_

Tűzszünet és ultimátum a halálos kijevi éjszaka után

Magyar idő szerint este hét óráig tart a nyugalom Kijevben – legalábbis Vitalij Klicsko ígéretei szerint. Bár korábban minden ellenzéki vezető támadással fenyegetett, ma mégis újra asztalhoz ültek Viktor Janukovics elnökkel, hogy megpróbáljanak megegyezni a már több halálos áldozatot követelő tüntetések és zavargások békés rendezéséről. Napi összefoglalónkban ellátogatunk még Szlovákiába, Törökországba és Putyin dácsájába is.

Tűzszünet, tárgyalások, kemény követelések Kijevben

Kijevben nem számít sem a hó, sem a hideg: a tüntetések napról napra egyre durvábbak lesznek. A kormány szerint a tüntetők lesznek egyre agresszívebbek, míg a Majdanon már hónapok óta táborozó tiltakozók állítják: provokátorok vegyülnek közéjük, ezzel próbálva megbontani a tüntetés egységét és kivívni a rendőrség támadását. A tüntetések okairól korábban már írtunk, ezért most a legfrissebb eseményeket foglaljuk inkább össze.

Ma reggelre már több halálos áldozata is lett a zavargásoknak: a belügyminisztérium hivatalos közlései szerint kettő, a tüntetők orvosai szerint öt halottja van a kijevi tüntetéseknek. Sokak szerint az a leginkább aggasztó, hogy az áldozatok lövésektől kapták a halálos sebeket, ezzel bizonyítva a rendőrség minden eddiginél keményebb fellépését. Egy férfi akkor veszítette életét, amikor a Dinamo Kijev stadionjára felmászva a mélybe zuhant, bár a hivatalos kórházi közlemények szerint ő végül túlélte az esést. Az összecsapások egész éjjel tartottak, és bár reggel még az ellenzék részéről is harcias nyilatkozatokat hallhattunk, addig délelőtt már tűzszünetről beszélt mindenki, hogy még egy esélyt adjanak a tárgyalásos megoldásnak.

Viktor Janukovics elnök lemondása, de legalábbis a kormány menesztése lenne a tüntetők számára elfogadható eredmény, erre azonban kevés esély mutatkozik. Az elnök hallani sem akar a jövő évre tervezett választások előrehozataláról, Mikola Azarov miniszterelnök pedig Davosban arról beszélt: hazájában éppen puccsot kísérelnek meg a törvényesen megválasztott elnök és az általa kinevezett kormány ellen. „Mindenkinek, aki ezt a puccsot támogatja, ki kellene állnia, és elmondania: igen, mi meg akarjuk dönteti Ukrajna törvényesen megválasztott vezetőit – és nem szabadna békés tüntetők mögé elbújniuk” – jelentette ki a kormányfő. Janukovics közben Kijevben a parlament elnökével egyeztetett, és megegyeztek abban, hogy mielőbb rendkívüli ülést kell tartani a felmerült problémák megnyugtató rendezése érdekében.

Az események időközben túlnőnek Kijeven is: ukrán sajtójelentések szerint a tüntetők két nyugat-ukrajnai városban, Lvovban és Rivnyében is megszállták a helyi adminisztráció épületeit, a lvovi terület kormányzója pedig ennek következtében már be is nyújtotta lemondását.

A nemzetközi közösség továbbra is elítéli az eseményeket: az EU részéről José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ma telefonbeszélgetést folytatott Janukoviccsal, és megegyeztek abban is, hogy Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője jövő héten Kijevbe utazik. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke pedig Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnököt szólította fel a beavatkozásra. Az amerikaiak amúgy eléggé a kijevi kormány begyében vannak: ma délelőtt a helyi Békemenet néhány száz tagja az ukrán fővárosban lévő amerikai nagykövetség elé vonult, és felszólították Washingtont: ne avatkozzon Ukrajna belügyeibe. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy mai nyilatkozatával az EU-t vádolta a kialakult helyzetért, és arra figyelmeztetett, hogy az ukrán viszonyok hamarosan ellenőrizhetetlenné válhatnak.

Bár az ellenzék leghőbb vágya, hogy előrehozott választásokat tartsanak érthető, valószínűleg mégsem lenne esélyük Janukovics elnök törvényes keretek közötti megbuktatására. A három ellenzéki vezető között ugyanis túl nagyok a különbségek: Klicsko bokszolóként felépített imázsa miatt rendkívül eladható nyugaton, EU-barát szólamai viszont a tüntetésekben – és a zavargásokban is – főszerepet vállaló szélsőjobbos Szvoboda politikájától, ami az EU számára békeidőben vállalhatatlan lenne, élesen elkülönül. A Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnökhöz köthető Batykivscsina karizmatikus vezetője nélkül pedig nem tudja kellően tematizálni a közbeszédet, és egy esetleges választás esetén pont a legnagyobb húzónevét lenne kénytelen nélkülözni. A három ellenzéki párt csak abban ért egyet, hogy Janukovicsnak mennie kell: arról azonban, hogy ezután mi lenne a súlyos gazdasági válsággal küzdő és jelentős orosz hitelekkel rendelkező Ukrajnával, még egyikük sem tudott semmi érdemit nyilatkozni, a népfrontozás pedig valószínűleg csak a 2004-es narancsos forgatókönyveket elevenítené fel még egyszer. Éppen ezért korábbi véleményünket továbbra is fenntartjuk.

Nem állami támogatás a magyaroknak adott orosz kölcsön

Oroszország EU-nagykövete szerint „kereskedelmi kölcsön”, ezért nem minősül állami támogatásnak a paksi atomerőmű két új blokkjának felépítéséhez nyújtandó 10 milliárd eurós orosz hitel.

„Kereskedelmi kölcsönnek” tartja a paksi atomerőmű bővítéséről szóló orosz-magyar kétoldalú megállapodás keretében Moszkva által Magyarországnak nyújtandó 10 milliárd eurós hitelt Oroszország EU-nagykövete, aki szerint az ügylet ezért nem foglal magába állami támogatást.

Miért esett egymásnak a török elit?

A török demokráciában leghosszabban szolgáló miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan komoly belháborúba keveredett. Minisztereket lőttek ki korrupciós vádakkal, míg Erdogan a fél rendőrséget és igazságszolgálatást lecserélte. A történetet színesíti egy vallási vezető és hálózata, irániak, izraeliek és persze szövetségeseink, vagyis a Nyugat. Nézzük a leckét, húzzuk a függönyt!

Egy több mint tíz éves feszültség tört felszínre, amikor Erdogan pártja (AKP) és a Gülenisták újabb csörtéjét most már a világ is észrevette. Egy vezető ügyész segítségével több kormánytagot, fiaikat letartóztattak korrupciós vádakkal, illetve illegális iráni aranykereskedelemmel. Válaszul Erdogan lecserélte a rendőrfőnököket, ügyészeket és nyomozókat, mondván, hogy ez az egész letartóztatási hullám a Gülenisták mesterkedése. Kik is tehát azok a Gülenisták? 

Tovább maszatol az alkotmánybíróság

Elnapolta a határozat kihirdetését a szlovák alkotmánybíróság az állampolgársági törvénynek a alkotmánnyal való összeegyeztethetőségéről. A kassai székhelyű bíróság szerdán tartott meghallgatást az ügyben, de úgy döntött, hogy határozatot csak február 26-án hoz.

A törvény megvizsgálását még 2011 szeptemberében kezdeményezte a pozsonyi törvényhozás 30 ellenzéki képviselője, arra hivatkozva, hogy a jogszabály – amelynek alapján szlovákiaiak százait fosztották meg szlovák állampolgárságuktól, miután felvették egy másik ország állampolgárságát – nem egyeztethető össze az alkotmánnyal, amely kimondja: akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.

Kitekintő összeállítás

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás