_

Clinton pénzelte Milosevic hatalmának megdöntését

Az Egyesült Államokban érvényben lévő 1978-ban elfogadott törvény értelmében közzétehetők bizonyos fehér házi iratok. Eddig Ronald Reagan és George Bush döntéseibe engedtek betekintést, most Bill Clinton dokumentumait hozták nyilvánosságra. Az 1993-2001-es időszakot felölelő iratok között szerepel az USA Slobodan Milošević egykori jugoszláv vezető hatalmának megdöntésére vonatkozó stratégiája is.

A Večernje Novosti című szerb napilap március 30-án jelentette meg cikkét – „Hogyan döntötte meg Clinton Milošević hatalmát?” – címmel. Ebben olyan, eddig titkos amerikai dokumentumokról ír, amelyek a jugoszláv vezető hatalmának megtörésére irányuló lépéseket is tartalmazzák.

Az újság információi szerint Clinton a Délkelet-európai Stabilitási Paktum szarajevói csúcstalálkozóján 1999 júliusában bejelentette, hogy 12 millió dollárral segíti a szerbiai ellenzéki mozgalmat, csak hogy megdöntsék végre a volt jugoszláv elnök hatalmát. A pénzt a Milošević rezsim ellen kampányoló pártoknak, nem kormányzati szerveknek, szakszervezeteknek, független médiumoknak és egyetemista egyesületnek adták abból a célból, hogy egyesítsék az ellenzéket.

A médiumok segítése

A Szerbia körüli gyűrű című másik dokumentum ismerteti azokat a médiumokat, amelyeket a Szerbiával szomszédos országokban helyezett el, vagy vett át az Egyesült Államok. Tette ezt azzal a céllal, hogy a szerb állami média hatását csökkentse és más nézőpontot közvetítsen a szerb lakosság számára. Ilyenek voltak például a “Voice of America ” és a ” Szabad Európa Rádió ” is, illetve aktívan segítették a médiát Koszovóban, különösen a Rádió – Televízió Koszovót (RTK).

A megjelent dokumentumok között megtalálható az elnök Tina Kaidanow külügyi helyettes államtitkárral, – aki később Koszovó első amerikai nagykövete lett – folytatott elektronikus levelezése is.  Az ő belső konzultációjukból egyértelműen kirajzolódik az amerikai cselekvési terv. Az iratokból látható, hogy az amerikai diplomaták mindent megtettek annak érdekében is, hogy az országgal szembeni szankciókat szigorítsák és a szerb gazdaságot ellehetetlenítsék.

A koszovói konfliktus

A Koszovó körül kialakult konfliktus során a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) a kilencvenes évek végén terrorakciókkal, útblokádokkal, rendőri és civil célpontok elleni támadásokkal küzdött a tartomány elszakadásáért. Ezekre válaszul Milošević rendőri-katonai akciókat indított a tartományban a rend helyreállításáért, amely során komoly atrocitások érték a lakosságot, mivel a szerbek etnikai tisztogatásokba kezdtek a térség albán lakosságának körében. Az Egyesült Államok 1999. március 24-én bombázni kezdte Szerbiát.  A 78 napig tartó hadművelet legfőbb célja az volt, hogy Koszovóban elkerüljék a humanitárius katasztrófát és megvédjék az albán lakosságot.

A bombázás mégsem tudta megdönteni Milošević hatalmát, erre csak az ellenzéki tüntetések után, 2000. október 5-én került sor. Ekkor a Szerb Demokratikus Ellenzék jelöltje, Vojislav Koštunica lett az új államfő, azonban Milošević ezt nem ismerte el. Az erre reagáló belgrádi tömeg előbb a parlament, majd a köztelevízió épületét foglalta el. Miután a rendőrség is átállt a tüntetők oldalára, Slobodan Milošević lemondott. A volt államfőt 2001 júniusában Hágába szállították, ahol 2002. február 12-én kezdődött meg pere a Hágai Nemzetközi Törvényszéken (ICTY). Ügyében végül nem született ítélet, mert a cellájában 2006. március 11-én holtan találták – szívrohamot kapott.

A most ismertetett dokumentumokat az Egyesült Államok nemzeti archívuma és a Little Rock-i elnöki könyvtár hozta nyilvánosságra.

Nagy Orsolya

Felkapott hírek

Friss hírek

Eredménytelenül zárult az ENSZ madridi klímacsúcsa

A legfőbb célkitűzés elérése nélkül ért véget az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. (COP25) ülése Madridban vasárnap, az elhúzódó viták miatt a tervezetthez képest két nappal később. A klímacsúcson részt vevő országoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk az új szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszer létrehozásáról, amely így a jövő évi, Glasgowban tartandó COP26 ülés feladata lesz.

Read More »

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás