A magyar demokráciára is beszólt az orosz külügy

Dacára annak, hogy az EU nagy előszeretettel oktat ki másokat a demokrácia terén, az emberi jogok védelmére hivatott európai uniós mechanizmusok továbbra is rendkívül erőtlenek és alacsony hatásfokúak – szögezte le Brüsszelben Konsztantyin Dolgov, az orosz külügyminisztérium emberi jogi biztosa.

Idén második alkalommal készített jelentést az orosz külügyminisztérium az emberi jogok helyzetéről az Európai Unióban és annak 28 tagállamában. Noha a jelentés általában nem vonja kétségbe azt, hogy Európa fejlett demokrácia, nyugtalanítónak nevezi mindenekelőtt az EU legtöbb országára jellemző radikalizálódást, és bírálja a tagállamok kormányait és az uniós intézményeket amiatt, hogy nem lépnek fel kellő eréllyel a veszélyes jelenségekkel szemben.

„Az Európai Unió a demokrácia fellegváraként hirdeti magát. Annak dacára, hogy nagy előszeretettel és gyakran oktat ki a demokráciából másokat, az emberi jogok védelmére hivatott európai mechanizmusok belül továbbra is rendkívül erőtlenek és alacsony hatásfokkal működnek” – jelentette ki Konsztantyin Dolgov, az orosz külügyminisztérium emberi jogi biztosa abból az alkalomból, hogy brüsszeli tudósítók egy csoportjával ismertette a jelentés fő megállapításait. Dolgov szerint a meglévő uniós mechanizmusok nem képesek nyomon követni az EU-n belüli emberi jogsértéseket és azokra megfelelő válaszokat adni.

Különösen éles szavakkal bírálta az EU-t és intézményeit amiatt, hogy nem emelik fel a szavukat a balti államokban élő 500 ezer olyan oroszajkú jogai mellett, akik hontalannak számítanak, és nem kapnak állampolgárságot.

„Nem állítjuk azt, hogy az európai demokrácia fenyegetésnek lenne kitéve, csupán azt tesszük szóvá, hogy messze nem tökéletes és nem történnek megfelelő lépések a problémák kezelésére” – tette hozzá az orosz külügyi tisztviselő, aki szerint a jelentés elérhető forrásokra támaszkodott, csupán tények felsorolására szorítkozik, és nem tartalmaz minősítéseket (a szövegbe beleolvasva azonban ez az állítás nem tűnik egészen helytállónak – a szerk).

Az orosz külügy az idegengyűlölet, a rasszizmus, az erőszakos nacionalizmus, a sovinizmus és az újnáci eszmék folyamatos terjedését nevezi a legaggasztóbb emberi jogi kérdésnek az Európai Unióban. Dolgov ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Észtországban néhány napja nemzeti hősként temettek el állami szertartással egy 92 éves korában elhunyt egykori „náci háborús bűnöst”.

„A gazdasági és pénzügyi válság kontextusában szaporodnak a kisebbségekkel, a menekültekkel és a bevándorlókkal kapcsolatos jogsértések és az állampolgárok szociális jogai is sérülnek” – áll a jelentés szövegében. A dokumentum ugyancsak nagy teret szentel a lehallgatási botrány (az úgynevezett Snowden-leleplezések) kapcsán a személyiségi jogok sérülésének, a szólás- és a sajtószabadság elleni támadásoknak, és az illegális CIA-börtönök és járatok apropóján (amiben egyes uniós tagállamok közreműködtek) a foglyok jogainak megsértéséről beszél.

Konsztantyin Dolgov azt is az EU szemére hányja, hogy kettős mércét alkalmaz: miközben gyakran bírálja Oroszországot a homoszexuálisok jogainak megkurtítása miatt, addig szó nélkül elmegy Szaúd-Arábia gyakorlata mellett, ahol pedig szerinte már a homoszexualitás ténye miatt is súlyos büntetés jár.

A szelektivitás véleménye szerint az EU-n belül is érvényes. „Sokat hallottunk például tavaly Magyarországról, de mintha másokkal szemben nem jártak volna el ugyanolyan eréllyel és következetességgel” – közölte a diplomata, aki szerint Magyarországon leginkább a Jobbik retorikája vált ki bizonyos aggályokat.

Mit írnak rólunk? 

A mintegy 150 oldalas jelentés négy oldalt szentel Magyarországnak. A bevezetőben megemlíti, hogy Magyarország az emberi jogi szervezeteket is beleértve változatlanul a nemzetközi kritika tárgya, „mert a közelmúltban elfogadott egy sor jogszabály ellentmond az EU normáinak és a liberális demokrácia értékeinek”. A szöveg emlékeztet arra, hogy különösen az új alkotmány képezi bírálatok tárgyát.

A jelentés megemlíti, hogy emberi jogi szervezetek fenntartásaikat hangoztatják az alkotmány átmeneti intézkedéseivel kapcsolatban, amelyek „a Kádár János által alapított MSZMP-t és utódait tették meg a kommunista bűnök felelőseivé, és felelősnek nevezték az 1956-os kommunista terror elkövetőit. Emberi jogi aktivisták szerint ez a kormányzó Fidesz párt kísérlete az ország vezető ellenzéki erejével, a szocialista párttal való leszámolásra” – áll a jelentés magyar részében.

A szöveg a továbbiakban a Velencei Bizottságra hivatkozva azt írja, hogy Magyarországon olyan jogi normákat vezettek be, amelyek „veszélybe sodorják az igazságszolgáltatás függetlenségét és a pártatlan bíráskodást”.

A szavazók kötelező regisztrációjára vonatkozó, 2012 októberében elfogadott törvényre is kitér az orosz dokumentum, arról azonban már nem tesz említést, hogy az AB döntését követően a rendelkezést visszavonták.

A jelentés megemlíti még az egyházak regisztrációját, a szólásszabadságot, „ami körül komplikált a helyzet”. Hivatkozik a médiatörvényt ért bírálatokra is, hozzátéve, hogy a kritikák hatására a magyar kormány a törvény számos pontján puhított.

A jelentés kitér a „romák mostoha” helyzetére is, a roma ellenes retorika felerősödésére, amely nem csak nacionalista csoportokra jellemző, de „tisztviselők nyilatkozataiban és a tömegmédiában is gyakoribbá vált”.

Az orosz külügy aggodalommal szól az antiszemitizmusról is, ami „a lakosság körében a szélsőjobboldali érzelmek erősödésével párosul”. Kitér a zsidókat és kegyhelyeiket ért atrocitásokra, és külön is megemlíti a Schweitzer József „90 éves rabbi” ellen intézett támadást.

A magyar rész utolsó bekezdése mintegy enyhítően hangsúlyozza, hogy „a magyar kormány elismeri az emberi jogok terén meglévő problémákat és késznek mondja magát az európai struktúrákkal és a nemzetközi emberi jogi szervezetekkel való együttműködésre ezen problémák megoldása érdekében”.

Az orosz jelentés hasonló módszerrel mutat rá a többi EU-tagállamban is olyan problémákra, amelyek megítélése szerint az emberi és a demokratikus jogok korlátozását példázzák az egyes országokban. (A jelentés Magyarországról szóló része az elmúlt napokban már ismertté vált a hazai sajtóban).

Az ukrajnai erőszak kérdésében azonban az orosz emberi jogi biztos úgy véli, hogy a tüntetők és nem az azokkal szemben brutálisan fellépő karhatalom korlátozza a demokratikus jogokat. Konsztantyin Dolgov egy, a felelősséget firtató kérdésre egyértelműen azokat nevezte meg felelősöknek, akik a törvénnyel szemben az utcára vonulnak és „Molotov koktéllal” és más módon nyilvánítják ki a véleményüket. Úgy vélte, hogy ez nem jó vagy rossz törvény kérdése, elhárítva azt az értelmezést, hogy a szabadságjogokat súlyosan sértő törvények elfogadása az ukrán parlamentben is ellentétes a demokrácia szabályaival.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás