Prága vigyázó tekintete a putyini törekvéseken

Milos Zeman cseh államfő aggodalmának adott hangot és sürgeti az európai közös hadsereg felállítását. Újra a figyelem középpontjába került a cseh hadügy állapota és az orosz agressziót biztonsági kockázatnak tekintik. Václav Klaus volt államfő pedig ismételten nem hazudtolta meg önmagát: őt most elszabadult hajóágyúként emlegetik.

A NATO tagság felértékelődése és a közös európai hadsereg

Miközben Oroszország a globális elszigetelődést választotta, addig a közép-európai régió és a balti országok nem érzik magukat biztonságban az orosz agresszió láttán. Az elmúlt években sorra nyírbálták meg a katonai kiadásokat, most mégis felértékelődik a biztonságpolitika és mindenki a NATO-ba kapaszkodik.

“A kölcsönösen garantált biztonság azt jelenti, hogy a képzeletbeli védelmi ernyőt nem egy vagy néhány tag, hanem mindenki tartja” – jelentette ki Zeman március 12-én Prágában Csehország NATO-csatlakozásának 15. évfordulója alkalmával rendezett konferencián. Zeman bírálta, hogy a hadsereg még ezzel a pénzzel is rosszul gazdálkodik. A NATO azon feltételét, hogy Csehország a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát költse a védelemre, Prága csak 2003-ig teljesítette. Ezt követően folyamatos csökkenés állt be, és a védelmi kiadások a GDP egy százaléka felett mozognak jelenleg. A cseh államfő szerint a helyzet veszélyes.

“Szükséges lenne létrehozni a NATO második pillérét az észak-amerikai pillér mellett, mégpedig a közös európai fegyveres erők kialakítása által, ami összhangban lenne az Európai Unió integrációs törekvéseivel” – fejtette ki a politikus.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter is.”A transzatlanti biztonság európai pillérének megerősítését alapvető fontosságúnak tartom. Képesnek kell lennünk arra, hogy Európában nagyobb felelősséget viseljünk szomszédságunk biztonságáért is” – olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet a cseh diplomácia vezetője adott ki a NATO-csatlakozás évfordulója alkalmával.

És ha már a NATO!

Csehország lakosságának majdnem háromnegyede helyesnek tartja, hogy az ország másfél évtizede belépett a NATO-ba – derült ki abból az országos felmérésből, amelynek eredményét március közepén hozták nyilvánosságra Prágában. Az évforduló alkalmával készített felmérésből kiderült, hogy a NATO-tagságot leginkább a jobboldali és a jobbközép pártok választói támogatják, míg a legkevésbé a kommunista párt hívei.

Csehország csatlakozását a NATO-hoz a megkérdezettek 70 százaléka minősítette helyes lépésnek. A jobboldali pártok választói körében ezt a lépést a megkérdezettek több mint 80 százaléka minősítette jónak, míg a kommunista párt választói körében ez az adat szintén pozitív, de mindössze 53 százalék. A megkérdezettek 68 százaléka úgy vélte, hogy a NATO tagság megerősítette a Cseh Köztársaság biztonságát. Azt a tényt, hogy Csehország 1999 márciusában belépett a NATO-ba, a megkérdezettek 21 százaléka ismerte. A felmérés szerint a csehek több mint háromnegyede támogatja a NATO aktív fellépését a nemzetközi terrorizmus ellen. A csehek részvételét a nemzetközi missziókban a megkérdezettek 58 százaléka támogatta.

Ugyanakkor a megkérdezettek több mint 80 százaléka jónak tartja, hogy Csehországban végül is nem épült fel az amerikai rakétavédelmi ernyő egyik európai pillére, a Brdy katonai körzetbe tervezett radarállomás. A megkérdezettek fele úgy látja, hogy ez nem okozott problémát a cseh-amerikai viszonyban.

Továbbra sem kell a cseheknek a rakétaernyő

Az amerikai rakétavédelmi ernyő európai pilléreinek felépítéséről ifjabb George Bush elnöksége idején folytatott intenzív tárgyalásokat Washington. Az akkori elképzelések és tervek szerint a Prágától mintegy 60 kilométerre délnyugatra fekvő Brdy katonai körzetben egy amerikai radarállomás létesült volna, mégpedig a Lengyelországba tervezett rakétabázissal együtt az amerikai rakétavédelmi ernyő európai pilléreként. Obama elnök azonban a projektet 2009-ben hivatalosan megszüntette.

Az ukrán eseményekre válaszul John McCain amerikai szenátor azonban javaslatot tett a projekt felújítására. Szerinte az Egyesült Államoknak ezzel kellene reagálnia a Krím félsziget orosz megszállására. Az elképzelést Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter rögtön el is elutasította. Zaorálek szerint a krími helyzet “egészen másféle veszélyt hordoz magában”, mint amilyen ellen a Csehországba tervezett radarállomás szolgáltatott volna védelmet.

“Egy ilyen rendszer a mai helyzeten semmit sem változtatna. Ráadásul biztonságunk ma nincs veszélyeztetve” – mondta Zaorálek újságíróknak.

“A mi feladatunk most az, hogy megerősítsük Ukrajnát!’

“Oroszország hidegvérűen kihasználta Ukrajna gyengeségét, az ukrán kormány gyengeségét, különösen azt a szerencsétlen lépést, amelyet a nyelvtörvény jelentett, mert a lakosság egyharmadának az anyanyelvhasználatot csak egy idióta tudja megtiltani” – jelentette ki Milos Zeman az Aktuálne.cz cseh hírportálon megjelent videó-interjújában.

Az EU-Ukrajna társulási szerződés politikai részét a szerint március 21-én írták alá Brüsszelben. “A mi feladatunk most az, hogy megerősítsük Ukrajnát. Ezért üdvözlöm az EU-Ukrajna társulási szerződés gyors aláírását, mert ez az egyetlen mód arra, hogyan lehet Ukrajna Oroszország egyenrangú partnere” – vélekedett Zeman.

A cseh államfőnek meggyőződése, ha Oroszországban győz a józan ész, akkor Moszkva nem próbál meg újabb konfliktusokat kiprovokálni Kelet-Ukrajnában. A Krím félszigetet, amely gyakorlatilag csatlakozott Oroszországhoz, Milos Zeman “pillanatnyilag” elveszettnek tartja Ukrajna szempontjából. Az államfő ugyanakkor úgy látja: az ukrán kormány számára hasznos lenne, ha megszabadulna “a fasiszta szélsőségesektől” és szövetségi állammá alakítaná át Ukrajnát.

Félnek a csehek az uniós szankciók gazdasági következményeitől

Nagyon érzékenyen érintené Csehországot, ha az ukrajnai fejlemények miatt az Európai Unió szigorúbb büntetőintézkedéseket vezetne be Oroszország ellen – vélik cseh gazdasági szakértők. A cseh exportőrök szövetsége szerint körülbelül 30-40 ezer munkahely kerülhetne veszélybe Csehországban. Az autóipart különösen érzékenyen érintené a szankciós döntés.

“Aránylag nagy beruházásaink vannak Oroszországban, körülbelül 70 milliárd korona értékben, ráadásul a cseh cégek ottani vagyona ennek többszöröse. Az Oroszországban működő külföldi cégek államosítása, ami a legsötétebb forgatókönyvek része, nagyon negatív hatással lenne a cseh gazdaságra” – mondta Otto Danek, az exportőrök szövetségének alelnöke.

Danek szerint a cseh kivitel nagyjából öt százaléka irányul ma Oroszországba, és az orosz energiaszállítások korlátozása vagy megszüntetése érezhető hatást gyakorolna a cseh gazdaságra. Ha Moszkva elzárná az Európába vezető gázcsapokat, akkor Európa és a cseh gazdaság újra recesszióba kerülhetne – állítja Pavel Sobísek, az UniCredit Bank fő gazdasági elemzője.

“A gazdasági szankciók mérsékeltebb formája esetében is az EU-ban a bruttó hazai termék (GDP) növekedése körülbelül 0,5 százalékkal esne vissza, Csehországban pedig egy százalékkal” – vélte Sobísek. Az európai-orosz kereskedelmi háború a cseh idegenforgalmat is nagyon érzékenyen érintené. Tavaly rekordszámú, 759 ezer orosz turista kereste fel Csehországot.

“Ukrajnának Oroszországhoz kell tartoznia!”

Václav Klaus volt cseh államfő szerint Ukrajnának Oroszországhoz kell tartoznia. Szerinte az Európai Unió és az Egyesült Államok nem veszik figyelembe a valóságot és felelőtlenül viselkednek, amikor támogatják az ukrán radikálisokat, azt az illúziót keltve, hogy lehetséges Ukrajna nyugati orientációja.

“Ukrajna mai formájában nagymértékben mesterséges egység, amely csak két évtizede a Szovjetunió széthullása következtében vált önálló állammá” – állítja Klaus az ukrán helyzettel kapcsolatos pénteken Prágában kiadott nyilatkozatában. Úgy véli: Ukrajna gazdaságilag mélyen a posztszovjet térségben gyökerezik, sok tekintetben függ Oroszországtól, össze van vele kötve, s ez nem is lehet másképp. “Ez természetes állapot, s nem létezik semmilyen könnyű út ennek megváltoztatására” – állítja a volt cseh államfő.

Klaus szerint Oroszország számára Ukrajna több, mint közeli szomszéd, több mint Észtország, Tádzsikisztán vagy Azerbajdzsán. Ukrajna “történelmi bölcsője az orosz államiságnak és kultúrának, több tízmillió orosz hazája” – mutatott rá Klaus, akinek nyilatkozatát egykori kancellárja Jirí Weigl is aláírta. A volt államfő ezért úgy véli, hogy az EU, a Cseh Köztársaság és számos politikai aktivista elképzelése ellentétes a valósággal. Lehetetlen ugyanis megengedni, hogy harc robbanjon ki Ukrajna keleti és nyugati orientációja között. “Ez megoldhatatlan konfliktusba sodorná az országot, amely csak tragédiával végződhet” – szögezte le Klaus.

“Nyugat részéről nagy felelőtlenség éltetni a nyugat-ukrajnai radikálisok azon ambícióit és illúzióit, hogy valóban lehetőség van választani Kelet és Nyugat között, s hogy az EU és az USA képesek egész Ukrajna nyugati orientációját nem csak támogatni, de hosszú távon be is biztosítani” – mutatott rá a cseh exállamfő. Azt állítja: Nyugaton nincs ilyen világos és határozott érdek, illetve készség áldozatokat hozni ezért. “A Nyugat elősegítette a válság kialakulását, amelyet a valóságban nem kíván, s amelynek következményeit nem akarja viselni” – szögezi le Klaus. A helyzetet az előre hozott választás sem fogja megoldani – véli nyilatkozata végén a volt cseh köztársasági elnök.

Falta Milán

Felkapott hírek

Friss hírek

Történelmi átalakuláson megy keresztül a Volkswagen

Az 1937-ben alapított Volkswagen története legnagyobb szabású átalakulásán megy keresztül. A belső égésű motorral szerelt utolsó VW-modell a 2030-as évek elején kerülhet piacra, és nagyjából 2040-ig értékesítik majd. Így tízéves átlagos élettartamot feltételezve 2050 körül tűnhetnek el végleg a hagyományos Volkswagenek az utakról.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás