Moszkva szerint a paksi szerződés nem állami támogatás

Oroszország EU-nagykövete szerint „kereskedelmi kölcsön”, ezért nem minősül állami támogatásnak a paksi atomerőmű két új blokkjának felépítéséhez nyújtandó 10 milliárd eurós orosz hitel.

„Kereskedelmi kölcsönnek” tartja a paksi atomerőmű bővítéséről szóló orosz-magyar kétoldalú megállapodás keretében Moszkva által Magyarországnak nyújtandó 10 milliárd eurós hitelt Oroszország EU-nagykövete, aki szerint az ügylet ezért nem foglal magába állami támogatást.

Ezt szerdán jelentette ki Vlagyimir Csizsov, aki a jövő heti EU-orosz csúcs előtt nyilatkozott újságíróknak. A magas rangú diplomata „nagyon ígéretes projektnek” nevezte a beruházást, és emlékeztetett arra, hogy Magyarország már rendelkezik még a szovjet időkben, orosz technológiával épült atomerőművel.

Arra a közbevetésre, hogy a Roszatom közbeszerzési pályázat mellőzésével jutott hozzá a megrendeléshez, a nagykövet úgy reagált, hogy tudomása szerint az Európai Unió részéről eddig hivatalosan nem fűztek kommentárt az orosz-magyar megállapodáshoz, de ha lesz ilyen, akkor Moszkva természetesen reagálni fog.

Csizsov rámutatott arra a – szerinte – ellentmondásra, hogy több, az EU 20-20-20-as klímapolitikai céljait is magáénak valló uniós tagállam mostanában nagy vehemenciával széntüzelésű erőműveket épít vagy üzemel be újra. Hozzátette, hogy a nukleáris energia használata nem növeli a károsanyag-kibocsátást, és emlékeztetett rá, hogy a következő években Oroszország is 13-ról 16-ra vagy 20-ra kívánja növelni atomerőműveinek számát.

Az orosz EU-nagykövet a BruxInfo kérdésére elmondta, hogy nem számít könnyű tárgyalásokra a Magyarország és öt másik uniós tagállam és Oroszország között korábban a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről aláírt kétoldalú kormányközi megállapodások átalakításáról, amit ezen egyezmények uniós joggal való összeegyeztethetetlensége miatt az Európai Bizottság sürget.

Csizsov szerint ugyanakkor az a tény, hogy a két fél Günther Oettinger energiapolitikai biztos múlt pénteki moszkvai látogatásán megegyezett egy közös munkacsoport felállításáról, annak egyértelmű jele, hogy mindkét fél keresi a megoldást.

„A kétoldalú megállapodások újratárgyalása nem a mi problémánk” – húzta alá a nagykövet, aki szerint az orosz fél „felelős partnerként” mégis belement a tárgyalásokba. Moszkvában továbbra is abból indulnak ki, hogy a hat szóban forgó ország az Európai Bizottságot kérte fel arra, hogy a nevükben tárgyaljon. (Ezt ugyanakkor Brüsszelben ebben a formában cáfolják, hangsúlyozva, hogy a Bizottság egyes-egyedül a Tanácstól kaphatna ilyen felkérést).

Csizsov azonban nyilvánvalóvá tette, hogy Moszkva és a Gazprom megítélése szerint a Déli Áramlatra nem alkalmazhatóak az EU harmadik energialiberalizációs csomagjának a szabályai, mert a projekt nem korlátozódik az Európai Unió területére. (A Bizottság szerint ezzel szemben az uniós szabályok minden, az Európai Unió területén végrehajtandó beruházásra vonatkoznak, így a Déli Áramlatra is).

A diplomata úgy vélte, hogy a harmadik energiacsomag „nem a legésszerűbb alkotás, amit az EU valaha is létrehozott” és „több problémát teremt, mint amennyit megold”. A BruxInfónak nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva a munkacsoporton belüli egyeztetések során számos elemre fókuszálni kíván majd, de ezek közül azt tekinti a kulcskérdésnek, hogy az uniós jogszabályi csomagnak visszamenőleges hatálya van (hiszen a felülvizsgálandó szerződések javarészét még a hatályba lépése előtt írták alá), ami – szerinte – ellentmond a nemzetközi jog alapelveinek.

Vlagyimir Csizsov azt is elárulta, hogy január 23-án, csütörtökön Brüsszelben tárgyal egy orosz delegáció az Európai Bizottsággal a Gazprom paci erőfölénnyel való visszaélése miatt indult trösztellenes vizsgálat keretében. Az orosz energiamamut tavaly év végén írásbeli ajánlatot tett Brüsszelnek a Bizottság által jelzett aggodalmak eloszlatására, ám Joaquín Almunia versenypolitikai biztos múlt héten világosan értésre adta, hogy nem elégítették ki a Gazprom által kilátásba helyezett engedmények. Így a Bizottság továbbra is arra készül, hogy alkalmas pillanatban hivatalos formában is lezárja a vizsgálatot, „bűnösnek mondva ki” a céget az ellene felhozott vádpontokban.

Ezek közül a legsúlyosabb és szakértők szerint a legkeményebb dió egyértelműen az a kifogás, miszerint a Gazprom piaci erőfölényével visszaélve az indokoltnál sokkal magasabb áron értékesíti Közép- és Kelet-Európában a földgázt a hosszútávra szóló szállítási szerződések alapján.

A BruxInfónak nyilatkozó brüsszeli források szerint minden, mindennel összefügg: a Gazprom ellen indult trösztellenes vizsgálat a Déli Áramlat megépítésével, illetve a hat uniós tagállammal aláírt kormányközi szerződések újratárgyalásával is. Ebben a képletben Moszkva sem zárkózhat el a kétoldalú megállapodások újratárgyalásától, hiszen elemi érdeke, hogy a Déli Áramlat beruházás körül világos jogi helyzetet teremtsen. A gázvezeték ugyan enélkül is megépülhet, de a kapacitások értékesítése már csak az uniós jog alapján lehetséges, és egy bizonytalan jogi helyzet elriaszthatja a befektetőket.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Az ujgur átnevelőtáborokat leleplező titkos kínai dokumentumokról közölt cikket a NYT

A New York Times több mint 400 oldalnyi, kiszivárgott kínai kormányzati dokumentumról közölt cikket, amely a Hszincsiangban élő muszlim kisebbségek - becslések szerint mintegy egymillió ujgur, kazah és egyéb nemzetiség - tömeges internálásának részleteit fedi fel. A kínai kormány hétfőn fércmunkának nevezte a lap hétvégi tudósítását, amely Peking szerint szelektíven értelmezi a tényeket.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás