Ferenc pápa első éve

Egy év telt el azóta, hogy 2013. március 13-án felszállt az a bizonyos fehér füst a Sixtus-kápolnából, jelezvén: Habemus Papam, azaz „Van Pápánk.” Az azóta a Ferencet övező töretlen és példátlan népszerűség azt mutatja, hogy nemcsak a katolikus egyház talált új pásztorra az argentin Jorge Mario Bergoglio-ban, hanem az emberek is.

Tavaly februárban, amikor XVI. Benedek pápa egészségi állapotára hivatkozva bejelentette lemondását, egy botrányoktól hangos egyházat hagyott maga mögött. A polipként elhatalmasodó Vatileaks néven elhíresült kiszivárogtatási ügy után minden egyes negatív hír már csak szögnek tűnt a katolikus egyház hitelének koporsójában, és olyannyira megrengette a Vatikánt, hogy a bizalom visszaállítását egy megingott egészségi állapotú vezető nem tudta garantálni.

Benedek lemondása után a sajtó az egész világon találgatni kezdte, hogy ki lehet az egyházfő utódja, az esélyesek között kilenc nevet is emlegettek. Azét, aki végül pápa lett, nem.

A 115 bíborosból álló Konklávé március 12-én, egy keddi napon ült össze, hogy küldetését teljesítse és megválassza Róma püspökét. Négyszer szállt fel fekete füst a Sixtus-kápolnából, mígnem az ötödik szavazáson döntés született.

„Úgy tűnik, az én bíboros testvéreim a világ végére mentek el értem” – kezdte olaszul beszédét a Szent Péter téren összegyűlt éljenző tömeget köszöntő új pápa, Jorge Mario Bergoglio, a pontifikátust I. Ferencként viselő argentin jezsuita érsek.

Ferenc pápa már megválasztása első pillanatával történelmet írt. Ő az első dél-amerikai és ő az első jezsuita pap, akit pápává választottak. Az első, aki nem Signoréknak (Uraknak), hanem Fratelliknek (Testvéreknek) szólítja a bíborosokat, akárcsak a híveket.

Az első, aki a Ferenc nevet választotta, amellyel egyben küldetésére is utal, hiszen Assisi Szent Ferenc a szegények védelmezője volt.

Ő maga is egyszerű életet folytat, ahogy tette annak idején a szülőföldjén, Argentínában is, ahol egy kis lakásban élt szerény körülmények között, és metrón utazott. Az egyik olasz televíziós csatorna pár héttel ezelőtt közölt egy összeállítást Ferenc pápáról, a Buenos Aires-i éveiről, ahol egy árvaházban nagyon is hiányolják, ugyanis együtt főzött a szakácsnővel, megterítette az asztalt és együtt vacsorázott a gyermekekkel. Bergoglio pápává választása után mit sem veszített szociális érzékenységéből, nem feledve soha, honnan indult pályafutása.

A társadalom perifériájára szorultak felé szeretettel fordul, magához öleli a legsúlyosabb betegségekben szenvedőket, megcsókolta az elítéltek lábait, a születésnapját pedig hajléktalanok társaságában ünnepelte.

A neki küldött levelekre válaszol, és azon sem kell csodálkozni, ha valakinek megcsörren a telefonja és a vonal másik végén a Szentatya jelentkezik be. „Papként Buenos Aires-ben ez sokkal egyszerűbb volt. De már a szokásom maradt. Ez szolgálat. Persze ma már nem olyan egyszerű, tekintettel az emberek nagy számára, akik nekem írnak” – vallja be Ferenc pápa egy, az évforduló alkalmából készített interjúban, a Corriere della Sera olasz napilap hasábjain. Egy nyolcvan éves özvegyasszonyt azonban rendszeresen felhív. „Írt nekem – mondja – és én most minden hónapban felhívom. Ő ettől boldog. Pap vagyok. Szeretem ezt csinálni.”

Az interjúban azonban azt is kifejti, hogy mi az, amit kevésbé szeret: „Nem szeretem, ha idealizálnak. Amikor például azt mondják, hogy az éjszaka közepén kimegyek a Vatikánból, hogy a Via Ottaviano-n a hajléktalanok között ételt osszak. Soha nem jutott ez eszembe. Freud mondta talán, hogy minden idealizálásban agresszió lakozik. Megfesteni a pápát, mint egyfajta superman-t, egyfajta sztárt, nekem támadónak tűnik. A pápa egy ember, aki nevet, sír, nyugodtan alszik és barátai vannak, mint mindenkinek. Egy hétköznapi ember.”

Ferenc pápa szerénysége mit sem változtat a tényeken: egy év alatt a legnépszerűbb személyiséggé avanzsált. A Time magazin már tavaly az „Év emberének” választotta, idén pedig a legnépszerűbb zenei magazin a Rolling Stones címlapjáról integetett az „Idők változnak” című Bob Dylan dalfelirat kíséretében. A lap egyenesen azt írta róla, hogy „a legalkalmasabb ember ezekben a nehéz időkben”. A Twitteren több mint 11 millióan követik, vasárnaponként pedig tömegek várják a Szent Péter téren, hogy délben kihajoljon dolgozószobájának ablakából és onnan köszöntse a híveket.

Nyitott kapuk

Ferenc pápa minden eddigi elődjéhez képest szélesebbre tárta a Vatikán képzeletbeli kapuit. Az egyház konzervatív szárnyát képviselőkkel szembemenve foglalt állást a melegekről, az elvált emberekről, a nők szerepéről vagy éppen a házasságon kívül születettekről.

„A felekezet nem egy kínzókamra, hanem a könyörületesség helye” – mondja.

„Ha egy ember meleg és az Urat keresi, ki vagyok én ahhoz, hogy ítéletet mondjak róla?” – tette fel a költői kérdést nyáron, Rio de Janeiro-ból hazafelé tartva a repülőgépen.

Ezután nem csoda, hogy a The Advocate amerikai meleg magazin is az „Év emberének” választotta 2013-ban. Igaz, azt a múlt heti interjúban is megemlítette, hogy a házasság egy férfi és egy nő között köttetik, elismerve azonban azt, hogy az együttélésnek viszont több variációja is létezhet.

Az idén októberben tartandó rendkívüli zsinat középpontjában is a család áll. Ahogyan azt Őszentsége is megfogalmazta: „a család súlyos válságon megy keresztül. Kevesen házasodnak és sok olyan szétesett család van, ahol a közös élet terve megbukott. A gyermekek szenvednek, nekünk pedig válaszolnunk kell rá.”

Az elvált embereket nem elítélni kell, hanem segíteni – tereli vissza az egyház által eddig kissé szürke bárányként kezelt híveket az egyházfő.

A nőkről – szintén Rio de Janeiro-ból hazafelé tartva – annyit mondott: „az egyház nők nélkül olyan, mint az apostolok Mária nélkül. A nő szerepe az egyházban nemcsak az anyaság, az édesanya szerepe a családban, ennél sokkal több: a Szűzanya ikonja, aki segíti az egyház növekedését.” Vélekedését, hogy Mária fontosabb, mint az apostolok, és hogy az egyház eredendően feminin jellegű, azóta többször is hangsúlyozta. A Vatikán mozijában pedig március 8-án filmvetítést is rendeztek a nők tiszteletére.

Arra a kérdésre, hogy van-e értelme mesterségesen meghosszabbítani az életét egy végstádiumban lévő betegnek, már óvatosabban válaszol, mondván nem szakértője a bioetikai kérdéseknek. De elárulja, hogy jómaga, lelkipásztori tevékenykedése alatt gyakran ajánlotta a palliatív ellátást.

A pápa azonban nem csak szociális kérdésekkel foglalkozik. Ferenc pápa az elődje, XVI. Benedek által megkezdett utat folytatja az ortodox-katolikus kapcsolatok elmélyítése érdekében. Hangsúlyozza, hogy mindenekfelett együttműködésre van szükség a római katolikus és az ortodox egyház között. Felhívja a figyelmet arra is, hogy „az ortodox hittudomány nagyon gazdag, és hogy manapság remek teológusaik vannak. Az elképzelésük az egyházról és az együttműködésről csodálatos.”

A Szentszéknek például nem sok kapcsolata volt eddig a világ legnagyobb gazdasági hatalmával rendelkező Kínával. Ferenc pápának még ez is összejött, a Szentatya ugyanis Kínával barátkozik. A pápává történő választása utáni napon választották Kína elnökévé Xin Jinping-et, akinek a friss pápa levélben gratulált, aki visszaválaszolt neki. „Egy nagy nép, akit szeretek” – mondta Ferenc.

Ferenc pápa szót emelt a békét érintő aktuálpolitikai kérdésekben is. Tavaly novemberben személyesen találkozott Vlagyimir Putyinnal, akit a szíriai konfliktus mielőbbi és békés eszközökkel történő megoldására szólított fel, miután levelet küldött neki és a G20 vezetőknek ugyanezen célból. Legutóbb pedig az ukrán válság kapcsán intette párbeszédre a feleket.

A gazdasági helyzet kapcsán kifejtette, hogy „a pénznek szolgálnia és nem kormányoznia kell.”

Az általa hirdetett eszmék megvalósítása érdekében a saját hatáskörében a Vatikán falain belül határozottan cselekszik. Kérlelhetetlenül le akar számolni a korrupcióval, ennek érdekében számos igazgatási és gazdasági reformot hajt végre. Legutóbb a botrányoktól hangos Vatikáni Bank, az IOR (Istituto per le Opere di Religione) felügyelőbizottságának cserélte le minden tagját egy bíboros kivételével. Februárban pedig egyfajta vatikáni szuperminisztériumot hozott létre, amely lényegében a Szentszék és a Vatikán állam pénzügyi tevékenységét írányítja majd, átalakítva ezzel azok gazdasági struktúráját.

Ferenc pápa arra a kérdésre, hogy miért nem beszél soha Európáról, a következőképpen reagált: „Nem beszéltem még sem Ázsiáról, sem Afrikáról, sem Európáról. Nem jött el még az alkalom, hogy Európáról beszéljek. De el fog jönni.” Várjuk.

Magyar Aletta

Felkapott hírek

Friss hírek

Folytatódhat Törökország szíriai offenzívája

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint sem Washington, sem Moszkva nem tett eleget az októberben kötött tűzszüneti megállapodásokban foglalt vállalásának, amely értelmében az Ankara által terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia - a tartós fegyvernyugvás érdekében - záros határidőn belül kivonul a határ menti sávból Észak-Szíriában.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás