A franciák újragondolják a családjogi reformokat

A melegházasságok hivatalos elfogadása csak a legelső lépcsőfok volt a modern társadalmi reformok francia tárházában. Az orvosilag asszisztált nemzés kérdése még mindig napirenden van, mint ahogy az is, hogy az oktatásba beemeljék a szexuális másság kérdését, illetve a gender tantárgyakat. A kormány mindeközben folyamatos ellenállásokba ütközik, hol a katolikusok, hol a muzulmánok, hol az ellenzék, hol pedig a hétköznapi konzervatív polgárok részéről. Kérdés, hogy a francia társadalom készen áll-e, és vajon meddig lehet feszíteni a liberális felfogás határait.

A közgondolkodásban jelen lévő megosztottság már a kormánypártba is beszivárgott, a reformtervezetet pedig hosszú időre félretették miután újabb tüntetésekkel kellett szembenézniük, ahol ezúttal „család-fóbiásnak” bélyegezték a hatalmon lévő kormányt. Francois Hollande kormányát egyébként elsősorban a negatív gazdasági mutatókkal összefüggésben érik bírálatok, saját köreiből is.

Az elmúlt hónapok rossz hangulatának legékesebb bizonyítéka, hogy Franciaországban valódi közügy lett Hollande félrelépése, a szóban forgó reformok pedig láthatóan tovább szították a lángokat. Heves reakciót váltott ugyanis ki a szülőkből, amikor a Hollande-kormány a társadalmi nemmel, azaz a genderrel foglalkozó tantárgy bevezetését tervezte a középfokú oktatásba. Vincent Peillon oktatási miniszter szerint azért lényegesek ezek a reformok, hogy növeljék a fiúk és a lányok közötti egyenlőséget, kölcsönös tiszteletet és megértést alakítsanak ki, és harcoljanak a sztereotípiák ellen. Az iskolák vezetőit pedig arra bíztatta, hogy az egyet nem értő szülőket buzdítsák tárgyalások kezdeményezésére.

Ám a kormánypártban egyre többen úgy látják, hogy ebben a gazdasági recessziótól sújtott, munkanélküliséggel terhelt időszakban elsősorban nem a családjogi reformokra kellene fókuszálni. Korábban – mint ahogyan azt a legtöbb szavazat is mutatta – sokkal fogékonyabbak voltak az emberek az ilyesfajta változtatásokra, legalábbis nyitottnak mutatkoztak a liberális elvek irányába. Úgy tűnik, hogy a mindennapi gondok felett érzett aggodalom azonban konzervatívabbá teszi és felzaklatja a választópolgárokat. Jean-Marc Ayrault miniszterelnök erről úgy nyilatkozott: azt szeretné, ha a dolgok nyugodt körülmények között zajlanának, ehelyett túlfűtöttek és hisztérikusak. Azt is hozzátette, hogy az önkormányzati választások végéig a kormánynak célszerű lenne hanyagolnia ezeket a családügyi kérdéseket.

Egy ideje ugyanis a francia társadalom erősen széthúz ezekben a kérdésekben. Soha nem alakult viszont még ekkora szövetség katolikusok, muzulmánok, szélsőjobboldaliak, és a konzervatív UMP (Unió egy Népi Mozgalomért) párt között. Erwan Lecoeur francia szociológus szerint ezek a nagyon furcsa, ugyanakkor törékeny csoportok próbálják a saját hasznukra fordítani az állam pillanatnyi gyengeségét.

Jelenleg az IVF (in vitro fertilizáció), vagyis a lombikbébi program lazítása a legérzékenyebb téma az országban, amivel kapcsolatban a kormány úgy nyilatkozott, hogy 2015 előtt úgy sem lehet majd érdemben látni a változásokat. Dominique Bertinotti családjogi miniszter szerint pedig igenis nagy szükség van ezekre a reformokra a változó időkben, hangsúlyozva, hogy a kritikusok félretájékoztatásai szítják az elégedetlenkedést szerte Franciaországban.

A konzervatívok Herve Mariton francia politikus álláspontját érzik magukénak, aki szerint ezek a tervek megsemmisítik a klasszikus családmodellt. Az ő szavai fejezik ki legélesebben a helyzet komolyságát: „Elismerik-e a különböző családmodellben élők jogait? Igen. Szolidaritást és támogatást kapnak-e a szorult helyzetben lévők? Igen. De hát mondjuk ki hangosan: egy gyereknek jobb egy anya és egy apa. A különböző családmodellek soha nem lehetnek egyenlőek. Ez pedig nem méltóság kérdése, hanem a gyerek érdeke – és nem mellesleg a jövő társadalmáé is.”

A konzervatív oldalon fellépők szerint ezek a természetellenes családmodellek veszélyeztetik Franciaország jövőjét. A tüntetéseken többen is megszólaltak, egy fiatal diák pedig úgy nyilatkozott: „Ha a kormány nem hagyja ezt abba, nem lesznek a jövőben franciák. A családok veszélyben vannak. A franciák veszélyben vannak. Még egy kicsit várunk, és a következő az eutanázia lesz.”

Az Európai Szociálpolitikai Folyóirat (Journal of European Social Policy) már régóta figyelmet szentel a francia családmodell körüli változásoknak. A családcentrikusság kontra individuális érdekek érvényesítésének párharca most válik csak igazán dinamikussá. Kérdés, hogy a gender-egyenlőségi törekvések és a liberális családpolitika mennyiben segítené az amúgy is alacsony születési számot az országban, ahol a felmérések szerint már így is csak 1,9 gyerek jut egy-egy anyára. Így egy régi kihívással kell a döntéshozóknak szembenézniük, de új feszültségek között.

Zsoldos Diána

Felkapott hírek

Friss hírek

Ha szükséges, az EKB további ösztönzőket vethet be

Az Európai Központi Bank (EKB) nagyszabású monetáris ösztönző intézkedései hozzájárultak az európai gazdaság stabilizálásához a koronavírus-járvány közepette, de a bank készen áll arra, hogy szükség esetén további ösztönzőket alkalmazzon - jelentette ki Christine Lagarde elnök az Európai Parlament gazdasági és monetáris ügyek bizottságának hétfői ülésén.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás