EU-tagság mérlegen

Magyarország május 1-jén ünnepli uniós tagságának tizedik évfordulóját. Mi a hozadéka az elmúlt tíz évnek?

Magyarország a közép-kelet-európai országok közül elsőként -1988-ban – létesített diplomáciai viszonyt az Európai Közösséggel. A 2004-es csatlakozásig Magyarország külpolitikai prioritása az euroatlanti integráció volt. 2003. április 16-án Athénban aláírtuk a csatlakozási szerződést, majd 2004. május 1-jén Magyarország 9 másik állammal (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia) együtt az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. A tagság új lehetőségeket nyitott meg, ugyanakkor az ország felelőssége is megnőtt. Az uniós Magyarországnak új kihívásokkal kellett szembenéznie. Ezek közül a legnagyobb feladat talán az EU Tanácsának soros elnökségi szerepében való debütálás volt.

Magyar EU-elnökség

Hazánk, Spanyolországgal és Belgiummal egy elnöki triót alkotva, 2011. január 1-től látta el az EU Tanácsának soros féléves elnökségét. A hazai vélemények sikeresnek ítélik az első magyar elnökség lebonyolítását, míg a külföldi sajtó mérsékelt sikerről számolt be. 

A keleti partnerségi csúcstalálkozót elnapolták a lengyel elnökség idejére, így egyetlen miniszterelnöki vagy államfői szintű összejövetelre sem került sor a magyar elnökség idején. Tették ezt azért, mert a csúcstalálkozó számos más nemzetközi találkozóval egy időpontra esett volna (OECD 50. évfordulója, valamint a G8-csúcs). 2011. június 30-án sikerült ugyan lezárni a horvát csatlakozási tárgyalásokat, de Románia és Bulgária schengeni csatlakozására nem került sor. Lett roma stratégia, azonban csak keretprogram szintjén. Lett EU Duna – régió -stratégia, de külön uniós finanszírozási forrást nem rendeltek hozzá. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a régió jelentős támogatásban részesül különböző uniós programok révén, valamint, hogy a stratégia végrehajtásának érdekében kialakításra került egy szakértői csoportokból álló informális intézményrendszer is.

Az elnökség prioritásai 4 fő témakör köré csoportosultak: növekedés és foglalkoztatás, erősebb Európa, polgárbarát unió, valamint a bővítés és szomszédságpolitika. Ezen belül teret kapott a romastratégia, az uniós politikák megerősítése (belső kohézió, energiabiztonság, vízpolitika, Duna-stratégia), a schengeni övezet bővítése, az EU bővítése (Horvátország csatlakozása, az izlandi tárgyalások megkezdése). Magyarországnak mind a belső, mind a külső tényezők hatására nehéz dolga volt. A 2011. január 1-től hatályba lépő médiatörvényt és az új alkotmányt ért (a hatalomközpontosítás és demokratizálódás visszaeséseként értelmezett) nemzetközi kritikák árnyékában kellett megkezdenie az elnökségi félévet. Ráadásul az eurózóna is mély válságban volt ebben az időszakban, így Franciaország és Németország „duóban” (Sárközy – Merkel – Paktum: egységes adó-és nyugdíjrendszer bevezetése, inflációkövető béremelés megszűntetése, bankok központi szabályozása az eurózónán belül) próbált megoldást találni a helyzetre, amelyből Nagy-Britannia, Svédország és Csehország mellett Magyarország is ki kívánt maradni. Leginkább a közös adópolitika volt az, amivel nem tudtunk egyetérteni. Ehhez köthető, hogy bár 2004 a csatlakozással Magyarország vállalta a közös valuta, az euró majdani bevezetését, mivel Magyarország nem teljesíti a maastrichti kritériumokat (főként az államadósság mértékére vonatkozóakat), csatlakozásunk az eurózónához 2020-ig egyelőre nem várható.

További külső tényezők, amelyek nehezítették a magyar elnökség dolgát az észak-afrikai arab országokban zajló politikai rendszerváltás („arab tavasz”), a japán földrengés és szökőár, amely több mint tízezer ember életét követelte. A nehézségek ellenére összességében elmondható, hogy az elnökség vállalásainak nagy részét teljesítette sokszor kivételes diplomáciai erőfeszítések és maratoni tárgyalások árán.

Mit profitált hazánk az EU tagságból az elmúlt tíz évben?

Csatlakozásunk óta, minden évben egyre több uniós támogatás vált hozzáférhetővé az egyes gazdasági szereplők számára. Ezek a keretösszegek jelentősen meghaladják Magyarország uniós befizetéseit. 2004 óta az Unióból közel hétezer milliárd forinttal kaptunk többet, mint amennyit nekünk kellett befizetnünk. Magyarország a 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakban összesen 25,7 milliárd euró közösségi kohéziós forrást használhatott fel. A Magyar Nemzeti Bank egy 5 milliárd eurós hitelkeretet kapott az Európai Központi Banktól 2008 végén, majdegy 20 milliárd eurós hitelt kaptunk az EU-tól, a Nemzetközi Valutaalaptól és a Világbanktól, amely nélkül az ország 2009-ben fizetésképtelenné vált volna. A rendszerváltás óta körülbelül 65 milliárd euró tőke érkezett Magyarországra, többnyire az Európai Unió többi államából. Le kell azonban azt is szögezni, hogy az EU nem jótékonysági intézmény. 2004 óta, az EU-s országokkal folytatott kereskedelmünk hatására, az olcsó import egyre inkább háttérbe szorítja a hazai termékeket. Ez számos magyar kis- és középvállalkozást hozott lehetetlen helyzetbe.

A 2007-es a schengen-i térséghez való kapcsolódásunk óta a magyar állampolgárok szabadon utazhatnak az Unión belül. Emellett ma már nemcsak az utazás, hanem a letelepedés, a tanulás és a munkavállalás is könnyebb a magyarok számára.

Orosz Judit

Felkapott hírek

Friss hírek

Az egész világ örül Zelenszkij győzelmének

Több vezető nyugati politikus - köztük Donald Trump amerikai és Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár, valamint az Európai Unió több központi intézményének vezetője - gratulált vasárnap este és hétfőn Volodimir Zelenszkijnek, az ukrajnai elnökválasztás várható győztesének.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás