Az együttélés művészete Bosznia-Hercegovinában

Az Ipsos felmérései alapján Bosznia-Hercegovina polgárai többségében hisznek abban, hogy szerbek, bosnyákok és horvátok képesek egymás mellett békében élni, akár nemzetközi felügyelet nélkül is. Az elemzők java mégse optimista, hiszen az elmúlt nyolc év közvélemény-kutatási adatai arra is rávilágítottak, hogy a fent említett békéről mind a három nagy nemzetnek igencsak eltérő elképzelései vannak. A boszniai szerbek döntő többsége ma is elszakadna, a bosnyákok központosítanának, míg a legkisebbek, a horvát népcsoport képviselői leginkább egy saját entitás megteremtésére voksolnának.

Bár az Ipsos közvélemény-kutatói szerint 2005 és 2013 között abban a tekintetben nem volt jelentős változás, hogy Bosznia-Hercegovina lakosságának java része hosszú távon is el tudta volna képzelni a szerbek, a horvátok és a bosnyákok közötti békét. Akár a nemzetközi erők jelenléte nélkül is. A szakértők a két időpont között mégis érdekes adatmozgásokat tártak fel.

Míg 2005-ben a három nemzet közül a szerbek hittek legkevésbé (55 százalékuk) a három nemzet újabb konfliktusának elkerülésében, addig 2013-ban ebben a tekintetben – a horvátokkal karöltve – ők számítottak a legoptimistábbnak (66 százalék). A horvátoknál a nyolc év alatt bekövetkezett mindössze két százalékos esés aligha nevezhető jelentős változásnak, de az mindenképpen érdekes adat, hogy 2005-ben még a bosnyákok 68 százaléka hitt a problémamentes jövőben, míg ma már csak 55.

A bosnyákok 80 (2005), illetve 78 százaléka (2013), azaz döntő többsége mindezek ellenére egy erősen központosított Bosznia-Hercegovinában szeretne élni. Mindezzel együtt pedig igen elenyésző azoknak a boszniai muzulmánoknak a számaránya, akik saját, a horvátoktól független entitásban látnák szívesebben saját jövőjüket.

A szerbek elszakadnának, a horvátok saját entitást akarnak

Együttélésbe vetett hit ide vagy oda, a szerb többségű területeken a megkérdezettek java (67 százalék) ma is elszakítaná a Boszniai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska) attól a Szarajevótól, amelyhez 2005-ben sem fűzték őket túl szoros érzelmi szálak. Akkor ugyanis a Boszniában élő szerbek 68 százaléka vallotta azt magáról, hogy szívesebben csatlakoznának a mai Szerbiához.

A horvátok többsége ezzel szemben mind 2005-ben (63 százalék), mind pedig 2013-ban (72 százalék) elvetette annak a lehetőségét, hogy területüket Bosznia-Hercegovinából kiszakítva csatlakoznának a független Horvátországhoz. Ugyanakkor a válaszadók azt is egyértelműen kifejezték, hogy többségük – 52 (2005), illetve 61 százalékuk (2013) – örülne egy a jelenleginél önállóbb, azaz gyakorlatilag egy saját entitás létrehozásának a bosnyákokkal közös helyett.

Integrációs kérdések

2005-ben a bosnyákok 91 százaléka vélte úgy, hogy a jövőben szívesen lenne az Európai Unió állampolgára, de ekkor még a horvátok (66 százalék) mellett a szerbek is igen magas arányban (69 százalék) támogatták ezt az integrációs elképzelést. Mára esetükben Brüsszel népszerűsége 50 százalékra esett, s ez utóbbi jelentősen csak a horvátok körében emelkedett (84 százalék) – vélhetően leginkább az anyaország csatlakozása következtében.

A boszniai szerbek múltjukból fakadóan többségében (82 százalék) elvetik a délszláv állam NATO-csatlakozását is. Ezzel szemben – rámutatva az újabb kibékíthetetlen ellentétekre – a bosnyákok és a horvátok jelentős része (84 százalék) igenis el tudja képzelni Bosznia-Hercegovinát az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjaként.

Egyre népszerűtlenebb a nemzetközi jelenlét

Az Ipsos által készített felmérések végül arra is rámutattak, hogy az elmúlt nyolc évben jelentősen esett az OHR (Office of the High Representative in Bosnia and Herzegovina), azaz a Főmegbízotti Hivatal egyébként sem magas népszerűsége Bosznia-Hercegovinában. 2005-ben még az ország összlakosságának harmada tekintett rá garanciaként, amely biztosítja majd Szarajevó működőképességét. Mára viszont csupán a megkérdezettek 14 százaléka hisz a nemzetközi jelenlét eme formájában.

Igaz, ez utóbbihoz a boszniai elemzők szerint az is nagyban hozzájárult, hogy az országban csak a reménytelenséget és a kilátástalanságot érző társadalom saját politikai elitjén kívül ma már a nemzetközi tisztviselőkben is meglátja a hibát, illetve annak forrását.

Mátraházi Tibor

Mátraházi Tibor

Felkapott hírek

Friss hírek

Az Európai Számvevőszék lesújtó képet festett az EU migrációs politikájáról

Az Európai Uniónak jobban kell törekednie a migránsok menedékjogával, áthelyezésével és kiutasításával kapcsolatos céljainak teljesítésére, az ezekre irányuló programok ugyanis nem teljesítették célkitűzéseiket, hogy enyhüljön a Görögországra és Olaszországra nehezedő migrációs nyomás - közölte az Európai Unió luxembourgi központú számvevőszéke szerdán.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás