Temérdek mák termett: készülnek a hadurak a télre

Nyugodtan és elégedetten várhatják az afgán hadurak a telet: másfélszer annyi heroint tudnak majd készíteni ugyanis, mint tavaly. Az oroszok már aggódnak, hiszen másfélmillió heroinistájukkal ők lesznek az afgán harcosok egyik legnagyobb szponzorai. Ezen kívül Berlusconi, a németek bizalmatlansága és a bolgár diáktüntetések kerültek be esti válogatásunkba.

Jó termés várható Afganisztánban

Minden eddigi rekordot megdöntött Afganisztánban a máktermés – jelentette be az ENSZ Drog- és Bűnügyi Irodájának vezetője, Jurij Fedotov a mai napon. A RIA Novosztyi beszámolója szerint tavaly óta harmadával nőtt a mákültetvények területe, ugyanis a lakosok készülnek a jövő évben esedékes nemzetközi csapatkivonás utáni időkre, amikor minden egyes dollárnak komoly jelentősége lesz. Az ENSZ diplomatája szerint ez az adat egyértelmű figyelmeztetés a nemzetközi közösségnek arra, hogy gyorsan cselekedni kell a kábítószer-ellenes harcban. Ha a termelési adatok nem lennének elég riasztóak, akkor a jelentésből azt is megtudhatjuk, hogy a herointermelés idén valószínűleg ötven százalékkal haladja majd meg Afganisztán tavalyi eredményét, és elérheti az 5500 tonnát.

Afganisztán a világ egyik legnagyobb drogtermesztője: az orosz Szövetségi Kábítószer-ellenes Ügynökség adatai szerint az ázsiai országban évi 150 milliárd adag heroint és 30 milliárd adag hasist állítanak elő. Oroszországot azért is érinti különösen érzékenyen ez a tény, mert egyrészt viszonylag közel van Afganisztánhoz, másrészt maga is mintegy 1,5 millió heroinhasználóval rendelkezik, így a kábítószer lassan már népegészségügyi problémává válik Oroszországban is. A tálibok egyébként nem igazán ellenzik a máktermesztést, tekintettel arra, hogy saját hadműveleteiket is rendszerint a drogért kapott pénzből finanszírozzák.

Berlusconi legyőzhetetlen

Pár napja még sokan úgy gondolták, hogy a november a „fegyverkezéssel”, a végső csatákra, a december 8-i jobb- és baloldali pártkongresszusra, illetve a Berlusconi szenátori tisztségéről szóló plenáris szavazásra való felkészüléssel, a „csapatok” toborzásával fog telni. A Szenátus házszabályért felelős bizottságának október 30-i döntése azonban mindent megváltoztatott. Újabb bomba robbant. A bizottság úgy határozott, hogy a Silvio Berlusconi szenátori tisztségéről szóló plenáris szavazáson a szenátoroknak nyílt voksoláson kell dönteniük. A Szenátus házszabálya kimondja, hogy személyekről szóló döntések esetén titkos szavazást kell elrendelni. Minden korábbi hasonló esetben, parlamenti tisztség megvonásánál titkos szavazással döntöttek a plenáris ülésen. 

A bizottsági döntést követően még tovább nőtt a feszültség a jobboldali Szabadság Népe párton belül és az Enrico Letta vezette kormánnyal szemben, s még inkább megfogyatkozott a türelem Silvio Berlusconi részéről. A helyzetet csak fokozta, hogy a frakcióvezetők konferenciája döntött a plenáris szavazás időpontjáról, s azt a november 27-i ülés napirendjére tűzte.

Folytatódnak a diáktüntetések Bulgáriában

Bulgáriában tömeges diáktüntetések tartják lázban az országot. A rendszerváltás utáni fiatal generáció képviselői a régi politikai elit azonnali távozását követelik. A parlamentet blokád alá vették, a kormány a korábbinál is szorultabb helyzetbe került. Az Oresarszki-kabinet nem kíván lemondani, ugyanakkor a levegő már rég elfogyott a szocialisták és szövetségeseik körül. A rendőrök kordonjain múlt csak, hogy a fiatalok nem hatoltak be az országgyűlés épületébe. Az összes parlamenti párt ellen irányul a fiatalok haragja.

2013 tavaszán, az előrehozott parlamenti választásokat követően megalakult az Oresarszki-kormány, amelyet a Bolgár Szocialista Párt (BSzP), a török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) és a szélsőjobboldali Ataka parlamenti támogatása tart életben. Több, társadalmi ellenszenvet kiváltó politikai döntése után tömeges tüntetések törtek ki a bolgár fővárosban, Szófiában. A tüntetések őszre lecsillapodtak, ugyanakkor az oligarchikus államvezetés ellen fellázadt a diákság jelentős része is, és újult erővel kezdődtek meg a kormányellenes tüntetések. Bulgária modernkori történelmében ez a leghosszabban tartó tüntetéssorozat, immáron 153 napja tartanak a zavargások. Eddig kisebb-nagyobb rendőrségi összecsapásoktól eltekintve civilizált körülmények között zajlottak a demonstrációk, viszont november első felében a diákok látványosabb és markánsabb fellépéshez folyamodtak. Nem elégedtek meg a bolgár hallgatók az egyetemek falai között zajló tüntetéssel: az utcára vonultak és körbevették a bolgár országgyűlés épületét. Követeléseik között megtaláljuk az átláthatóság biztosítását és a színfalak mögötti pártpolitika beszüntetését, továbbá az azonnali előrehozott választások kiírását is.

Nem bíznak a németek Amerikában

Ahogy azt előre borítékolni lehetett, a németeknek erősen megcsappant a bizalmuk az amerikaiakban a kiszivárgott Snowden-iratok keltette botrányok után. Az ARD-DeutschlandTREND által készített felmérés drasztikus változásról számol be a német társadalom Fehér Házat illető megítélése kapcsán: Barack Obama elnöknek beiktatása óta idén novemberben lett először nagyobb az ellenzői, mint a támogatói tábora. Az utóbbi pár hónapban ennek megfelelően az amerikaiak megítélése is radikálisan esett Németországban. A felmérés szerint a korábbi támogatók 14 százaléka ábrándult ki a tengeren túli szövetségesből, így azok aránya, akik szerint „nem lehet megbízni” az amerikaiakban, már 61 százalékra nőtt. Legutóbb a „legsötétebb Bush-órákban”, 2007 júniusában volt ilyen rossz az amerikaiak megítélése Németországban.

Kitekintő összeállítás

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás