Janukovics továbbra is elnöknek tekinti magát

Viktor Janukovics, aki továbbra is Ukrajna törvényesen megválasztott elnökének tartja magát, holnap sajtótájékoztatót tart majd Oroszországban, miközben a Krímben egyesek már arra várnak, hogy az orosz hadsereg tegyen rendet az egymás ellen forduló csoportok között. Mindeközben az ország a csőd szélén áll, úgyhogy az új kormánynak biztosan nem lesz majd könnyű dolga. Napi összefoglalónkban találkozhatnak még Tőkés Lászlóval, a legújabb horvát-szerb vitával és Murszi egyiptomi exelnökkel is.

Viktor Janukovics, a kijevi parlament által leváltott ukrán államfő sajtótájékoztatót tart pénteken a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városban – közölte a politikus környezetének egyik tagja az orosz sajtóval. Korábban Janukovics “az ukrán néphez fordult” közleményben, amelyben kijelentette, hogy továbbra is Ukrajna törvényes államfőjének tekinti magát, valamint védelmet kért és kapott az orosz hatóságoktól.

A politikus nem hivatalos sajtóértesülések szerint kedd éjjel érkezett Moszkvába, majd egy szanatóriumba távozott az orosz főváros közelében.

Eközben Arszenyij Jacenyuk, az ukrán kormányfői poszt várományosa felszólította csütörtökön a budapesti memorandumot aláíró nagyhatalmakat, hogy szavatolják Ukrajna területi egységét. A memorandumot még 1994-ben Budapesten írta alá Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól.

A parlament plenáris ülésén felszólalva, Jacenyuk emlékeztette a dokumentum aláíróit: garanciát vállaltak mindenféle, Ukrajnával szembeni fegyveres konfliktus elkerülésére, továbbá arra, hogy egyetlen szomszédos ország sem fog soha, semmilyen körülmények között beavatkozni Ukrajna belügyeibe. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna most történelme egyik legsúlyosabb időszakát éli. “Az ország a gazdasági és politikai összeomlás szélén áll. Szét akarják szakítani Ukrajnát, az országban szeparatista cselekmények zajlanak, elsősorban a Krími Autonóm Köztársaságban” – fogalmazott a politikus.

A nagyhatalmak részéről is folytatódott az üzengetés. Moszkva provokatívnak tartja a NATO főtitkárának kijelentéseit, és Ukrajna tömbön kívüli státusának tiszteletben tartására szólított fel – hangoztatta az orosz külügyminisztérium csütörtöki közleménye. A tárca szerint az már rossz jel, amikor a NATO foglalkozni kezd az ukrajnai helyzettel. Moszkvában felhívták a figyelmet arra, hogy Ukrajna semmilyen katonai szövetséghez nem tartozik, és ezt az ország bel- és külpolitikájának alapjait meghatározó törvény mondja ki.

Az orosz külügyminisztérium úgy értelmezte Anders Fogh Rasmussen kijelentését – miszerint Ukrajna esetleges NATO-tagsága nem a “legsürgősebb prioritás” az ukrán vezetés számára -, hogy a szervezethez csatlakozást Brüsszelben és Kijevben egyaránt napirenden tartják.

A politikai gondok mellett a gazdasági összeomlás is egyre fenyegetőbb és napról napra valóságosabb forgatókönyvnek tűnik az ukránok számára. A feltörekvő térségben lezajlott korábbi hasonló belpolitikai válságok tapasztalatai alapján jelentős a kockázata annak, hogy az ukrán gazdaság súlyos recesszióba süllyed az idén – közölték csütörtöki összehasonlító elemzésükben londoni pénzügyi elemzők. William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető közgazdásza a tanulmányban kimutatta, hogy az ukrajnaihoz hasonló méretű belpolitikai felfordulásokat a hazai össztermék (GDP) 4-8 százalékpont közötti visszaesése követte a felzárkózó térség gazdaságaiban.

Ha ez a jelenlegi ukrajnai folyamatokra is érvényes, akkor az ukrán gazdaság teljesítménye az idén akár 5-9 százalékkal is zuhanhat, mivel az ukrán GDP az elmúlt 18 hónapban, éves összevetésben számolva 1 százalékkal zsugorodott – áll az elemzésben.

Tőkés László a FIdesz listáján indul majd a választásokon

A napokban, az újabb fejleményeknek köszönhetően, körvonalazódni kezdett az erdélyi magyar politika részéről a májusi európai parlamenti választásokon induló listák és a jelöltek személyei.

Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Választmánya vasárnapi székelyudvarhelyi ülésén bejelentette, hogy nem indít saját jelöltlistát a májusban esedékes választásokon. Döntésüket azzal magyarázzák, hogy nem szeretnék, ha az erdélyi magyarság brüsszeli képviselet nélkül maradna. Korábban az EMNP egy kezdeményezést próbált meg az RMDSZ felé, amely egy összefogást biztosító politikai koalícióról szólt volna, azonban ez az RMDSZ részéről elutasításra került. Az EMNP ezt a lépést mindenképp úgy értékeli, hogy az RMDSZ önző hozzáállásával, akár kockáztatja a képviseletet, mivel Tőkés támogatottságával nem kívánnak élni.

Perre megy egymással Szerbia és Horvátország

Aleksandar Vučić, Szerbia jelenlegi miniszterelnök-helyettese, valamint Vesna Pusić, Horvátország külügyminisztere hétfőn tartott belgrádi találkozójuk után egyöntetűen elismerték; országaik most már nem vonják vissza az egymással szemben, Hágában jogi útra terelt népirtási vádakat. A két politikus ezzel együtt meglehetősen visszafogott hangnemben nyilatkozott az ügyben, s bár a horvát miniszter asszony ismét elmondta az újságíróknak, hogy Zágráb bizonyos feltételek mentén hajlandó lett volna visszavonni a vádakat, Belgrád nem lépett időben. A találkozó hangulatáról ezzel együtt sokat elmond, hogy Vesna Pusić azt is kiemelte; a kilencvenes években elkövetett háborús bűnökért nem a jelenlegi belgrádi vezetés felel.

A kellően diplomatikus, s a két ország jövőbeni együttműködését kiemelő megnyilatkozások ellenére Zágráb és Belgrád jogi képviselői hétfőn mégis Hágában találkoznak. Az előzetes elképzelések szerint a Nemzetközi Bíróság március harmadika, illetve április elseje között két fordulóban tárgyalja majd azt a horvát keresetet, illetve a szerb ellenpert, amely során mindkét fél felvonultathatja majd jogi szakértőit saját álláspontjának védelmében.

 Iráni kém lett volna az egyiptomi elnök?

Államtitkok átadásával vádolta meg az egyiptomi ügyészség az ország korábbi elnökét, Mohamed Murszit kémkedési perének második tárgyalásán. Állításuk szerint az exállamfő és 35 társa, köztük a Muszlim Testvériség néhány vezetője idegenekkel szövetkezett Egyiptom destabilizálásának érdekében, információkat adva át az iráni Forradalmi Gárdának, a Hamász palesztin iszlamista szervezetnek és a Hezbollah libanoni síita milicistáknak.

Államtitkok átadásával vádolta meg az egyiptomi ügyészség az ország korábbi elnökét, Mohamed Murszit kémkedési perének második tárgyalásán. Állításuk szerint az exállamfő és harmincöt társa, köztük a Muszlim Testvériség néhány vezetője idegenekkel szövetkezett Egyiptom destabilizálásának érdekében, információkat adva át az iráni Forradalmi Gárdának, a Hamász palesztin iszlamista szervezetnek és a Hezbollah libanoni síita milicistáknak.

Kitekintő összeállítás

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás