Feszültségekkel teli év vár a horvátokra

Az Economist Intelligence Unit (EIU) elemzői által összeállított, majd a The Economist és a horvát Večernji list hasábjain is megjelenő lista öt kategóriába osztva értékelte 150 ország 2014-re várható társadalmi viszonyait, illetve az ezen a területen minden bizonnyal kicsúcsosodó feszültségeket. A szakértők szerint a várható társadalmi vagy politikai nyugtalanságok által leginkább veszélyeztetett térségek között ismét ott találhatjuk Dél-Európát és a Balkán-félszigetet, ráadásul Magyarország sem ülhet ölbe tett kézzel, hiszen több szomszédunk esetében is magas a kockázat.

Horvátországban feszültséggel tele ünnepelt a társadalom java, s az Economist Intelligence Unit elemzői szerint a nyugat-balkáni állam polgárai 2014-ben is „hasonló örömök” elé néznek, hiszen Zágráb politikai és társadalmi viszonyait kutatva arra az eredményre jutottak, hogy a horvátok a magas kockázati kategóriába kerülve jó eséllyel számolhatnak az országban már így is érezhető feszültségek kiéleződésével. Az Európai Unió 28. tagállama így ebben az összevetésben olyan társaságban találta magát, mint Albánia, Bulgária, Macedónia, Románia, Törökország vagy a szebb napokat is látott Spanyolország, illetve a jelenleg is forrongó Ukrajna.

Horvátország esetében a várható társadalmi feszültségek okai között olyanokat találhatunk, mint a továbbra is igen magas szintet elérő munkanélküliség, az egyes rétegek között tapasztalható mind jelentősebb jövedelmi különbségek, de a Večernji list szerkesztője ide sorolta a rossz kormányzást, a szociális programok terén tapasztalható problémákat és az újabb népszavazási kezdeményezés kapcsán újfent kiéleződő etnikai törésvonalakat is.

A délszláv államban uralkodó nehéz helyzetről az is sokat elárul, hogy a horvát lap által egy rögtönzött közvélemény-kutatás során megkérdezett olvasók döntő többsége (79 százalék) valóban tart a sűrűsödő problémáktól, s mindössze 18,63 százalékuk vélte úgy, hogy túlzóak a jövőre vonatkozó aggodalmak.

Magyarország közvetlen környezete több oldalról is érintett

Magyarország közvetlen térségéről sokat elmond a fentebb látható felsorolás, amelyből könnyedén kiolvasható, hogy – bár hazánk csak a közepesen veszélyeztetett kategóriába sorolható – a politikai elit három szomszédos államban is komoly kihívásokkal lesz kénytelen szembenézni 2014-ben. Ezen felül minden bizonnyal az is hatással bír majd Közép-Európa gazdasági és így társadalmi viszonyaira, hogy Bosznia-Hercegovina, illetve Görögország személyében a régiónk közvetlen közelében két olyan állam is van, amely az elemzés során a nagyon magas kockázattal bíró oszlopba került. Utóbbi két ország ráadásul mindezzel Irak, Libanon, Líbia vagy a napjainkban is a címlapokon forrongó Dél-Szudán és Szíria mostanság aligha illusztris társaságában találta önmagát.

Az egész világon romlott a helyzet

Világszinten sokat mondó adat, hogy a tudományos kutatás során megvizsgált 150 ország közül 65 esetében (43 százalék) magas vagy nagyon magas annak a kockázata, hogy komoly társadalmi konfliktus alakuljon ki. Ráadásul az sem a pozitív tendenciákat erősíti, hogy az öt évvel ezelőtti kimutatásokhoz képest jelentősen több ország került most a leginkább veszélyeztetett kategóriákba.

A nyugalom szigetei 

Az Economist Intelligence Unit által a legalacsonyabb, azaz a nagyon alacsony kockázattal bíró országok sorába mindössze hat ország került. Köztük van Ausztria, Svájc, Norvégia és Dánia, de a második legjobb kategóriába sorolt államok között találjuk az Egyesült Államok mellett közvetlen térségünk néhány szereplőjét is, úgymint Németországot, Csehországot, Lengyelországot vagy éppen Szlovákiát.

Magyarország a közelgő választások és az ilyenkor várható társadalmi feszültségek nagyobb hangsúlya ellenére is a közepesen veszélyeztetett államok sorába került, akárcsak Belgium, Hollandia, Olaszország, a Balti államok, Szlovénia vagy az érdekesség kedvéért Kuba, de itt találjuk az Európai Unió felé mind hangsúlyosabban igyekvő szomszédunkat, Szerbiát is.

Mátraházi Tibor

Mátraházi Tibor

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás