Újabb mélyelemzés készül a magyar makrokockázatokról

A jelentős folyó fizetési mérleg többlettel rendelkező Németország is tagjává vált szerdán annak a tizenhatos országcsoportnak, amelynek esetében makrogazdasági egyensúlyhiányokat azonosított be az Európai Bizottság. Magyarországnál az egy évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan négy indikátornál jelzett a „makroriasztó”, amelyek korrigálására Brüsszel határozott politikai lépéseket vár Budapesttől.

Tavaly még tizenhárman voltak, mostanra 16 uniós tagállamnál halmozódtak fel olyan makrogazdasági egyensúlyi problémák, amelyek az Európai Bizottság megítélése szerint már középtávon komoly veszélyforrást jelenthetnek.

Brüsszel szerdán az európai szemeszter újabb ciklusát elindító éves növekedési jelentéssel párhuzamosan aktualizálta makroriasztó-rendszerét, amelynek minden kétséget kizáróan legnagyobb szenzációja az, hogy az EU legversenyképesebb gazdaságának tartott Németország is rákerült a listára.

Az Európai Bizottság szerdán arról döntött, hogy összesen 16 uniós tagállamról készít úgynevezett mélyreható elemzést, ami a szóban forgó országoknál beazonosított makrogazdasági egyensúlyi hiányok súlyosságát hivatott feltárni. A testület a mélyreható vizsgálat eredményének függvényében várhatóan áprilisban tesz majd javaslatot arra, hogy indokoltnak tartja-e a vizsgálat tárgyát képező országokkal szemben a túlzott mértékű egyensúlyhiányok kijavítását célzó eljárás megindítását.

A tavaly még tizenhárom fős mezőny szerdán kiegészült Németországgal, Luxemburggal és Horvátországgal. Közülük két tagállam, Spanyolország és Szlovénia helyzetét ítélte különösen súlyosnak idén áprilisban a Bizottság, a túlzott mértékű egyensúlyhiány meglétét regisztrálva.

A szerdai jelentés azt is világossá tette, hogy a spanyolok és a szlovének után Franciaországban, Olaszországban és Magyarországon látja a legnagyobb kockázatokat a Bizottság, amely április után megismételte, hogy „határozott politikai lépéseket” vár ezektől az országoktól. A tavasszal elkészülő mélyreható elemzésnek „a beazonosított egyensúlyhiányok tartós jellegének” értékelése lesz a tárgya.

A makrogazdasági egyensúlytalanságok beazonosítására szolgáló, 11 makrogazdasági indikátorból a jelentés szerint Magyarország négy esetében került a tilos zónába, lényegében ugyanazokról a területekről van szó, mint áprilisban. Ezek: az ország nettó pénzügyi pozíciója a GDP arányában; exportpiaci részesedésének változása egy ötéves referencia időszakban; az államadósság szintje és a munkanélküliség átlaga három év alatt.

Ezek közül különösen a nettó pénzügyi pozíciónál tér el jelentős mértékben a magyar mutató a riasztás alapjául szolgáló uniós küszöbértéktől. Miközben az utóbbi mínusz 35 százalékos szintnél kell, hogy riasszon, addig Magyarországon ez a mutató 2012-ben (az utolsó elérhető adat szerint) 103 százalék volt. Vagyis – miként arra a Bizottság szerdán közzétett aktualizált jelentése rámutat – meghaladja az ország éves GDP-jét.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a folyó fizetési mérleg többletnek köszönhetően 2009-óta javulás tapasztalható a nettó pénzügyi pozícióban. Ez azonban a Bizottság megítélése szerint a tartósan lanyha belső fogyasztást tükrözi, és nem pedig a jó exportteljesítményt, amit továbbra is gyengének nevez. Hazánk exportpiaci részesedésének hanyatlása a jelentés szerint felgyorsult (5 éves viszonylatban -17,5%), dacára annak, hogy nem látja jelét a versenyképesség romlásának a költségeket illetően. „Ez megkérdőjelezi a külső kiigazítás fenntarthatóságát” – húzza alá a dokumentum.

A Bizottság megállapítja, hogy a magán- és az állami szektorban végbemenő adósságleépítés és a külső eladósodás kiigazításának dacára jelentős belső egyensúlytalanságok léteznek. Megjegyzi, hogy a vállalati hitelezés meredek zuhanása hozzájárult ahhoz, hogy a beruházások történelmileg mélypontra süllyedjenek, „ami kikezdheti a növekedési potenciált”. A jelentés hozzáteszi, hogy a lakáspiaci árak nominális csökkenése a pénzügyi szektorra nehezedő túlzott terhekkel kiegészülve akadályozza a reálgazdaság normális hitelezésének helyreállítását és veszélybe sodorja a pénzügyi stabilitást.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy jóllehet az államadósság valamelyest csökkenni kezdett, még mindig jóval a 60 százalékos szint alatt van (80%). Ez az alacsony növekedési potenciállal párosulva „sebezhetővé teszi Magyarországot”, ami a Bizottság szerint az államadósság refinanszírozásának viszonylag magas költségeiben is megjelenik. További észrevétel, hogy a munkanélküliség szintje (3 éves átlagot mérve 11%) a küszöbérték felett van, de a válság kezdete óta lényegesen megnőtt a fiatal munkanélküliek és a szükségben szenvedők aránya.

„Összességében a Bizottság hasznosnak ítéli, az áprilisban beazonosított egyensúlyhiányok figyelembevételével, a tartós egyensúlytalanságokkal kapcsolatos kockázatok további vizsgálatát” – fogalmaz a jelentés.

A Bizottság egy külön dokumentumban áttekintést nyújtott arról, hogy a tagállamok hogyan állnak a gazdasági reformokra ösztönző országspecifikus ajánlások teljesítésével.

A dokumentum rámutat, hogy a deficiteljárás júniusi megszüntetése óta a hatóságok enyhén expanziós költségvetési politikára váltottak. Arra is emlékeztet, hogy a testület 2014-es magyar államháztartási hiányra vonatkozó GDP-arányosan 3 százalékos előrejelzése éppen a szerződés által előírt 3 százalékos küszöbértéken van „számottevő hiánynövelő kockázatokkal”.

A közelmúltban hozott költségvetési politikai döntések nem utalnak egy, a növekedést jobban pártoló fiskális stratégia felé történő elmozdulásra” – szögezi le a dokumentum, amely szerint bár bizonyos intézkedések történtek a fiskális kormányzás megerősítésére, további erőfeszítésekre van szükség.

A pénzügyi szektort illetően a rövid, egyoldalas áttekintés megállapítja, hogy a kis- és középvállalkozások hitelezési kondíciói javultak és a devizában jegyzett jelzáloghiteleknek való kitettség csökkent a jegybank növekedési programjának köszönhetően. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a programnak középtávon számottevő fiskális költséghatásai (kockázatai) lehetnek.

A Bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy az országspecifikus ajánlásokkal ellentétben a bankszektort sújtó ágazati különadókat 2013-ban megint növelték. A kormány ráadásul a devizahitelekkel rendelkező háztartásoknak dobandó újabb mentőövet tervez, és – a Bizottság szerint – az ezzel összefüggő költségek tovább csökkenthetik a banki hitelezést.

Arra is kitér a dokumentum, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) beolvasztották az MNB-be, ami növelheti a felügyelet vészhelyzetek kezelésére vonatkozó hatásköreit, továbbá a makro és mikro-prudenciális eszközök integrációját. További észrevétel, hogy a bankok portfolió tisztítása terén nem került sor új intézkedésekre, miközben a rosszul teljesítő hitelek aránya a bankok mérlegében meglehetősen magas (közel áll a 20 százalékhoz).

Brüsszel szerint a magyar gazdaság növekedése elmaradt a régió többi országáétól (Lengyelország, Csehország és Szlovákia), alapvetően az eladósodott szektorok adósságleépítésének és az üzleti környezet romlásának következtében. Utóbbi jelenséget nagyrészt a kiszámíthatóság hiányának tulajdonítja, továbbá a kormányzati politika olyan torzító hatásainak, amelyek növekvő számú megkötést kényszerítettek rá a befektetőkre. És idesorolja még a társasági adózás minőségét is, főleg a pénzügyi szektorban. A dokumentum hozzáteszi, hogy eddig nem történtek intézkedések az üzleti környezet javítására vonatkozó ajánlások teljesítésére.

A következő fejezet a foglalkoztatás és a szociális politika terén tett ajánlások teljesítésével foglalkozik. A dokumentum megállapítja, hogy általánosságban alacsony foglalkoztatási szinttel a munkaerőpiac elmarad az EU átlagától. Az aggodalom fő forrását a fiatalok munkanélkülisége és a hosszú távú munkanélküliség jelenti. Az ifjúsági garancia-rendszer előkészítése folyamatban van.

A 2011-ben bevezetett közmunkaprogram Brüsszel szerint ugyan hozzájárult a munkanélküliség növekedésének kordában tartásához, de hosszú távú foglalkoztatási hatásai még nem bizonyítottak. A tervezett aktiválási elem a helyes irányba tett lépés, de továbbra is egyszeri intézkedésnek minősül.

A Bizottság egyelőre nem látja az élethosszig tartó tanulást támogató programok hatását. Megemlíti, hogy a korai iskolaelhagyók számának csökkentését célzó és a felsőoktatási stratégia kidolgozása előkészítés alatt van. A kormány a munkaerőpiaci kereslet javítása érdekében célzott járulékcsökkentéseket vezetett be, ennek az intézkedésnek a hatását azonban még nem látja Brüsszel.

Amely arra is felhívja a figyelmet, hogy az aktív munkavállalók számának mérsékelt növekedése ellenére nő a szegénység és a társadalmi kirekesztés, és gyarapszik azoknak a száma, akik súlyos anyagi nélkülözéssel kénytelenek szembesülni. Ezt a Bizottság szerint fokozta a munkanélküli segély mértékének és az igénybe vételére lehetséges időnek a csökkentése.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Rendben zajlik a választás Izraelben

Az áprilisinál magasabb részvétel mellett zajlik az izraeli parlamenti választás - jelentette a helyi média kedden. Délelőtt tízig a választásra jogosultak tizenöt százaléka adta le voksát, ami 2,2 százalékkal magasabb az április 9-én tartott legutóbbi választásoknál. Jelentéktelen incidensektől eltekintve a szavazás rendben zajlik.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás