Nobel-békedíj: Egy befejezetlen ügyért?

A norvég Nobel-bizottsághoz fordult az amerikai kongresszus albán frakciója annak érdekében, hogy a Belgrád- Pristina viszony rendezésében kulcsszerepet játszó minisztereket és az EU kül- és biztonságpolitikai képviselőjét béke Nobel- díjra jelöljék.

A kezdeményező Eliot Engel, az Albán Választmány vezetője, aki felkérte a szerbiai frakciót is, hogy támogassák ezt a közös ügyet. Engel a kilencvenek évek közepe óta a koszovói függetlenség egyik legnagyobb támogatója. A lobbi sikerét követően a kérvényt végül a két frakció vezetői, Ted Poe és Emanuel Cleaver, a szerb-, valamint Eliot Engel és Robert Aderholt, az albán részről közösen küldték el a bizottságnak.

 „A Catherine Ashton közvetítésével elért megállapodás kulcsfontosságú és történelmi fordulat Szerbia és Koszovó számára, de az egész viharos balkáni régió számára is” – fogalmazta meg a levél. E mellett kiemelik, hogy a két miniszterelnök a múlttal való egyértelmű szakítással a szebb és eredményesebb jövőt szeretnék megvalósítani, amely az országok közötti béke Nobeli vízióját egyértelműen tükrözi. Továbbá a kérvényben kitérnek Catherine Ashton vezetői képességeire, elkötelezettségére, melyet a két fél közötti konszenzuskeresés során vállalt közvetítői munkájával bizonyított.A Tanjung híradásai szerint a képviselők úgy vélik, hogy a brüsszeli megállapodás azt is mutatja, hogy az etnikai gyűlöletet le lehet küzdeni és, hogy jó szándékkal és kompromisszumkereséssel meg lehet oldani a megoldhatatlannak tűnő problémákat is. 

Számít-e a múlt?

A kezdeményezés ennek ellenére komoly visszhangot váltott ki Szerbiában, nem Ashton asszony jelölését illetően, hanem a két ország vezetőjének múltjával kapcsolatosan. Tomislav Nikolic, Szerbia Köztársaság elnöke, azt mondta az Evening News-nak adott interjújában, hogy aggályos a két miniszterelnök jelölése, hiszen Thacival kapcsolatban pont az Európa Tanács (ET) 2010-es jelentéstervezetében merült fel a háborús bűnösség vádja. A nemzetközi szervezet koszovói békefenntartóinak (KFOR) titkos jelentéseit szivárogtatta ki még 2010-ben a Guardian.  A lap értesülései szerintThaci – és egyik közeli embere, Xhavit Haliti is – kapcsolatban áll az albán maffiával, sőt, a bűnszervezetet irányító triumvirátushoz tartoztak, és erről a koszovói kormányt támogató nyugati szövetségesek is évek óta tudtak. Thacit mint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (KLA) gerillaharcosát összefüggésbe hozták a délszláv háború idején zajló heroin kereskedelemmel. Illetve a konfliktus végét követően hozzá közel álló emberek irányították, a Drenica Csoport nevű bűnszövetkezetet, amely csak azért gyilkolt embereket, hogy veséiket eladja a feketepiacon.

Ivica Dacic esetében Slobodan Milosevic 13 éven át tartó kormányzása idején betöltött szerepét tartják vitathatónak. Hiszen Dacic akkor a rezsim szóvivőjeként még a Nyugat ellen agitáló politikus volt.

Ki kaphatja a Nobel-díjat?

Alfred Nobel szándéka szerint a díjazott „legyen az a személy, aki a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért.” A békedíjat egy személynek vagy szervezetnek is odaítélhetik. Egy ügyben alkalmazott megoldási módszerekért adományozzák, nem pedig az ezzel kapcsolatos ígéretekért. A díjat be nem fejeződött békefolyamatok résztvevői is kaphatják, ezért egyes díjazások utólag megkérdőjelezhetőnek tűnnek. 

Habár a jelölésre sokan odafigyeltek, az mégsem jelent semmit, hiszen idén rekordszámú, 259 jelölés érkezett, 209 magánszemély és 50 szervezet volt köztük. A 2013-as Nobel-békedíjat végül a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) kapta meg.

Belgrád továbbra se ismeri el Koszovót.

A Belgrád – Pristina tárgyalások sok eredményt hoztak, de gyakorlatban még számos rendelkezés vár implementációra, ugyanakkor Szerbia továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét. Pristina öt éve szakadt el Belgrádtól, azonban több ország sem ismerte még el az önállóságát. Ivica Dacic miniszterelnök szerint, soha nem képezte a Brüsszellel folytatott tárgyalások témáját Koszovó függetlenségének elismerése. Ez véleménye szerint, lehetetlen is lenne, hiszen öt, uniós tagállam sem tette ezt meg. A díj odaítélése azért is vitatható lenne, mert esetében egy igen ingatag lábakon álló megállapodásról beszélünk, amely még számos pontban egyeztetésre vár, és a gyakorlati megvalósításuk is kétséges.

Nagy Orsolya

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás