Csatatérré vált az olasz parlament

Pár napja az olasz újságok még az új választási reformmal foglalkoztak, s mindenki a parlamenti első szavazást várta. Szerdától azonban a vezércikkek már nem a törvénytervezetről szóltak, hanem az Öt Csillag Mozgalom parlamenti ostromáról, majd a köztársasági elnök ellen kezdeményezett impeachment-eljárásról.

Káosz a parlamentben

Laura Boldrini a Képviselőház elnöke szerdán az ingatlanadóról (IMU) és az Olasz Nemzeti Bankról szóló sürgősségi kormányrendelet törvénytervezetének vitája során saját hatáskörben elrendelte az azonnali végszavazást. Erre azért volt szükség, mert az Öt Csillag Mozgalom obstrukciós tevékenysége következtében a vita parttalanná vált, s veszélybe került a határidőn belüli szavazás. A rendelet egyik fontos eleme az ingatlanadó második rátájának eltörlése volt. A hatályos jogszabályok szerint ezt a második részletet az állampolgároknak január 30-ig kellett volna befizetniük. A zárószavazás éjfél előtt való megtartására azért volt szükség, hogy még a határidő lejárta előtt el tudják törölni ezt a kötelezettséget. Ha ez nem sikerült volna, az Enrico Letta vezette kormány komoly veszélybe került volna.

Az Öt Csillag Mozgalom képviselőinek botrányos viselkedése

Az Öt Csillag Mozgalom képviselői azonban nem akarták elfogadni a törvénytervezetet, mert annak másik elemével, az Olasz Nemzeti Bank újratőkésítéséről és átszervezéséről szóló rendelkezésekkel nem értettek egyet. Amikor a házelnök a vita közben elrendelte az azonnali végszavazást, a Mozgalom képviselői az ülésterem közepére rohantak és hangos kiabálással adtak hangot nem tetszésüknek. A képviselőket csak a teremőröknek sikerült megfékezniük, Boldrini a szavazást követően azonnal berekesztette az ülést.

Valamennyi politikai erő elítélte az Öt Csillag Mozgalom képviselőinek viselkedését. Matteo Renzi, a Demokrata Párt elnöke úgy fogalmazott: „ahelyett, hogy az ország jólétéért próbáltak volna meg tenni, ringgé alakították a parlamentet”.

A képviselőház csütörtökön folytatta munkáját, s pénteken első körben zöld utat adott az új választási törvény tervezetének.

Impeachment Giorgio Napolitano köztársasági elnök ellen

A parlamenti rendbontást követően az Öt Csillag Mozgalom parlamenterei mindkét házban benyújtották a köztársasági elnök közjogi felelősségre vonására vonatkozó beadványt (impeachment eljárás). A Mozgalom azt kifogásolja, hogy a köztársasági elnök immár nem „bíróként, hanem játékosként vesz részt a belpolitikai életben, a kormányzati döntések a köztársasági elnöki palotában kerülnek egyeztetésre”.

A beadvány azt állítja, hogy Giorgio Napolitano visszaélt a hatalmával, s nem látta el az Alkotmány által meghatározott kötelességeit, s tevékenységével megzavarta az alkotmányos szervek működését és ezáltal megváltoztatta a kormányformát. A beadvány három esetben vádolja meg a köztársasági elnököt: súlyosan beavatkozott a maffia és az állam összefonódását vizsgáló perekben a palermói ügyészség és bíróság munkájába, több esetben nem élt azon jogával, hogy aláírás előtt az alkotmányellenes törvényeket visszaküldheti a parlamentnek, s visszaélt az elnöki kegyelemmel.

Italicum, az új választási törvénytervezet

A Demokrata Párt Matteo Renzi vezetésével az elmúlt hetekben kidolgozta az új választási törvény tervezetét. Erre többek között azért volt szükség, mert a hatályos választási törvény egy részét, a győztes jutalma intézményét az Alkotmánybíróság 2013 decemberében alkotmányellenesnek ítélte meg. 

Az új javaslatot Renzi Silvio Berlusconival is egyeztette, nem kis belső feszültséget generálva ezzel saját pártján belül.

A reform egyik legfontosabb eleme, hogy átalakítja a Szenátust, amely a jövőben egy, a régiók képviseletét ellátó, nem közvetlenül választott testület lenne, ennek következtében megszűnne a tökéletes kétkamarás rendszer.

A Képviselőház tagjait az újraszervezett körzetekben zárt pártlistákon választanák két fordulóban. A jelenlegi győztes jutalma elnevezésű, alkotmányellenes intézményt megváltoztatnák, az első fordulóban a szavazatok 37 százalékát előre párt, vagy pártkoalíció megkapná a százalékos eredménye alapján elért parlamenti mandátumokat, plusz maximum a helyek további 15 százalékát. Az így kapott „jutalommal” együtt megszerzett mandátumok nem haladhatják meg az összmandátum 55 százalékát (340 képviselő).

Ha az első fordulóban senki sem szerzi meg a szavazatok 37 százalékát, akkor a következő körben az első két legtöbb szavazattal bíró párt, vagy pártkoalíció vehet részt. A második fordulóban a legtöbb szavazatot szerző párt, vagy pártkoalíció 327 helyet kap a 650-ből, a maradék mandátumokat a többi párt között osztják szét választási eredményükkel alapján. A három lépcsős bejutási küszöb rendszere megmaradna, azonban az egyes küszöbök nőnének, az egyéniben induló pártoknak 8 százalékot, a koalícióban indulóknak 4,5 százalékot és a koalícióknak a szavazatok 12 százalékát kellene elérnie.

Becslések szerint az új rendszerben csak a Demokrata Párt, a Hajrá Olaszország!, az Új Jobbközép Párt és az Öt Csillag Mozgalom jutna be a parlamentbe, a többi párt nem.

Mandák Fanni

Felkapott hírek

Friss hírek

Elhalványulóban a hongkongi tüntetések üzenete

A hongkongi tiltakozások kezdetben kizárólag a kiadatási törvény módosítását célzó törvénytervezet ellen irányultak, azonban a mozgalom mára kibővült, a tüntetések pedig egyre erőszakosabbá váltak. Ez kockázatot jelent a befektetők és a vállalkozások számára, amelyek már most is károsulnak. A következő lépést pedig még nehezebb megjósolni.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás