A bíróság kiadná Németországnak az egykori horvát titokszolgát

Hosszas, nemzetközi botrányokkal is tűzdelt politikai csatározásokat követően első fokon úgy döntött a Zágráb Megyei Bíróság, hogy az európai elfogatóparancs érvényesíthető, s így kiadható Németországnak az a Josip Perković, akit azzal vádolnak a nyugati hatóságok, hogy az egykori Jugoszlávia egyik állambiztonsági vezetőjeként komoly szerepet játszott egy München közelében elkövetett politikai gyilkosság megszervezésében. A vezető horvát pártok nem kívánták kommentálni a hírt, s hivatalosan a kormány sem, bár holdudvarukban botrányként kezelik a történteket.

A Zágráb Megyei Bíróság első fokon hozott döntése értelmében a délszláv állam kiadhatja Németországnak Josip Perkovićot, aki visszavonulását megelőzően egy személyben volt az egykori Jugoszlávia, majd később a függetlenné váló Horvátország titkosszolgálatának egyik kiemelkedő vezetője. Az egykori titokszolga mindmáig tagadja a szerinte egy hamis tanúvallomáson alapuló németországi vádakat, amelyek alapján tevékenyen részt vett volna 1983-ban egy horvát emigráns, Stjepan Ðureković brutális meggyilkolásában.

Perković védője, Ante Nobilo az elsőfokú döntést követően nem rejtette véka alá csalódottságát, egyúttal jelezte, hogy benyújtja a fellebbezést, s így a horvát Legfelsőbb Bíróság színfalai előtt harcol majd tovább ügyfeléért. Nobilo emellett azt is előre bocsátotta, hogy kedvezőtlen döntés esetén kész akár a horvát Alkotmánybírósághoz is fordulni, mondván nincs még egy olyan európai uniós ország, amely egy elévült bűncselekmény kapcsán kiadná valamely állampolgárát.

Ezzel együtt, egy a Večernji listnek nyilatkozó politikai elemző arra is felhívta a közvélemény figyelmét, hogy Perković kiadatása azért is súlyos hiba lenne, mert az érintett ügy, azaz a Ðureković-gyilkosság kapcsán Németország már bebizonyította; hatóságai képtelenek elfogulatlanul hozzáállni a kérdéshez – ott más szereplők kapcsán ugyanis már született elmarasztaló ítélet a politikai gyilkosság ügyében, ám ez utóbbi a horvátok szerint egy szintén volt jugoszláv titkosszolgálati tiszt hamis tanúvallomásán alapult.

Nem szívesen szólaltak meg

A korábban Horvátországot szankciókkal is megfenyegető Európai Bizottság nem kívánta kommentálni az elsőfokú döntést, s hasonlóan tettek a tradicionálisan legerősebb horvát pártok, sőt hivatalosan maga a zágrábi kabinet is. Ugyanakkor a Megyei Bíróság ítéletének másnapján meg nem nevezett kormány közeli körökből mégis azt lehetett hallani, hogy az országot vezető balközép koalíció botrányként tekint a történtekre, mert – mint ahogy azt a Jutarnji list is közölte – úgy vélik; a törvényszék döntése csapás az államra nézve, hiszen az nem vette figyelembe a horvát törvényeket.

Újabb teóriák születtek

Horvátországban már korábban napvilágot látott a Ðureković-gyilkosság kapcsán az a feltételezés, amely szerint a zágrábi titkosszolgálatok helyett sokkal inkább Szerbiából vagy Montenegróból rendelhették meg a Jugoszláviáról botránykönyveket is író, egykor az Ina egyik vezető posztját is betöltő, majd Németországba emigrált horvát üzletember „kivégzését”. Most viszont a boszniai Dnevni avaz is – az egykori Jugoszláviában mind gyakrabban megjelenő találgatások sorát gyarapítva – arról számolt be, hogy Ðureković likvidálásában (erős idegzetűeknek kép itt) akár a későbbi háborúk során hírhedté vált Arkan, azaz Željko Ražnatović is szerepet vállalhatott.

Mátraházi Tibor

Mátraházi Tibor

Felkapott hírek

Friss hírek

Nem úszta meg a csődöt a Vapiano

A likviditás helyreállításához 36,7 millió euróra lett volna szükség, de a meghatározó részvényesekkel és a társasággal együttműködő bankokkal nem sikerült megállapodásra jutni. Ennek hiányában a német állami programok forrásaira sem lehet pályázni, így nem maradt más választás, mint a csődeljárás.

Read More »

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás