Uniós erősítés a franciáknak Közép-Afrikában

Európai uniós küldetéssé szélesedhet a francia beavatkozás a Közép-afrikai Köztársaságban: a javaslatot a tagállamok állandó brüsszeli képviselői január 10-én egyhangúlag támogatták, a végső döntés tíz nappal később születhet meg.

Az Európai Unió tagállamainak szakértőiből álló Politikai és Biztonsági Bizottság január 10-én tárgyalt egy katonai misszióról, amelyet a Közép-afrikai Köztársaságba küldenének. Az Európai Külügyi Szolgálat két nappal korábban küldött tervezetet a tagállamok képviseleteinek az elképzelésekről, két lehetőséget vázolva: az egyik szerint a Kamerunba vezető utakat, a másik szerint pedig a főváros, Bangui repterét biztosítanák a csapatok.

Utóbbi nemcsak stratégiai szempontból fontos, hanem mert az országban kialakult, egyre inkább vallásivá és véresebbé váló konfliktus miatt menekülő nagyjából egymillió ember közül körülbelül százezren itt találtak menedéket, az EUobserver internetes híroldal szerint ráadásul veszélytelenebbnek és könnyebben végrehajthatónak is tartották ezt a lehetőséget, ezért emellett döntöttek.

A Közép-afrikai Köztársaságba 2013 végén küldött ENSZ-felhatalmazással csapatokat Franciaország. Párizs a tavalyi év elején egy másik volt gyarmatára, Maliba indított katonákat, ám míg akkor a francia közvélemény jó része támogatta az akciót, a második beavatkozás egy éven belül már korántsem bizonyult annyira népszerűnek. Az egyre súlyosabb közép-afrikai konfliktus ugyanakkor gyors beavatkozást igényelt, mivel az egész térség törékeny és viszonylagos stabilitását veszélyeztette (nem mellesleg a francia Areva konglomerátumnak is van uránbányászati érdekeltsége a nyersanyagokban gazdag országban). A régióban olyan, a porózus országhatárokra fittyet hányó hadurak tevékenykednek a csapataikkal, mint a 2012-ben közismertté vált Joseph Kony, a helyzetre pedig jellemző, hogy a szomszédos Dél-Szudánban, illetve a Kongói Demokratikus Köztársaságban is működik EU-misszió – utóbbi országban magyar részvétellel igyekeznek működőképes központi hadsereget építeni.

A franciák a közép-afrikai beavatkozás kezdete óta folyamatosan kérték a többi tagállam támogatását, a legutóbbi, éppen az EU biztonság- és védelempolitikájával foglalkozó csúcstalálkozón pedig egy uniós alap felállítását kérték a hasonló műveletek finanszírozására. Az utóbbi ötletet ugyan hűvösen fogadták és hamar jegelték is, de a francia védelmi miniszter, Laurent Fabius december közepén két országot emlegetett, amelyek katonák küldését fontolgatták. Azóta ezt Lengyelország vállalta, és több másik tagállam, így Belgium, az Egyesült Királyság és Németország is ígért segítséget a franciáknak felszerelés és eszközök, mint például szállítógépek formájában, így most már ráüthetik az uniós logót a küldetésre, ami korlátozott anyagi hozzájárulást is jelent az EU költségvetéséből. François Hollande francia elnök már a december 19-20-i uniós csúcstalálkozó alatt bejelentette, hogy a következő hónapban a tagállamok megfontolják a misszió lehetőségét a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

A Dél-Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló akciókhoz hasonlóan a közép-afrikai küldetés is az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája (CSDP) alatt működne ad hoc tagállami felajánlásokból, vagyis nem az EU harccsoportjait használnák. A harccsoportok létrehozásáról 1999-ben döntöttek, és papíron már régóta készek a bevetésre, ám ezzel a lehetőséggel még soha nem éltek, így „élesben” még nem bizonyítottak. Az EUobserver forrása szerint most azért nem próbálkoznak ezzel, mert a kongói misszióhoz hasonló rendszer „relevánsabb”, mint a (gyors reagálásra kitalált) harccsoportoké. A New Europe híroldal ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a britek elutasítják ezeknek az egységeknek a bevetését, ráadásul a szigetország annak ellenére sem küld katonákat a franciák mellé, hogy 2010-ben a két ország szorosabbra fonta az együttműködést védelempolitikai téren.

Egy „szokásos” jellegű küldetéssel szemben ugyanakkor London sem gáncsoskodott, az EUobserver által idézett források szerint a január 10-ei ülésen a tagállamok egyhangúlag támogatták, hogy a küldetés megindításával szolidaritást vállaljanak Franciaországgal. Az egyik idézett tisztviselő úgy jellemezte a hangulatot, hogy azt „már régóta nem látta ilyen pozitívnak”. Ha január 20-án a külügyminiszterek is jóváhagyják a küldetést, akkor „az EU külügyi szolgálatnak pár hétre lesz szüksége a teljes körű tervezéshez, azután pedig nagyon hamar következhet a katonák mozgósítása a tagállamokban” – írja az EUobserver.

Addigra változhat a helyzet az országban, mivel a Politikai és Biztonsági Bizottság ülésének napján, január 10-én jelentette be lemondását Michel Djotodia, a keresztény többségű ország első muzulmán elnöke – aki a Séléka lázadó ernyőszervezet élén puccsal került hatalomra 2013 márciusában – és Nicolas Tiengaye miniszterelnök. A hír miatt keresztények ezrei ünnepeltek a főváros utcáin, ám a BBC szerint elszórt lövöldések is elkezdődtek, a franciák pedig tankokat vezényeltek az elnöki palota köré. A párizsi védelmi miniszter, Jean-Yves Le Drian közben arra szólított fel, hogy mielőbb találjanak utódot Djotodiának. Ha ez a folyamat elhúzódna, akkor az európai uniós misszió könnyen éles helyzetben találhatná magát.

Márton Balázs

Felkapott hírek

Friss hírek

Történelmi átalakuláson megy keresztül a Volkswagen

Az 1937-ben alapított Volkswagen története legnagyobb szabású átalakulásán megy keresztül. A belső égésű motorral szerelt utolsó VW-modell a 2030-as évek elején kerülhet piacra, és nagyjából 2040-ig értékesítik majd. Így tízéves átlagos élettartamot feltételezve 2050 körül tűnhetnek el végleg a hagyományos Volkswagenek az utakról.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás