A medve nem játék

Szenvedélyes beszéddel indokolta Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy miért is törvényes a Krím és Szevasztopol csatlakozása az Orosz Föderációhoz. Amíg a nyugati hatalmak továbbra is arról egyeztetnek, hogy melyik másodvonalbeli orosz politikust ne engedjék be az EU területére, addig Moszkvában már alá is írták a Krím csatlakozásáról szóló államközi szerződést a szövetségi parlament összes képviselőjének jelenlétében. Napi összefoglalónkban ezenkívül olvashatnak még a szlovák elnökválasztás sajtóvisszhangjáról és a Trojkával kapcsolatos aggályokról is. Tartsanak ma is velünk!

Putyin: Oroszország kiáll a jogaiért

„A Krím az orosz emberek szívében és lelkében mindig is Oroszország része volt” – adta meg a beszéd alaphangját Vlagyimir Putyin ma délután, a Kreml Szent György termében tartott beszédében, amit a szövetségi törvényhozás két házának összes képviselője előtt mondott el az orosz elnök. A beszéd azonban nem csak a Krímre koncentrált, hanem hosszasan sorolta Moszkva vélt és valós sérelmeit a nyugati világgal szemben. Putyin beszédét számos alkalommal felállva tapsolták meg a jelenlévők, és sokaknak a könnyeket is törölgetniük kellett a szemük sarkából a 47 percesre nyúló előadás alatt.

Putyin nem fukarkodott a határozott kijelentésekkel. Az elnök elmondta: Oroszország barátságban akar élni Ukrajnával, és nem tervez katonai beavatkozást. „Ne higgyetek azoknak, akik Oroszországgal fenyegetnek Titeket, és azt mondják, hogy újabb régiók követhetik a Krímet. Nem akarjuk Ukrajna megosztását, nincs rá szükségünk” – szólt Putyin az ukránokhoz. Ezzel együtt azonban azt is egyértelművé tette, hogy az orosz kisebbségek érdekében mindig fel fog lépni, ha erre lesz szükség. „Több millió orosz este még a hazájában hajtotta álomra a fejét, hogy másnap egy idegen országban ébredjen” – emlékeztetett Putyin a Szovjetunió megszűnésére. „Egyetlen éjszaka alatt kisebbséggé váltak korábbi hazájukban, és így az orosz lett a világ legnagyobb szétszakított nemzete”. A történelmi áttekintés után a Nyugatnak is beolvasott: „újra és újra átvertek minket, a hátunk mögött hoztak döntéseket, és csak a kész tényekkel szembesítettek minket. A végén pedig mindig azt mondták nekünk: igazából ez nem is érint benneteket”. Putyin most is arra hivatkozott, hogy Oroszországnak nem hagytak választási lehetőséget: szerinte a Nyugat a „russzofób és neonáci” ukránok támogatásával átlépett egy vonalat, és Oroszországnak azért kellett közbelépnie, hogy megvédje a krími orosz kisebbséget a kijevi, Nyugat által feltüzelt puccsistáktól. „Ha túl erősen nyomod össze a rugót, akkor erősen fog visszaugrani” – összegezte az orosz lépéseket az elnök.

A krími népszavazásról szólva az elnök megerősítette: az szabályos és törvényes volt, a Krím lakossága pedig egyértelműen kinyilvánította akaratát, és csatlakozni akar Oroszországhoz. A nyugati kritikák kapcsán Putyin keserűen megjegyezte: az Egyesült Államok és szövetségesei nem voltak ilyen finnyásak, amikor Koszovó függetlenségéről, Irak vagy Líbia megtámadásáról volt szó: „nyugati partnereink az Egyesült Államok vezetésével inkább az erő törvényét, és nem a nemzetközi jog előírásait követik”, vetette fel Putyin, aki szerint ha Ukrajnának joga volt kiválnia a Szovjetunióból, akkor a Krímnek is joga van kiválnia Ukrajnából.

Az elnök megerősítette: nincsenek a NATO ellen, de egy olyan katonai szövetséget nem fognak támogatni, aminek célja Oroszország elszigetelése. „Nem tudom elképzelni, hogy NATO-tengerészeket látogassunk meg Szevasztopolban. Inkább meghívjuk majd őket, hogy ők látogassanak meg minket!” – jelentette ki Putyin.

A szankciók kapcsán is kemény hangot ütött meg az orosz elnök: „minden okunk megvan azt hinni, hogy Oroszország elszigetelésének hagyománya a mai napig tovább él. (…) Most szankciókkal fenyegetnek minket, de már most is számos korlátozással kell szembenéznünk”.

Putyin ezenkívül köszönetet mondott az ukrán katonáknak is, mert nem fulladt vérfürdőbe a krími helyzet. „Nem emlékszem egyetlen összecsapásra sem, amikor lövések dördültek volna” – jelentette ki az elnök, aki köszönetet mondott a Krím és Szevasztopol lakosságának is. Putyin szerint ugyanis a Krímet 1954-ben Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár a szovjet alkotmánnyal ellentétesen csatolta Ukrajnához, így a mostani népszavazás egy hatvan éves törvénytelenségnek vetett véget.

Putyin beszéde után azonnal folytatódott a ceremónia: a díszőrség behozta a Krím és Szevasztopol zászlaját, majd a gyorsan felállított asztal mögött Vlagyimir Putyin orosz elnök, Szergej Akszjonov krími miniszterelnök, Vlagyimir Konsztantyinov a krími parlament elnöke és Alekszej Csalij, Szevasztopol polgármestere ünnepélyesen aláírták a Krím csatlakozásáról szóló szerződést. Ezt elvileg még az orosz törvényhozásnak jóvá kell hagynia, azonban ez pusztán már csak formaság, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Krím mostantól Oroszország része.

A nyugati fővárosokban értelemszerűen nagy felzúdulást keltettek a mai események, hiszen Putyin egy nap alatt megtette mindazt, amitől a nyugati vezetők óva intették. Az Egyesült Államok és az Európai Unió éppen tegnap jelentette be, hogy különböző vezető orosz tisztviselők ellen utazási korlátozásokat hoz és a nyugaton lévő vagyonukat is zárolja. „Ez egy nagy megtiszteltetés számomra” – jelentette ki Vlagyiszlav Szurkov, akit szintén érintenek a szankciók, és egyébként semmilyen érdekeltsége nincsen külföldön. „Az Egyesült Államok kapcsán én elsősorban Tupac Shakur, Allen Ginsberg és Jason Pollock kapcsán vagyok érdekelt, de nincs szükségem vízumra ahhoz, hogy élvezhessem a munkásságukat”. Dmitrij Rogozin szintén hasonló stílusban nyilatkozott az ellene hozott amerikai lépésekről.

„Az Egyesült Államok a Marsról jött, Európa pedig a Vénuszról” – idézte Robert Kagant egy újságírói kérdésre válaszolva Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, aki szerint a szankciók egyik vesztese Európa lehet, hiszen mi sokkal több szállal kötődünk Oroszországhoz, mint az Egyesült Államok. Erre figyelmeztetett Martonyi János is tegnap az EU Külügyminiszteri Tanácsának ülésén, amikor garanciákat kért arra, hogy a közép-európai tagállamok nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe az esetleges további szankciók esetén sem. A britek ismét keményebb lépéseket akarnak, azonban Németország és Franciaország érdekei mégis lassabb és megfontoltabb haladásra kényszeríthetik az Unió vezetőit. Előbbi Oroszország egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, utóbbi egyik legnagyobb közelmúltbeli sikere pedig az volt, hogy több milliárd euró értékben tudott hadihajókat eladni Moszkvának. A „túl szigorú” szankciók esetén ezeket az üzleteket is fel kellene áldozni, aminek kapcsán a befolyásos hadiipari lobbinak biztosan lesz még egy-két szava.

Az Egyesült Államokban ezzel szemben egyre többen követelik, hogy Barack Obama keményítsen be az oroszokkal szemben. A Szenátus Külügyi Bizottságának rangidős republikánus képviselője, Bob Corker például ezzel esett neki az elnöknek: „a hétfői szankciók nem igazán módosítottak az oroszok viselkedésén.” John McCain „nem tudja, hogyan lehetett volna gyengébb kezű döntést hozni, leszámítva azt, hogy nem teszünk semmit”. Stephen Blank, az American Foreign Policy Council vezető Oroszország-szakértője szerint pedig Putyin „számított a NATO és Obama gyengeségére, döntésképtelenségére és zavarodottságára, és igaza is lett”. Ugyanakkor az Egyesült Államoknak nem sok lehetősége van a katonai beavatkozásra, ahogy ezt a nemrég Magyarországon járt Chris Murphy szenátor is beismerte, aki szerint ha az oroszok további területeket foglalnának el, akkor „katonailag nem sokat tudnának tenni”. Szerinte a megoldás az ukrán hadsereg felfegyverzése és kiképzése lehet. Emellett fontos üzenete lenne egy Lengyelországban és a Balti-térségben megtartott nagy NATO-hadgyakorlatnak is. Barack Obama mindenesetre sürgősséggel Európába küldte Joe Biden alelnököt, aki a balti államokba és Lengyelországba látogat, hogy kifejezze támogatását a szövetséges államoknak. Jövő héten pedig Hollandiában tárgyalnak majd a nyugati hatalmak vezetői az ukrán helyzetről. Igaz, addigra a Krím már hivatalosan is Oroszország része lesz, hiszen a hét végéig minden bizonnyal az orosz törvényhozás is jóváhagyja majd a ma jóváhagyott szerződést.

A piacok egyébként emelkedéssel reagáltak Putyin beszédére, ugyanis pozitív jelnek tartották, hogy Putyin nem tervez katonai beavatkozást Ukrajnában. A szankciók pedig akár előnyösek is lehetnek az orosz kormánynak, hiszen mint ahogy arra Igor Szecsin is felhívta a figyelmet: alacsonyabb részvényárfolyamok mellett az állam is olcsóbban tud bevásárolni az olyan óriáscégek részvényeiből, mint például a Rosznyefty.

Kemény kritikát kapott a Trojka

Kemény kritikával illette az Európai Parlament az Európai Bizottság, Európai Központi Bank és Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőiből álló trojkát, amelynek fő feladata, hogy ellenőrizze, vajon megfelelően hajtották-e végre az eurózóna pénzügyi segítségben részesült államai a szükséges reformokat. Az EP gazdasági szakbizottsága elsősorban a három intézmény közötti hatalommegosztást, illetve azok elszámoltathatóságát firtatta.

Az Európai Parlament 2014. március 13-án fogadta el azt a jogilag nem kötelező érvényű jelentést, amelynek központi kérdése az Európai Bizottság, Európai Központi Bank, illetve Nemzetközi Valutaalap hármasának válságkezelési hatékonysága volt. A gazdasági szakbizottság részéről Othmar Karas (EPP) és Liem Hoang Ngoc (S&D) vezetésével született meg az értékelés, amely mindamellett, hogy felhívja a figyelmet a trojka feladatainak nehézségére, számos alapvető problémára is rámutat.

Ezt írták a szlovák elnökválasztásról 

A negyedik közvetlen szlovák államfőválasztás szoros és részleteiben meglepő eredményeket hozott szombati első fordulója után bizonytalan kimenetelű, kemény küzdelemre van kilátás a továbbjutók, Robert Fico kormányfő és Andrej Kiska vállalkozó között, a második fordulóig hátralévő két hétben – írták tegnap a pozsonyi lapok.

Nem teljesültek azok a várakozások, hogy az államfőválasztás egy emberről szóljon, s eredményei megerősítsék Robert Fico egyértelmű politikai fölényét – állapította meg hétfői vezércikkében a Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti lap. A pozsonyi újság a „Két férfi küzdelme, Kiska van fölényben” című írása szerint az igen szoros eredmény azt mutatja, hogy Andrej Kiska megverheti Robert Ficót a második fordulóban, de mindenképpen nehéz dolga lesz. A lap egy másik politikai elemzőt megszólaltatva arra mutat rá, hogy a kormányfő viszonylag gyenge eredménye valószínűleg mozgósítani fogja Robert Fico választóit, s azok a második fordulóban nagyobb számban vehetnek majd részt.

Kitekintő összeállítás

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás