Szakadhat a szocialista párt, jöhetnek az előrehozott választások?

Szakadhat a kormányzó Bolgár Szocialista Párt (BSZP), a volt államfő harcba szállna a baloldali szavazatokért. Bulgáriában előrehozott parlamenti választások lehetnek idén. Roszen Plvenleiev államfő népszavazást írna ki az európai parlamenti választások napjára.

Szakadhatnak a szocialisták

Közvetlenül a 2014-es európai parlamenti választások előtt szakadhat két részre Bulgária legrégibb pártja, a jelenleg kormányzó Bolgár Szocialista Párt (BSZP). Georgi Parvanov volt államfő és Szergej Sztanisev jelenlegi pártelnök 2014-ben dűlőre viheti a párt és a bolgár baloldal sorsát. Mindez azt követően vált világossá, hogy Parvanov, aki 2012-ben megalapította a BSZP-n belül a Bolgár Újjászületés Alternatívája (ABV) elnevezésű platformot, idén januárban bejelentette, hogy formálisan a párton belül marad, viszont külön listát indít az európai parlamenti megmérettetésen. Parvanov az ABV megalapítása óta folyamatosan tesztelte a párt tűréshatárát, hiszen Sztanisev több alkalommal is világossá tette, hogy Parvanovnak nincsen meg a kellő támogatottsága a párt irányításának  átvételéhez belülről. A volt államfő az államfői pozíció átadása után végleg kikerült a valós pártelnöki pretendensek sorából, ugyanakkor rendelkezik a kevésbé elkötelezett pártszimpatizánsok támogatásával.

Parvanov és szakadár társai, köztük a befolyásos Rumen Petkov volt belügyminiszter és Tatjana Doncseva, bejelentették, hogy az idén esedékes európai parlamenti választásokon az ABV önálló listával szándékozik regisztráltatni magát. Az ABV formálisan még a BSZP-n belül maradna, mint önálló platform, ugyanakkor azzal, hogy a szocialisták nyílt ellenfeleként jelenik meg a színtéren, Sztanisevre és köre számára veszélyes konkurenssé vált. Parvanov mindenképpen arra számít, hogy a párt iránt kevésbé elkötelezett baloldali szavazókat sikeresen meg tudja szólítani, hiszen Sztanisev kizárólag a párt kemény magját képes hatékonyan mozgósítani. Sztanisev és a BSZP központi plénuma több alkalommal a kizárás lehetőségével próbálta megfenyegetni és eltéríteni a szakadárokat, ugyanakkor a bejelentés után össze is hívták a párt nemzeti tanácsát, ahol napirenden lesz a szakadárok „önkizárásának” megszavazása.

Napokkal a tanács ülése előtt Parvanov határozottan cáfolta, hogy a nemzeti tanácsnak lenne kellő döntési kompetenciája az önkizárást illetően. A volt államfő kifejtette, hogy a párt statútuma nem tartalmazza azon szabályokat, amelyekre Sztanisev hivatkozik az esetleges belső leszámolás legalizálása érdekében. Több kérdés még tisztázatlan, ilyen például, hogy mi fog történni azokkal az rendes párttagokkal, akik támogatták az utóbbi hónapokban az ABV-t, ugyanis a kizárás kizárólag a volt államfőt és a nevesebb pártfunkcionáriusokat fenyegeti.

Az ABV sokkal kisebb pártinfrastruktúrával rendelkezik, mint az „anyapárt”, ugyanakkor sokkal vonzóbb „szakértők” bevonásával és közvetlenségével kívánja ezt a hiányát kompenzálni. Többek között az az Ivajlo Kalfin fogja vezetni az EP-i listájukat, aki a szocialista párt államfő-jelöltje volt és egészen 2014-ig vezette az európai parlamenti delegációt is. A tapasztalt Kalfinnak, aki mellesleg nem tagja a BSZP-nek, kulcsfontosságú szerepe lesz a választásokon, egyebek között azért, mert az egyik legnépszerűbb baloldali politikus a lakosság körében. Kalfin mozgósító erejét a szocialisták háza táján is ismerik, viszont Sztanisev elveszítette bizalmát iránta 2013-ban, amikor Kalfin nem állt ki mellette a Parvanovval folytatott belső párharcban.

Mindenképpen érdekes lesz az erősorrend a bolgár pártok között, amennyiben valóban bejegyzik az ABV koalíciót a májusi választásokra. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a BSZP átadná vezető helyét fő ellenfelének, a Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) formációnak, az ABV pedig legalább 7 százalékos eredményt érne el. Parvanov a szocialista szavazóknak legalább ötödére számíthat, ez pedig jelentős dilemma elé állítja a szocialista pártot. A 2013 tavaszán felálló rendkívül népszerűtlen Orasarszki-kormány a szocialisták, a török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) és a szélsőjobboldali Ataka parlamenti támogatásának köszönhetően tud még kormányozni, ugyanakkor lakossági támogatottsága rendkívüli mértékben elapadt. Amennyiben az ABV önálló útra lép, akkor a BSZP-DPSZ kettősnek mindenképpen számolnia kell azzal, hogy komoly ellenfele lehet egy jövőbeni választások alkalmával. Parvanov nyíltan bejelentette, hogy a törököknek kisebb beleszólásuk lesz a kormányzati döntésekben, amennyiben az ABV szavazataira is szüksége lesz Plamen Oresarszki kormányának.

Elnöki referendum a GERB érdekében      

Roszen Plevneliev államfő érdekes kezdeményezést jelentett be a közelmúltban. Az államfő a rendszerváltás óta először fog kezdeményezni három kérdésben népszavazást, amelyet a májusi európai parlamenti választások időpontjában kívánna megtartani. Plevneliev a választási rendszerrel kapcsolatban kívánja a lakosság hangját hallani. A három kérdés kifejezetten érdekes változásokat idézne elő a bolgár választási tradíciókat ismerve:

Igen kényes kérdéseket vetett fel az államfő, amelyek mindenképpen megállják a helyüket szakmai szempontból, viszont ilyen kiélezett politikai környezetben természetesen felmerül a kérdés, hogy kinek az érdekét szolgálhatják? A szocialisták, a törökök és az Ataka egyből elutasította a referendum lehetőségét és a GERB érdekeit támogató politikusnak titulálták az államfőt. Valóban igaz, hogy a GERB profitálna leginkább egy választásokkal egybekötött referendumból, viszont ezek a kérdések már sokszor szerepeltek szakmai konzultációk során, és egy vagy több ok miatt sorra lekerültek a napirendről.

A három kérdés közül az elektronikus szavazás egyértelműen nem időszerű, ugyanis Bulgáriában még a hagyományos szavazást sem tudják kontrollálni kisebb-nagyobb manipulációk nélkül a bolgár hatóságok, az elektronikus szavazásnál pedig szinte garantáltak lennének a súlyos visszaélések. A kötelező szavazást nagy valószínűséggel megszavazná a bolgár lakosság, ugyanakkor ez egyértelműen ártana a török DPSZ-nek, hiszen a pártra kizárólag a bulgáriai törökök, továbbá a pomákok és cigányok egy része szavaz. Amennyiben kötelezővé tennék a szavazást, az leginkább a jobboldalnak kedvezne, mivel hagyományosan gyengébb mozgósítási képességekkel rendelkezik, mint a BSZP vagy a DPSZ. Az egyéni mandátumok bevezetése már sokkal kiszámíthatatlanabb következményekkel járna, mert sok a billenő körzet, viszont ismét jobboldali előnyként tekinthetnénk rá, ugyanis kisebb hangsúllyal rendelkeznének a kisvárosi és falusi térségek, ahol leginkább a baloldal tud jó eredményt elérni. A probléma az egyéni körzetekben onnan adódik, hogy Bulgáriában nincsen hagyománya a közép-európai (nem is beszélve a nyugati) demokratikus választásoknak. A jelenlegi parlamenti pártok primitív etnikai (DPSZ), szélsőséges (Ataka), autoriter (GERB) vagy populista (BSZP) kampányelemeket és önmeghatározást tudhatnak magukénak, továbbá ezek a jellemzők kapcsolhatók a hírhedt bolgár oligarchiához is és nem tennék lehetővé a tényleges többségi választási rendszer kialakítását.  

Természetesen más kérdés, hogy a parlamenten átmehet-e egy ilyen államfői kezdeményezés. A jelenlegi viszonyok között biztosan nem, hiszen a GERB-nek egymagában nincsen meg a kell támogatottsága. A parlamentet elviekben úgy lehetne megkerülni, hogy amennyiben a képviselők elutasítják Plevneliev kezdeményezését, akkor Boriszov és pártja aláírásgyűjtéssel megoldhatja, hogy mégis a lakosság döntsön e kérdésekben. Erre a közelmúltban volt egy sikertelen példa, a szocialisták 2013-ban a belenei atomerőmű megépítéséről kívánta megkérdezni a lakosságot, ugyanakkor a referendum érvénytelen eredménnyel zárult az alacsony részvétel következtében. Emiatt is kívánja Plevneliev a kötelező részvételt, ugyanakkor a jelenlegi politikai felhozatal legkevésbé sem csábító a bolgár szavazó számára.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

Jó esély van ma egy tőzsdei Fekete Péntekre

Tegnap közel 1.200 pontot esett az amerikai Dow Jones, annak ellenére, hogy az index napközben még próbálkozott az emelkedéssel. Az éjjel újabb negatív hírek érkeztek a koronavírussal kapcsolatban, így ma is -600 pontos nyitás várható, ráadásul jön a hétvége, ami tovább erősítheti a kockázatkerülést a piacokon.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás