_

Görög elnökség következik az unióban

Jelentős változások veszik kezdetüket 2014 első felében az Európai Unióban. Január 1-jén Görögország veszi át a szakminiszterek tanácsának soros elnökségét, Lettország bevezeti az eurót, Románia és Bulgária polgárai pedig elvileg korlátozás nélkül vállalhatnak majd munkát az unió összes tagállamában – foglalta össze a várható eseményeket az MTI. 

    Az évek óta saját elszabadult államadósságával és költségvetési hiányával, ezek miatt pedig megszorításokkal és recesszióval küzdő Görögország idén várhatóan elsődleges költségvetési többletet tud majd felmutatni, 2014 első felében pedig görög miniszterek elnökölnek majd a szakminiszterek tanácsának ülésein. Athén feladata lesz a tanács jogalkotói feladatainak megszervezése, ütemezése, valamint ezen belül az egyeztetés az Európai Parlamenttel, amelynek hozzájárulása nélkül az úgynevezett rendes jogalkotási eljárásban nem születhet uniós jogszabály.

    Görögország Dimitrisz Kurkulasz külügyminiszter-helyettes közlése szerint “nagyon költséghatékony” elnökségre készül, mindössze 50 millió eurót szán a feladatra. A görög elnökség a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés elősegítésére, valamint a migrációs politikára és a határőrizet kérdéskörére összpontosít majd.

    Uniós szempontból 2014 első felének legmeghatározóbb eseménye az Európai Parlament (EP) új tagjainak megválasztása lesz május 22 és 25 között. A választást követően az EP-képviselők száma a jelenlegi 766-ról 751-re csökken majd. A Lisszaboni Szerződés ugyanis ennyire korlátozza a képviselők létszámát. Emiatt Magyarország is kénytelen volt lemondani egy EP-mandátumról; nyáron 22 helyett már csak 21 magyar EP-képviselő lesz a strasbourgi uniós parlamentben.

    Az EP-választásnak ugyanakkor a Lisszaboni Szerződés értelmében most először az EP összetételének meghatározásán túlmutató szerepe is van. Mostantól nem az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, hanem az Európai Parlament választja majd meg az Európai Bizottság következő elnökét. Az Európai Tanács feladata pedig az, hogy az EP-választások eredményének figyelembe vételével jelöltet állítson a brüsszeli testület élére.

    Ezt a pártok úgy értelmezik, hogy az állam- és kormányfőknek a voksoláson győztes csoport előre megnevezett “csúcsjelöltjét” kellene megnevezniük elnökjelöltként. A szociáldemokraták Martin Schulz jelenlegi EP-elnököt jelölték, az Egyesült Európai Baloldal pedig a görög radikális baloldal vezéralakját, Alexisz Cipraszt választotta. A zöldek előválasztást tartanak, a liberálisok várhatóan februárban, a jelenleg a legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárt pedig márciusban, dublini kongresszusán nevezi majd meg jelöltjét. Angela Merkel német kancellár ugyanakkor korábban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerződés semmilyen automatizmust nem jelent az EP-választás eredménye és aközött, hogy melyik posztot ki tölti majd be az EU vezetésében.

    Január elsején tizenhétről tizennyolcra emelkedik az eurózóna tagjainak száma, mivel Riga euróra cseréli a lett nemzeti fizetőeszközt, a latot. Jóllehet Lettország a válság egyik legnagyobb kárvallottja volt és a lett gazdaság a válság alatt mintegy ötödével zsugorodott, jelenleg már második éve az EU egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága. A kormány annak ellenére ragaszkodott az euró bevezetéséhez – amiben az ország válsága megoldásának egyik fontos eszközét látja -, hogy a lakosság többsége ezt nem támogatja. Pár hete az MTI kérdésére ezzel kapcsolatban a lett pénzügyminiszter kifejtette: az euró bevezetése fogja meggyőzni az embereket, a közös európai fizetőeszköz bevezetését követően a többség rá fog jönni, hogy az árak emelkedésétől való félelme alaptalan, az euróból semmilyen hátránya nem származik.

Brüsszel

Felkapott hírek

Friss hírek

Eredménytelenül zárult az ENSZ madridi klímacsúcsa

A legfőbb célkitűzés elérése nélkül ért véget az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. (COP25) ülése Madridban vasárnap, az elhúzódó viták miatt a tervezetthez képest két nappal később. A klímacsúcson részt vevő országoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk az új szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszer létrehozásáról, amely így a jövő évi, Glasgowban tartandó COP26 ülés feladata lesz.

Read More »

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás