken tanuló diákok helyzetét.

Vallásoktatási reform  de minek?

Ami a vallásoktatás szabályozását illeti, leginkább a szülők részéről váltott ki aggodalmat a Bettel kormány javaslata, melynek értelmében a közoktatásban általánossá tennék a vallásoktatást, mindezt egy átfogó tantárgy keretében, amely az összes világvallással megismertetné a diákokat. A luxemburgi vezetés lépésének nem titkolt célja a szekularizáció, s ezáltal a minél nagyobb társadalmi kohézió elérése a lakosságban.

A kormány részéről a változtatások melletti fő érv, hogy a diákokat vallási hovatartozásuk alapján ne lehessen már korai tanulmányaik során különböző csoportokba besorolni. Ráadásul a kurzus magában foglalná olyan ismeretek elsajátítását, mint az erkölcs vagy az etika, éppen emiatt hangsúlyozzák, hogy az intézkedés valójában minden szülő érdeke.

A kritikusok ezzel szemben úgy gondolják, hogy a reform – bár rendkívül modern és nyugatias felfogás szellemében fogalmazódott meg – teljesen szükségtelen lépés. A luxemburgi lakosság meghatározó, 90 százalék feletti része római katolikus, a muszlimok száma körülbelül 10 ezer fő, és a társadalmat egyáltalán nem jellemzik vallási konfliktusok. Emlékezetes, hogy a 2012-es iszlámellenes film kapcsán kirobbanó tüntetések alatt Luxemburg maradt Európa egyik legnyugodtabb állama, így a vallási konfliktusok megelőzésére nem lehet panasz. Ennek alapján a kritikusok joggal állítják, hogy valójában egy stabil rendszert bonthat meg a vallásoktatás módosítása, amely ráadásul megfosztja a diákokat a döntés szabadságától is. Ez alatt legtöbben azt értik, hogy a modern európai oktatási modellek jellemzője, hogy fennáll a választás lehetősége a saját vallási ismeretek vagy az etika és erkölcs tantárgy között, ami a luxemburgi reformjavaslatból teljesen hiányzik. 

Tamara Judi

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás