_

Új alkotmánya lesz Egyiptomnak

Elsöprő többséggel, de a Muszlim Testvériség bojkottja mellett fogadhatja el a lakosság Egyiptom új alkotmányát, ami leginkább az országot jelenleg is irányító katonai kormánynak kedvez. Napi összefoglalónkban ezen kívül írunk még Ante Gotovina elnöki esélyeiről, a Déli Áramlat kapcsán kialakuló Moszkva-Brüsszel feszültségről, és az EU-n belüli népvándorlásról is.

Simán átment az új alkotmány Egyiptomban

Az első hírek szerint nagy többséggel , 90-98 százalék közötti igen szavazattal hagyta jóvá Egyiptom lakossága az ország új alkotmányát a ma véget érő kétnapos népszavazáson. Természetesen – mint minden rendes országban – most is voltak furcsaságok a szavazókörök környékén, azonban a választási bizottság gyorsan kivizsgált minden ügyet, írja az Amerika Hangja egy független helyi kutatóintézetre, az ibn-Haldun Központra hivatkozva. A részvétel alig 35 százalék körül alakult.

Az egyöntetű eredmény két dolognak köszönhető: egyrészt a katonai kormány legnagyobb ellenzékének számító Muszlim Testvériség bojkottálta a népszavazást, így aki szervezetten, vagy meggyőződése miatt szavazott volna nemmel, az el sem indult otthonról. Emellett szintén jelentős azoknak az aránya, akiket úgy általában nem érdekel a politika, és inkább nem nyilvánítanak véleményt – a világon például szinte egyedülálló volt az a közöny, amit a lakosság az első szabad egyiptomi elnökválasztásokon mutatott, amikor alig az emberek fele vette a fáradságot, hogy elmenjen szavazni.

Az alkotmány elfogadása az elemzők szerint jelentős győzelem a katonai kormánynak, és megerősítheti az országot jelenleg vezető Abdel Fattah al-Sziszi tábornok elnökjelölti reményeit is. A népszavazás egyébként nem volt mentes az erőszaktól sem: az azt megelőző kampány során tartott tüntetésekben többen is meghaltak, százak sebesültek meg, és még több embert zártak börtönbe.

Államelnök lesz a nemzeti hős?

A horvát politikai elemzők a jövendő elnökválasztás kapcsán sem tudták kihagyni a kalapból Ante Gotovinát. Többségük szerint – bár kellő felkészültségű jelölt akad bőven – csakis a nyugdíjazott tábornok indulása jelentene igazi veszélyt a jelenlegi elnök, azaz Ivo Josipović duplázására. Ezzel együtt a Horvátországban ma is a honvédő háború hőseként számon tartott egykori idegenlégiós látszólag továbbra is hanyagolná a politikát. Ehelyett újfent perre készül, ezúttal az Egyesült Államok hatóságaival szemben.

Majd egy év választ el bennünket a horvátországi elnökválasztástól, de a nem hivatalos kampány máris megkezdődött. Egy a horvát közszolgálati televízió által is közzétett felmérés szerint a jelenlegi elnök, azaz Ivo Josipović jó eséllyel indulhat a duplázásért, de a politikai elemzők többsége számol azzal az Ante Gotovinával is, akinek a neve még a fent említett közvélemény-kutatási listán sem jelent meg.

Európai népvándorlás: marad minden a régiben?

Az EP-képviselők elsöprő többsége megkérdőjelezhetetlen alapvető európai jognak minősítette a szabad munkavállalást az EU-tagok között a kérdés szerdai plenáris vitájában. Egyes felszólalók ugyanakkor a szociális visszaélések veszélyére is emlékeztettek.

„Már az is szégyen, hogy egy ilyen vitát egyáltalán le kell most folytatni” – fogalmazta meg a mintegy három órás plenáris EP-vitában Cecilia Wikström (svéd, liberális), aki szerint súlyos politikai bűnt követ el, ha valaki „szüleink legfontosabb vívmányát”, a személyek szabad mozgását rövid távú szavazatgyűjtő szándékkal kikezdi.

Déli Áramlat: érik már az orosz-EU ellentét

Oroszország EU-nagykövete szerint a Déli Áramlatban érintett hat uniós tagállam Karácsony előtt néhány nappal felhatalmazta az Európai Bizottságot arra, hogy a nevükben tárgyaljon Moszkvával a gázvezetékről aláírt kétoldalú megállapodások módosításáról. Brüsszelben ugyanakkor cáfolták, hogy a Bizottságnak hivatalos felhatalmazása lenne, annál is inkább, mert ehhez a Tanácstól kellene jóváhagyást kapnia.

A Déli Áramlatban érdekelt hat uniós tagállam – köztük Magyarország – decemberben felhatalmazta az Európai Bizottságot, hogy a nevükben újratárgyalja a gázvezetékről aláírt kétoldalú megállapodásokat, amelyek Brüsszel megítélése szerint nem egy pontban összeegyeztethetetlenek az uniós jogszabályokkal – közölte hétfőn Vlagyimír Csizsov, az orosz EU-nagykövet.

Kitekintő összeállítás

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás