_

Szavaznának az egységes Oszétiáról

Az Egységes Oszétia párt kérelemmel fordult a független kaukázusi ország államfőjéhez, amellyel az Oroszországi Föderációban található Észak-Oszétiával való egyesülésről szóló referendum megrendezését szeretnék elérni. Egy esetlegesen pozitív kimenetelű népszavazás olajat önthet a lángoló orosz-grúz kapcsolatokra, tekintve hogy Grúzia megszállt területnek tekinti Dél-Oszétiát, miközben Moszkva nemsokkal ezelőtt jelentős kedvezményeket nyújtott Csinvalinak.

“Egyetért-e Ön Észak- és Dél-Oszétia egyesülésével az Oroszországi Föderáció kötelékében?”

A népszavazás kezdeményezőinek terve szerint a dél-oszét állampolgároknak erre a kérdésre kellene felelniük azon a referendumon, amely megrendezését az Egységes Oszétia párt nemrégiben kérvényezte a jelenlegi dél-oszét államfőtől, Leonyid Tibilovtól. Terveik szerint a népszavazást egybe lehetne kötni az idén nyáron tartandó parlamenti választásokkal.

Az Egységes Oroszország párt nevére kísértetiesen hasonlító nevű “egységes dél-oszétok” pártja úgy tervezi, hogy a népszavazás rendezéséről szóló kérdéseket egy a dél-oszét fővárosban, Csinvaliban már februárban megrendezendő konferencián kellene megtárgyalni a két köztársaság, vagyis Észak- és Dél-Oszétia legjelentősebb közéleti és politikai szereplőinek részvételével.

A dél-oszét párt képviselői azt szeretnék elérni, hogy az államfő maga hirdesse ki a népszavazást, ezzel is elkerülve a “választások előtti politikai haszonszerzés” vádjait. Mindazonáltal, ha Tibilov nem hajlandó erre, a képviselők hajlandóak maguk véghez vinni a rendezés jogi és egyéb procedúráit.

Anatolij Bibilov, a párt vezetője szerint Oroszországban is népszavazást kell rendezni a kérdésről, ami “hatalmas munkát követel meg az oroszországi pártokkal és közösséggel”.

És mit gondolnak az oroszok?

A Levada Központ által végzett közvéleménykutatás 2013. augusztusi eredményei szerint az orosz lakosság többsége egyetért azzal, hogy Abháziának és Dél-Oszétiának függetlennek kell lennie. A megkérdezettek fele úgy gondolta, hogy a két kis kaukázusi állam függetlenségének elismerése se előnyt, se hátrányt nem jelentett Oroszországnak. Ugyanakkor a felmérés arra is rávilágított, hogy a többség pozitívan viszonyul Grúziához.

Ebből azt az előzetes következtetést lehet levonni, hogy a kérdésről Oroszországban tartandó népszavazáson a többség hozzájárulna Dél-Oszétia Oroszországhoz való csatlakozásához. Kérdéses persze, hogy szükséges-e az egész föderációra kiterjedő népszavazást tartani Oroszországban a kérdésről, és nem elég-e a Kreml döntő szava. Eközben persze Putyin és a Duma sem nézi tétlenül a kaukázusi eseményeket, és még decemberben, a népszavazás ötletének köztudatba való bedobása előtt jelentős gesztusokat tettek Dél-Oszétia felé.

Szabadkereskedelem és rezsicsökkentés orosz módra

Az orosz államfő még december 23-án aláírta az Abháziával és Dél-Oszétiával kötött vámmentes kereskedelemről szóló egyezményt, ami elsősorban a vámmentes importot jelenti. Ezen kívül az egyezmény értelmében vámmentessé válik a benzin és dízel üzemanyag bevitele a két kis kaukázusi országba, amennyiben Abházia esetében ez nem haladja meg az 50 000 tonna/év mennyiséget, valamint a 35 000 tonna/év mennyiséget Dél-Oszétia esetében (az egyezmény hatályba lépésétől számított első évben).

A cukor, alkohol valamint dohánytermékek egyelőre nem tartoznak a vámmentes termékek közé. Ez ugyanakkor ez nem könyvelhető el veszteségként, mivel január elején Moszkva egy szokatlan rezsicsökkentéssel kedveskedett a baráti Dél-Oszétiának.

A kormány és az elnök megbízásából az orosz Energetikai Minisztérium egy olyan javaslatot tett az asztalra, mely szerint Észak-Oszétiából belföldi áron exportálható a villamos energia, márpedig egyedül Dél-Oszétia elektromos rendszere kapcsolódik szorosan Észak-Oszétiájéhoz. A belföldi árak alkalmazása 15-20 százalékos csökkenést jelentene (a piaci árakhoz képest) a gazdaságilag (és politikailag) Moszkvától teljesen függésben lévő Dél-Oszétiának.

A szomszédos Grúzia eközben változatlanul a piaci árakon kapja majd az energiát, ami ki is váltotta Tbiliszi felháborodását. Érvelésük szerint ugyanis Dél-Oszétia továbbra is Grúzia része, és ezért ugyanolyan együttműködési feltételeknek kell lenniük számára is mint Grúziának. Az oroszországi energiaszolgáltatók sem örülnek a javaslatnak, igaz őket kevésbé a külpolitikai cél, mint a bevételkiesés érdekli.

Tóth I. Dávid

Felkapott hírek

Friss hírek

Eredménytelenül zárult az ENSZ madridi klímacsúcsa

A legfőbb célkitűzés elérése nélkül ért véget az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. (COP25) ülése Madridban vasárnap, az elhúzódó viták miatt a tervezetthez képest két nappal később. A klímacsúcson részt vevő országoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk az új szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszer létrehozásáról, amely így a jövő évi, Glasgowban tartandó COP26 ülés feladata lesz.

Read More »

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás