Megbeszélés és rendőrattak: Ukrajnában zajlik az élet

A tegnapi utcai összecsapások után ma a tárgyalóasztal mellett próbálna meg döntésre jutni egymással az ukrán kormány és az ellenzék, azonban a tüntetők jogait korlátozó törvény elfogadása, és a vasárnapi események után valószínűleg nem lesz tele bizalommal a találkozó légköre. Az ukránokon kívül írunk még Szerbiáról, Olaszországról és Romániáról is. Napi összefoglalónk máris érkezik.

Molotov-koktélokkal Európáért

A tegnapi összecsapások után viszonylagos nyugalomban telt a mai nap Kijevben, azonban apróbb összetűzések azért voltak a rendőrség és a tüntetők között és a barikádok építése is folytatódott. Tegnap azért lángoltak fel ismét az indulatok, mert az ukrán parlament rendkívül komolyan korlátozta egy új törvényével a tüntetéseket: mostantól például nem lehet engedély nélkül köztéren sátorozni, színpadot építeni, sisakban tüntetni, vagy a tömegmegmozdulásokon arcot eltakaró sálat viselni (ez utóbbi szabály más országból is ismerős lehet). A kormány szerint ez egy teljesen európai törvény, azonban az EU vezetői szerint az új jogszabály jelentősen csorbítja az állampolgárok jogait.

A tegnapi napon több százan csaptak össze Kijev belvárosában a rendőrökkel. A tüntetők egy része Molotov-koktélokkal és kövekkel támadt a rendőrökre, akik könnygázzal válaszoltak. A hivatalos belügyi közlemények szerint mintegy száz rendfenntartó sérült meg, és hatvanan közülük kórházba is kerültek. A tüntetők hasonló veszteségekről számoltak be.

Viktor Janukovics elnök eközben vasárnap este a honlapján azt tette közzé, hogy a mai napra találkozóra hívja az ellenzéki vezetőket. Ezt maguk az ellenzéki politikusok is megerősítették, mind Arszenij Jacenyuk, mind pedig Vitalij Klicsko kijelentette: hajlandó tárgyalni az elnökkel, de csak vele, és nem a beosztottjaival. A volt elnök, Viktor Juscsenko eközben önmérsékletre szólította fel a feleket, mert szerinte az országot lassan már polgárháború veszélyezteti.

Az Európai Unió számára eléggé ambivalens a mostani helyzet: egyrészt azért, mert hónapokkal ezelőtt még megpróbálta magához édesgetni Janukovicsot a szabadkereskedelmi társulás érdekében, azonban ennek meghiúsulása – és a tüntetések megkezdése – után a legkeményebb szavakkal ítélte el a korábban „stratégiai partnernek” nevezett politikust. Nem titok az sem, hogy a legfontosabb ellenzéki vezetők az EU-ból kapják a politikai és anyagi támogatást, így az EU-t a legnagyobb jóindulattal sem lehet semleges külső szemlélőnek tekinteni ebben az ügyben. Végül pedig azért ellentmondásos a mostani helyzet, mert a tüntető célja (azoké is, akik gyújtogatnak és a rendőrökre támadnak), hogy Ukrajna forduljon végre Oroszország helyett az EU felé. Talán sehol nem küzdöttek még ennyi Molotov-koktéllal az EU-csatlakozásért, mint most.

Superwahljahr Romániában

A 2014-es év a választások éve lesz Romániában, hiszen az év végi államfőválasztás mellett, májusban Európai Parlamenti (EP) választások lesznek. A romániai Szociál-Liberális Szövetség (USL) viszont ezek mellett még az alkotmánymódosítás kérdését is idén szeretné megoldani. Azonban ezt a törekvést az államfő tavalyi taktikázása “csapdába ejtette”, amiből most a kormánykoalíció egy látszólag remek ötlettel mászna ki: összevonnák az alkotmánymódosításról szóló szavazást az Európai Parlamenti választásokkal.

Még decemberben számoltunk be róla, hogy Románia államfője Traian Băsescu szándékosan késlekedve írta alá az új népszavazási törvényt, ezzel pedig megakadályozta, hogy a romániai elnökválasztással párhuzamosan népszavazást tartsanak az román alkotmány módosításáról.

Az állambiztonság tette el láb alól a kellemetlenkedő újságírót

A szerb napilapok részletesen beszámoltak a múlt héten Slavko Curuvija újságíró, a Dnevni Telegraf tulajdonosának 1999. április 11-én elkövetett meggyilkolásának ügyéről. A  sajtóban nagy visszhangot váltott ki a Milosevic-rendszert kíméletlenül bíráló Curuvija elleni merénylet, mivel annak szálai a legmagasabb körökbe vezetnek. Most véglegesen pont kerülhet az ügy végére.

A gyilkossági ügyben új fordulatot hozott az, hogy Milorad Ulemek (ismertebb nevén Legija) aki Zoran Dindic miniszterelnök meggyilkolása miatt tölti börtönbüntetését, vallomást tett a különleges ügyészségen. A hatóságok szerint Radomir Markovic, az Állambiztonság (DB) volt vezetője, Milan Radonjic, a DB belgrádi központjának volt vezetője, Ratko Romic, a DB valamikori operatív munkatársa, és Miroslav Kurak, a DB különleges biztonsági egységének volt munkatársa követték el az újságíró elleni bűncselekményt.

Adókedvezménnyel növelnék a foglalkoztatottságot

Az olasz munkaerőpiac javítása érdekében a Demokrata Párt javaslatot dolgozott ki, amelynek célja a foglalkoztatottság növelése közvetett módon.Az olasz foglalkoztatás bizonytalanságára már az Európai Bíróság is felfigyelt, és elmarasztalta az országot egyes szabályok megszegése miatt.

A foglalkoztatási problémák megoldása érdekében az olasz kormánykoalíciót vezető Demokrata Párt (Partito Democratico – PD) politikusai európai szinten is egyedülálló kezdeményezést dolgoztak ki munkajogászok és egyetemi professzorok segítségével. A „Jobs act”-ként emlegetett koncepciót várhatóan a parlamentben is megvitatják majd. A javaslat egyik célja, hogy az olasz gazdaság hat olyan szektorában növeljék a foglalkoztatottságot, amelyek várhatóan a következő években növekedni fognak. A kezdeményezés a „Made in Italy”, azaz a divat, a hagyományos kézművesipar, a turizmus, a kultúra, innováció és a zöld gazdaság, illetve környezetvédelem szektorát érintené.

Kitekintő összeállítás

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás