Clinton pénzelte Milosevic hatalmának megdöntését

Az Egyesült Államokban érvényben lévő 1978-ban elfogadott törvény értelmében közzétehetők bizonyos fehér házi iratok. Eddig Ronald Reagan és George Bush döntéseibe engedtek betekintést, most Bill Clinton dokumentumait hozták nyilvánosságra. Az 1993-2001-es időszakot felölelő iratok között szerepel az USA Slobodan Milošević egykori jugoszláv vezető hatalmának megdöntésére vonatkozó stratégiája is.

A Večernje Novosti című szerb napilap március 30-án jelentette meg cikkét – „Hogyan döntötte meg Clinton Milošević hatalmát?” – címmel. Ebben olyan, eddig titkos amerikai dokumentumokról ír, amelyek a jugoszláv vezető hatalmának megtörésére irányuló lépéseket is tartalmazzák.

Az újság információi szerint Clinton a Délkelet-európai Stabilitási Paktum szarajevói csúcstalálkozóján 1999 júliusában bejelentette, hogy 12 millió dollárral segíti a szerbiai ellenzéki mozgalmat, csak hogy megdöntsék végre a volt jugoszláv elnök hatalmát. A pénzt a Milošević rezsim ellen kampányoló pártoknak, nem kormányzati szerveknek, szakszervezeteknek, független médiumoknak és egyetemista egyesületnek adták abból a célból, hogy egyesítsék az ellenzéket.

A médiumok segítése

A Szerbia körüli gyűrű című másik dokumentum ismerteti azokat a médiumokat, amelyeket a Szerbiával szomszédos országokban helyezett el, vagy vett át az Egyesült Államok. Tette ezt azzal a céllal, hogy a szerb állami média hatását csökkentse és más nézőpontot közvetítsen a szerb lakosság számára. Ilyenek voltak például a “Voice of America ” és a ” Szabad Európa Rádió ” is, illetve aktívan segítették a médiát Koszovóban, különösen a Rádió – Televízió Koszovót (RTK).

A megjelent dokumentumok között megtalálható az elnök Tina Kaidanow külügyi helyettes államtitkárral, – aki később Koszovó első amerikai nagykövete lett – folytatott elektronikus levelezése is.  Az ő belső konzultációjukból egyértelműen kirajzolódik az amerikai cselekvési terv. Az iratokból látható, hogy az amerikai diplomaták mindent megtettek annak érdekében is, hogy az országgal szembeni szankciókat szigorítsák és a szerb gazdaságot ellehetetlenítsék.

A koszovói konfliktus

A Koszovó körül kialakult konfliktus során a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) a kilencvenes évek végén terrorakciókkal, útblokádokkal, rendőri és civil célpontok elleni támadásokkal küzdött a tartomány elszakadásáért. Ezekre válaszul Milošević rendőri-katonai akciókat indított a tartományban a rend helyreállításáért, amely során komoly atrocitások érték a lakosságot, mivel a szerbek etnikai tisztogatásokba kezdtek a térség albán lakosságának körében. Az Egyesült Államok 1999. március 24-én bombázni kezdte Szerbiát.  A 78 napig tartó hadművelet legfőbb célja az volt, hogy Koszovóban elkerüljék a humanitárius katasztrófát és megvédjék az albán lakosságot.

A bombázás mégsem tudta megdönteni Milošević hatalmát, erre csak az ellenzéki tüntetések után, 2000. október 5-én került sor. Ekkor a Szerb Demokratikus Ellenzék jelöltje, Vojislav Koštunica lett az új államfő, azonban Milošević ezt nem ismerte el. Az erre reagáló belgrádi tömeg előbb a parlament, majd a köztelevízió épületét foglalta el. Miután a rendőrség is átállt a tüntetők oldalára, Slobodan Milošević lemondott. A volt államfőt 2001 júniusában Hágába szállították, ahol 2002. február 12-én kezdődött meg pere a Hágai Nemzetközi Törvényszéken (ICTY). Ügyében végül nem született ítélet, mert a cellájában 2006. március 11-én holtan találták – szívrohamot kapott.

A most ismertetett dokumentumokat az Egyesült Államok nemzeti archívuma és a Little Rock-i elnöki könyvtár hozta nyilvánosságra.

Nagy Orsolya

Felkapott hírek

Friss hírek

Tovább puhítják Trumpot a támaszpontok átnevezése ügyében

A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson. Milley leszögezte, hogy "nagyon komolyan" kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás