Nagy falat az EU-s klímapolitika Kelet-Európának

Az uniós energia- és klímapolitikának jobban figyelembe kellene vennie a felzárkózás fázisában lévő közép- és kelet-európai tagállamok sajátos adottságait –állítja a térség országainak energiapolitikai kihívásáról szóló friss tanulmány egyik szerzője.

A 2004-ben és azt követően csatlakozott 11 közép- és kelet-európai tagállam gyáripara és háztartásai az ipari szerkezetéből és jövedelemviszonyaiból adódóan jobban megsínylik az energiaárak drágulását, mint a régi tagállamokban – mutat rá a Roland Berger német tanácsadó cég által a térség energiapolitikai kihívásairól készített jelentés, amelyet a napokban mutattak be Brüsszelben.

„Az EU energia- és klímapolitikájának jobban tekintettel kellene lennie a közép- és kelet-európai országok realitásaira. Az EU klímaváltozási politikája nem tükrözheti csak Nyugat-Európa szempontjait, egész Európa érdekeit képviselni kellene” – hangsúlyozta Heiko Ammermann, a Roland Berger tanulmányát ismertető közgazdász.

A jelentés szerzői emlékeztetnek rá, hogy a 2004-es csatlakozást követő években meglehetősen gyors felzárkózásba kezdett a régió (EU11) az uniós fejlettségi szinthez képest, ám ennek gyakorlatilag véget vetett a 2008-as gazdasági válság. Ha 2008-ban a piaci árakon kifejezett egy főre eső GDP a térségben elérte az EU15-ök átlagos GDP-jének a 33 százalékát, 2011-ben még mindig ezen a szinten állt. És a tanácsadó cég szerint a jelenlegi növekedési kilátásokból kiindulva akár 50 évig is eltarthat a térség teljes felzárkózása a régi EU fejlettségi szintjéhez.

A gazdasági konvergencia lelassulása nem csak az EU-n belüli kohézió sikerét veszélyezteti, de az Európai Uniónak az általános elfogadottságát és politikai legitimitását is kockára teheti a régióban – figyelmeztet a tanulmány. Heiko Ammermann szerint ezért különösen fontos – és nem csak a szűkebben vett térség számára – az EU11-ek gazdasági versenyképességének javítása, ami Közép-Európában mindenekelőtt a gazdaság gerincét adó gyáripar versenyképességét jelenti.

A térségben a gyáripar 32 százalékkal részesedett a GDP-ből, miközben a „régi EU-ban” csak 24 százalékos volt a részarány. Mivel a régióban az energia intenzív ipar súlya nagyobb az Unió többi részénél, ezért az EU11-ek különösen ki vannak szolgáltatva a növekvő energiaáraknak. A magas energiaárak hatására növekednek a termelési költségek, ami az árakra is hatással van, vagyis – a Roland Berger szerint – elmondható, hogy a magas energiaárak rontják Közép-Európa pozíciót abban a globális versenyben, ami a gyártási kapacitások odavonzásáért folyik.

Mindez azonban nem csak az EU11-ek gazdasági modernizációs erőfeszítéseit hiúsíthatja meg, de a szoros összefonódás miatt az egész EU és benne a régi tagállamok gazdaságán is szükségszerűen érezteti a hatását – állítja a jelentés.

A tanulmány arra is rámutat, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságok erős szénintenzitása és az ipari termelés viszonylag alacsony energiahatékonysága miatt ezeket az országokat sokkal nagyobb kihívás elé állítják az EU 2020-as klíma- és energiapolitikai célkitűzéseinek a teljesítése, mint a régi 15 uniós tagot.

A tanulmány szerzői ezzel összefüggésben 400-460 milliárd euróra becsülik az EU11-ek energiarendszereinek korszerűsítéséhez szükséges beruházások összköltségét. Ennek az összegnek körülbelül a felét az energiahatékonyság (ipar, közlekedés és épületek) javításához szükséges források teszik ki. Mintegy 100-140 milliárd eurót kellene befektetni a megújuló és hagyományos energiák előállításához szükséges kapacitások fejlesztésébe, és további 80-100 milliárd eurót az energiahálózat (infrastruktúra) fejlesztésére.

Ennek az irdatlan összegnek az előteremtése azonban meghaladja a térség országainak a képességeit. A Roland Berger szerint a szükséges beruházások költségeinek fedezésére az egyik lehetőség az áramrezsi emelése lenne egyenlő arányban a lakossági és az ipari fogyasztók között. Ez a cég számításai szerint 40-60 százalékos áremelést feltételezne. Az energia árak ilyen mértékű emelkedése azonban rendkívül hátrányosan érintené az egész térség gazdasági kilátásait. Ezért a tanulmány szerzői szerint a költségeket részben időben jobban el kellene húzni, megkímélve ezzel az ipart és a háztartásokat, amelyeknél elég súlyos probléma az, hogy a nyugat-európaiaknál a rendelkezésre álló jövedelem sokkal nagyobb részét fordítják a gáz- és a villanyszámlára.

Heiko Ammermann felhívta a figyelmet rá, hogy míg a német fogyasztók számára kisebb (bár elég szignifikáns) anyagi áldozatokat jelent az energetikai átállás (alapvetően a megújulók felé a fosszilis tüzelőanyagokról), addig Bulgáriában és Romániában például a lakosság tűrőképessége nem bírja el a további költségnövekedést.

A Roland Berger szerint ezért az energiarendszerek modernizálásának költségeit főleg EU-forrásokból kellene finanszírozni, továbbá „rugalmas pénzügyi eszközöket” (többek között magánbefektetéseket) mobilizáló megbízható befektetési keretnek, ami szavatolja az ilyen projektek pénzügyi, gazdasági, technikai és jogi megvalósíthatóságát.

Egy másik lehetőségként említik a kibocsátási egységek árazásának felülvizsgálatát azokban az országokban, ahol viszonylag alacsony az egy főre eső kibocsátás. A tanulmány emellett azt javasolja a térség országainak, hogy az EU és a szociális partnerek közreműködésével hosszú távú útitervet dolgozzanak ki, amelyek a beruházások valamennyi aspektusát figyelembe veszik.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Ursula von der Leyen az EB új elnöke

383 szavazattal, 327 ellenében, 22 tartózkodás és egy érvénytelen szavazat mellett megválasztották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.

Read More »

Von der Leyen gyakorlatilag mindent megígért az EP plenáris ülésén

Az Európai Unióban többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében, küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen, védeni kell a menedékjogot, és támogatni kell a menekülteket, például humanitárius folyosók kiépítésével - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa, jelenlegi német védelmi miniszter kedden Strasbourgban.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás