Nem csak az “új ügy” miatt állnak a kifizetések

Nem szakította meg a fejlesztési források kifizetését az Európai Bizottság, és nem is áll fenn ennek a veszélye, ha a magyar hatóságok megnyugtató választ tudnak adni a következő hetekben a testületnek a hazai támogatási intézményrendszer gyökeres átalakításával kapcsolatos kérdéseire. A kifizetések ettől függetlenül állnak, részben azért, mert a Bizottság híján van a költségvetési forrásoknak.

Johannes Hahn regionális politikai biztos szóvivője hétfőn cáfolta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint az Európai Bizottság a kohéziós alapok megfelelő menedzselésével és ellenőrzésével kapcsolatos kételyei miatt megszakította volna az uniós támogatások kifizetését.

„Nem szakítottuk meg a kifizetéseket. De, a kohéziós politikai források irányítási rendszerében bekövetkezett alapvető változások (jelesül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség átalakítása és az uniós alapokkal foglalkozó közreműködő szervezeteknek a felelős minisztériumokba való beolvasztása, ami 1-2 ezer szakembert érint) miatt biztosnak kell lennünk abban, hogy az uniós alapok irányításának és ellenőrzésének rendszere megfelelően működik, és rendelkezésre áll a beruházások menedzseléséhez szükséges intézményi kapacitás” – szögezte le a BruxInfónak Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős biztos szóvivője.

A Bizottság és a magyar hatóságok között már hosszabb ideje zajlik az egyeztetés a támogatások hazai intézményrendszerének átalakítása kapcsán, a közelmúltban is több levélváltásra került sor, például márciusban, amikor Johannes Hahn biztos írt a magyar illetékeseknek levelet. A magyar sajtóban kiszivárgott, április 16-án kelt bizottsági levél ennek a levélváltásnak egy állomása volt, amiben a regionális politikai főigazgatóság további információkat kért a magyar hatóságoktól az intézményi átszervezés különböző aspektusairól. Az április közepi időpont nem véletlen, hiszen április 15-én lépett hatályba az átszervezésről szóló február 28-i magyar kormányrendelet.

A Bizottság kérdései a közreműködő hatóságok beolvasztása mellett az átszervezés által érintett 1-2 ezer munkatárs helyzetére és feladataira vonatkoztak elsősorban. „Garanciák kellenek arra, hogy nem kerülnek veszélybe az alapok és az adófizetők pénzügyi érdekei. És ami még ennél is fontosabb, hogy a magyar állampolgárok maximálisan profitálhassanak a források hatékony és szabályos elköltéséből. Ezért kértük a magyar hatóságokat arra, hogy adjanak garanciákat az új rendszer működésével kapcsolatban, hogy tiszta legyen a kép a jövendőbeli kifizetéseket illetően” – közölte Shirin Wheeler.

Értesülésünk szerint az érintett 1-2 ezer szakember április 30-ig kapja majd meg pontos munkaköri leírását, és a magyar hatóságok ezzel magyarázták, miért nem tudták megadni a Bizottságnak a kért információkat. Brüsszeli forrásokból úgy értesültünk, hogy a kormány a hosszú hetek óta folyó egyeztetések során nem adott mindenre kiterjedő és megnyugtató információkat, amelyekkel eloszlathatta volna a Bizottság aggodalmait.

Ha a kifizetések megszakításáról nincs is szó, erre még sor kerülhet, ha a kormány nem ad biztos garanciákat Brüsszelnek arról, hogy az új rendszerben jó kezekben lesznek a kohéziós alapok, azokat megfelelően menedzselik és ellenőrzik az elköltésüket. „Ha a levélben feltett kérdésekre nem kapunk kielégítő válaszokat, az Európai Bizottság fontolóra veheti a kifizetések megszakítását” – jelentette ki a szóvivő. Ebben az esetben a blokkolás a kifizetések teljes körét érintené.

A felek között ugyanakkor hallgatólagos megállapodás van arról, hogy a nyitott kérdések lezárásáig a magyar hatóságok nem nyújtanak be új fizetési kérelmeket.

Ezért a helyzet minél hamarabb történő tisztázása a magyar hatóságok érdeke. Más kérdés, hogy értesülésünk szerint a fizetések amúgy is állnak, néhány hetes késés még nem jelentené a világ végét. Ennek két oka van. Az egyik, hogy az Európai Bizottságnak jelenleg nincsenek elegendő költségvetési forrásai a tagállamok által benyújtott igénylések kielégítésére.

A másik magyarspecifikus probléma, és a kifizetések egy részének tavaly decemberi megszakításával áll összefüggésben. A megszakítás (ami formailag nem felfüggesztés) összesen több mint 70 útépítési projektet érinthet, ahol a Bizottság feltételezése szerint az aszfaltozási munkálatok szerződéseinek odaítélésénél szabálytalanságok történtek. A magyar előírások a gyanú szerint diszkriminatív kritériumokat tartalmaztak, amennyiben az útépítés helyétől csak egy meghatározott földrajzi távolságon belül telephellyel rendelkező aszfaltozó üzemek jelentkezhettek a megbízásra. Ezzel a Bizottság érvelése szerint gyakorlatilag kizártak más helyi és külföldi (más uniós tagállamból származó) vállalkozókat, ami diszkriminatívnak számít, és mint ilyen az uniós előírásokba ütközik.

A kifizetések megszakítása a hét regionális operatív programot és a közlekedési operatív programot érinti. A felek között még javában tartanak az egyeztetések, és bár korábbi hírek 25 százalékos pénzügyi korrekcióról szóltak, ennek százalékos arányát még messze nem véglegesítették a felek. A vita rendezéséig mindenesetre a kérdéses projekteknél nem fizetheti ki Brüsszel a magyar államkincstárnak a benyújtott számlák egyenértékét.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás