Mikor és hogyan védje meg az EU a demokráciát?

Jövő év első felében terjeszti elő az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmusról szóló közleményét – közölte az állampolgári jogokért felelős főigazgatóság vezetője csütörtökön egy nagyszabású szakmai konferencián, ahol a témakör különböző aspektusait vitatták meg a meghívott résztvevők.

Az igazságszolgáltatás európai uniós dimenziójának szentelt nagyszabású szakmai konferencia kiváló alkalmat nyújtott az Európai Bizottságnak arra, hogy ötletek nyerjen több előkészület alatt álló kezdeményezéshez. Ezek közül magyar szempontból mindenképpen kiemelkedik a leendő jogállamisági mechanizmusról szóló közlemény, amelynek bemutatását csütörtökön 2014 első félévére harangozta be Francoise Le Bail, az állampolgársági jogokért és igazságügyekért felelős főigazgatóság vezetője.

„A közelmúltban egyes uniós tagállamok jogi és a demokratikus rendszerét érintő fenyegetések lehetett tapasztalni. Ez megerősíti azt, hogy az EU intézményi rendszerében egy kidolgozottabb eszköztárra van szükség, ami túlmutat a politikai meggyőzés jelentette puha erőn és az EU-szerződés 7-ik cikkének nukleáris opcióján” – olvasható a szakmai konferenciára készült bizottsági vitaindító anyagban. Brüsszel ebben a Viviane Reding alelnök egy szeptemberi beszédében már jelzett kétszintű (jelenlegi szerződési kereteken belül végrehajtható, illetve szerződésmódosítást igénylő) megoldási lehetőség felvázolása mellett két kérdést is feltett a vitához szóban vagy írásban hozzájárulni kívánó szakértőknek.

Az egyik aziránt érdeklődött, hogy minek kellene történnie ahhoz, hogy EU-szintű beavatkozásra kerüljön sor a jogállamiság elveinek veszélybe kerülése kapcsán. A második kérdés pedig azt tudakolta, hogy milyen típusú lépések lehetnek szükségesek az EU szintjén egy adott tagállamban a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak hatékony kezeléséhez.

Tételes és konkrét válaszokat (vagyis egy majdani mechanizmusra vonatkozó javaslatot) a két kérdésre tulajdonképpen egyik meghívott sem adott, miközben azzal kivétel nélkül mindenki egyetértett, hogy az Európai Uniónak lehetőleg minél hamarabb új eszközökre van szüksége a jogállamiság veszélyeztetésére alkalmas tagállami folyamatok idejekorán történő felismerésére és a probléma még időben történő kezelésére.

Magyarországot a vita során csak egy-két alkalommal említették név szerint, mégpedig a bírák utóbb az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság által is elmarasztalt nyugdíjkorhatárának levitele kapcsán.

Alan Shatter, ír igazságügyminiszter, aki finn kollégájával nemrég egy közös papírt publikált a témában, egy „új együttműködési mechanizmus” létrehozását szorgalmazta, amit véleménye szerint a jelenlegi uniós szerződés keretei között lehetne elfogadni. Ebben központi szerep hárulna az Európai Bizottságra, amelynek idejekorán kellene párbeszédet kezdenie a rossz útra tévedt országgal. Shatter, miként a többi szónok is fontosnak nevezte a tagállamok közötti egyenlőség elvét, miként azt is, hogy az új mechanizmus létrehozása során lehetőleg kerüljék el más szervezetekkel, így az Európa Tanáccsal a párhuzamosságokat. Az ír miniszter hangsúlyozta, hogy a vitának az objektív tényeken, nem pedig a híreszteléseken kell alapulnia. „Nem várhatunk a szerződés módosítására egyes országok egyértelmű problémáinak az orvoslásával” – szögezte le Alan Shatter.

Az EU-szerződés alapértékeket tartalmazó 2-ik cikkének a tagállamok által történő megsértését vizsgáló független szakértői testület, az úgynevezett „Koppenhágai Bizottság” felállításának szorgalmazásával a vita résztvevői között látszólag egyedül maradt Rui Tavares, az a portugál EP-képviselő, akinek az alapvető jogok magyarországi érvényesüléséről szóló, igen kritikus jelentését idén július elején szavazta meg határozat formájában a képviselőtestület.

Tavares felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a jogállamiság mérésére szolgáló adatok és mutatók – véleménye szerint – nem elégségesek annak megállapítására, hogy egy országban az alapértékek valóban veszélyben forognak-e. Ennél szerinte többre, „bölcsességre” van szükség. „Egy nem politikai jellegű intézmény a hasznunkra lehetne ennek megállapításában” – közölte a zöldpárti euróképviselő, aki reméli, hogy „a Bizottság februárra már letesz valamit az asztalra”.

Tavares úgy véli, hogy különbséget kell tenni a jogállamiság „szerves és szándékos” gyengítése között. Szerinte ugyanis teljességgel elképzelhető, hogy miközben egy adott országban a releváns indikátorokkal látszólag nincs semmi probléma, a valóságban egész más a helyzet. „A jogászkodó hozzáállás nem elégséges, szélesebb megközelítést kell alkalmazni” – szorgalmazta.

Jean-Marc Sauvé, a Francia Államtanács (alkotmánybíróság) elnök-helyettese szerint úgy kellene kialakítani a mechanizmust, hogy az EU fellépése abban csak az utolsó védelmi vonalat jelentse. A mechanizmust pedig akkor kellene beélesíteni, ha egy tagállamban a jogállamiság módszeres és strukturális megsértésére kerül sor. A gyanúba került tagállam jogrendszerének lehetőséget kell adni a problémás helyzet orvoslására. „A szerződés módosítása nélkül csak korlátozott mozgásteret látok” – tette hozzá a neves jogász szaktekintély.

Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy a legtöbb jogállamisági ügy rendszerjellegű. Emlékeztetett rá, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete a jogállamisági problémák beazonosítására alkalmas 6 szempontot tartalmazó listát állított össze, ami ugyanakkor bármikor újabb elemekkel kiegészíthető. A VB elnöke szerint az EU-nak nem kellene merőben új mechanizmusok után kutatnia, hiszen az Európa Tanács keretein belül már létezik erre egy hatékony keret.

A vitához hozzászólt többek között Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora is, aki magyar jogállamisági ügyekben az utóbbi években gyakran hallatta a hangját. Scheppele azt indítványozta, hogy a Bizottság a jogállamiságra leselkedő szisztematikus fenyegetések esetén kreatív módon a különböző kötelezettségszegési ügyeket csomagban kezelje. Az amerikai szakértő szerint aztán a korrekciónak is rendszerjellegűnek kell lennie.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A ketrecharc után itt a ketrecfesztivál

A lenti képek Newcastle-ben, a Gosforth Parkban készültek, ahol egy koncertsorozat első részét rendezték meg a társadalmi távolságtartás szabályainak betartása mellett. A koncerten a Brit Awards nyertese, Sam Fender lépett fel - bár jelen helyzetben talán nem ez a legfontosabb információ.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás